Két héttel előbbre van a szőlő, korai szüret ígérkezik

2017. július 26., 16:38 szerző: Hajdu Péter fotós: Katona Tibor
komment
Hatalmas a szőlő életereje. Maholnap itt van augusztus, és még mindig óriási hajtásokat hoz a növény. A fürtök állapota, az érés is több héttel előbbre tart az átlagosnál.
hirdetes_kapcsolo: 1
data['nincs_banner']: 0
G->reklam_mentes: 0

Minderről Pálfi Dénes kertészmérnök nemessándorházi kertjében győződhettünk meg, bár ezt szinte minden termelő, hobbikertes tapasztalhatja a saját birtokán, aki szőlővel foglalkozik, és bízik az ez évi jó termésben. Pedig az idei indulás sem volt problémamentes a zalai szőlőskertekben. Amikor minderről Pálfi Dénest kérdeztük, először a szőlővel kapcsolatos tavalyi rossz emlékeket idézte fel.

– A 2016-os a szőlőtermelők és a szőlő fekete éve volt. Fagy, jégverés követte egymást. Nálam például 3.600 tőke szőlőről csupán 130 liter mustot szüreteltünk – idézte fel a rossz emlékű időszakot, majd az idei helyzetet elemezte érdeklődésünkre az ismert szőlész-borász szakértő.

Pálfi Dénes egy, a közforgalomban még ismeretlen csemegét mutat, dr. Sipos Lajos nemesítését. Mint mondta, a Csabagyöngyét koraiságban még nem sikerült túlszárnyalni, de van olyan év, amikor ez a hibrid már együtt érik vele. Helikon-utódként említette, mert a Helikon muskotály és a Csabagyöngye keresztezéséből létrehozott magonc. A nemesítő célja a koraiság, a 10 grammnál nagyobb súlyú bogyó és a betegségekkel szembeni rezisztencia vagy legalább a tolerancia elérése volt. Megkóstoltuk, már most, júliusban finom
Fotó: Katona Tibor

– Jól indult a szőlő, de idén is két fagyhullám érte az ültetvényeket, eltérő mértékben. Az első hullám domborzati viszonyoktól független volt, a második pedig a magasabban fekvő részeket károsította jobban. Itt nálam, szintén magas fekvésű helyen, 25-30 százalékos fagykárt szenvedett az ültetvény. De a szőlő csodálatos növény, 15-20 százalékos fagykárt képes magától kompenzálni. A metszéssel kapcsolatosan is mindig azt mondom, ekkora kár esetén nem kell plusz rügyeket hagyni, terhelni a szőlőt. Most is nagyobb fürtökkel, nagyobb bogyóval válaszolt a fagyra, és korábbi éréssel. Azaz minőség szempontjából is jó a helyzet. A szőlő eddigi fenológiai állapota azt mutatja, hogy az átlagoshoz képest két hét előnyről beszélhetünk. Nyilván vannak eltérések fajták és a termőhely szerint – mondja.

Egy érdekes szempontot is megemlített a szakértő, valószínűleg ezt sokan még nem vették figyelembe. Nem mindegy, mely fajták esetében jelentkezik ez a fejlődésbeli előny. A 110 napos tenyészidejű Csabagyöngye vagy a 180 napos tenyészidejű olaszrizling esetében? Ugyanis, mint megmagyarázta, minél korábbi érésű a szőlő, minél rövidebb a tenyészideje, annál kevesebb előnyt tud felszedni. (Tenyészidőn a rügyfakadástól a termés éréséig eltelt időt kell érteni.)

– A pillanatnyi állapotból arra következtethetünk, hogy az előző évekénél korábbi szüret lehetősége mutatkozik. Ez két hét vagy három hét lesz, az időjárás határozza majd meg. Azonban azt is figyelembe kell venni, hogy a szőlő képes ugyan előnyre szert tenni, mint amit most is tapasztalunk, de ezt az előnyt el is tudja veszíteni. Ez az időjárás függvénye. A mérsékelt övben, tehát Magyarországon is, a termesztett fás növényeink közül a szőlő a leginkább fény- és hőigényes növény, ezt az idei év is igazolta. Alig volt eső, a növény növekedése és fejlődése ennek ellenére fantasztikus. Tehát jobban kompenzálja, elviseli a vízhiányt, mint a fény és a meleg hiányát. Most volt ugyan 13 milliméter mennyiségű eső. Ez az idei aszályban azonban olyan csekély mennyiségű víz, ami le sem jutott a szőlő gyökérzónájáig. És mégis, például ott az a tőke, hatalmas, méteres hajtást, vitorlát növesztett – mutatott Pálfi Dénes a kordon végén egy szép példányt.

Az eddigi hosszú, forró napok miatt megkérdeztük, nem kell-e attól félni, hogy savszegény lesz az idei borszőlőtermés. A borászok néha ezt a körülményt is veszélyként említik.

– Szerencse, hogy a zalai szőlő nem ismeri a szakirodalmat – jegyezte meg ironikusan. – Valóban általános szabály, hogy minél melegebb egy évjárat, annál inkább fennáll annak a veszélye, hogy elégnek a savak. Ez a szabály a homokos, laza talajú Alföldön érvényesül egyértelműen. Nálunk, Zalában a kötött talaj vízmegtartó képessége szinte mindig szolgáltat a szőlőnek annyi nedvességet, amennyire szüksége van. Azt azért fontosnak tartom megjegyezni, ha mégis szükséges, akkor inkább savat pótoljunk a musthoz vagy a borhoz. Ezt a törvény szerint is szabad, és szakmailag is helyesebb, ráadásul olcsóbb is, mint az alkohol alapanyagát, a cukrot pótolni.

A nem is olyan távoli szüret kapcsán említette Pálfi Dénes, hogy három szempontot kell figyelembe venni. A cukortartalom szerinti érést és savasságot, ezeket mérni lehet. A harmadik fontos szempont pedig az íz és zamatanyag, amit érzékeléssel állapíthat meg a borosgazda.

Megkérdeztük, a szüretig hátralevő idő hozhat-e növényvédelmi tennivalókat?

– Eddig a fertőzéseket megúsztuk, tünetmentes a szőlő. A késői fajtáknál még lehet lisztharmat-veszély, peronoszpóra-veszély már nincs. A friss hajtásokon még megjelenhet a peronoszpóra-folt. Az ilyen hajtást vagy levágjuk vagy lepermetezzük, én a levágását javasolom. A szürkerothadás ellen közvetlenül virágzás után, majd a fürtzáródás előtt kellett védekezni, ezeken az időszakokon már túlvagyunk. A még hátralevő, szüret előtti permetezést az időjárás határozza majd meg, de vegyük figyelembe a készítmény élelmiszer-várakozási idejét – hívta fel a figyelmet Pálfi Dénes.

Hajdu Péter

2017. július 26., 16:38 szerző: Hajdu Péter fotós: Katona Tibor

Hozzászólások

Részletes műsor

loader image

Műsorok betöltése...