Indiánoké a minta - Az amerikai ősi technológiát és a saját know-how-t ötvözi

A nagykanizsai Tamás Attila hr-menedzser végzettséggel döntött úgy, hogy átnyergel egy másik területre, az agrárszektorra.

– Az én vonzódásom a természethez, a mezőgazdasághoz azt hiszem, abban gyökerezik, hogy a Galambok közelében, Rigó-hegyen található kis családi birtokon gyakran időztünk a szüleimmel gyermekkoromban – bocsátotta előre Tamás Attila. – Az első, kísérleti áfonyaültetvényünket azonban nem itt, hanem Csapin alakítottuk ki, ami több szempontból sem volt előnyös, de azt igazolta, hogy érdemes áfonyatermesztéssel foglalkozni Dél-Zalában. A növényeket áthoztuk ide, ez lett a tanültetvényünk. A kereskedelmi célú ültetvényt pedig innét 10 kilométerre, Szőkedencsnél valósítottuk meg, így összesen 4 hektáron termeljük ezt a népszerű és egészséges gyümölcsfajt.

Tamás Attila unokatestvére, Tamás Tamás szüretelésre váró áfonyát mutat. A rendkívül kézimunkaigényes termelést családi vállalkozásban végzik

S hogy miért éppen áfonyát? Attila erről is mesélt: volt szerencséje egy ideig Amerikában dolgozni, ahol szabadsága ideje alatt eljutott egy áfonyafarmra. Annyira megtetszett neki mindaz, amit ott látott, hogy akkor sem hagyta nyugodni a gondolat, miután hazatért Magyarországra. A világháló segítségével felvette a kapcsolatot egy másik amerikai áfonyatermelő családdal, akik indiánok voltak és nem kemikáliák, permetszerek, illetve különféle műtrágyák felhasználásával, hanem az őseiktől örökölt, eltanult spirituális eljárások (például a holdfázisok figyelembevételével) alkalmazásával termelték az áfonyát – sikeresen, mégha Tamás Attila európaiként az első találkozó után meglehetősen szkeptikus is volt a módszerekkel szemben. Egészen addig, amíg ő maga meg nem győződött arról: a sikert így is el lehet érni. Itthon is ez a célja: a modern és a spirituális eljárások ötvözése.