Korai kukorica-aratás lesz

Tavaly rekordtermés volt kukoricából, közel 9,2 millió tonnát takarítottak be az országban, s Zalában is 327.000 tonnát arattak, több mint 41.600 hektárról. A zalai kukorica termésátlaga megközelítette a hektáronkénti 8 tonnát. Idén a szakemberek szerint jóval kisebb termés várható, az elmúlt hetek aszálya jócskán hagyott nyomott a kukoricán.– Idén nem lesz rekordév, az biztos – mondja Király László, a zalaszentgróti Zalacereália Kft. vezetője –, a hosszú szárazság ugyanis megviselte a kukoricát. A cég jelentős mennyiségű baromfitápot gyárt a takarmánykeverőjében, ezért nagyon fontos alapanyag számukra a kukorica. Közel annyit vesznek belőle, mint búzából – mondta a cégvezető. Meg is kérdezte a környékbeli nagyobb gazdaságokat és kereskedőket, hogy milyen kukoricatermést valószínűsítenek

– Még használt az elmúlt napokban leesett eső, Zalában, Somogyban, és Vas megyében még elképzelhető egy átlagos kukoricatermés, 4-6 tonna hektáronkénti hozammal. De biztos vannak olyan homokos, kavicsos területek, ahol annyi sem fog teremni, ahol annyira megégett a kukorica, hogy átlagtermést sem hoz. A károkat a légköri aszály okozta, aminek következtében a növény alsó levelei felszáradtak. Ilyenkor a növény védekezik, a termést védi, és a vegetatív részeket, a leveleit áldozza fel – folytatta Király László.

A cég jelentős mennyiségű baromfitápot gyárt a takarmánykeverőjében, ezért nagyon fontos alapanyag számukra a kukorica. A szakember elmondta, ha az átlagos 4 tonnás kukoricatermés meglesz, az már elég lesz az állattenyésztés számára.

Balogh Rudolf, a Baki Agrocentrum vezetője szerint egyelőre nem alakult ki a várható kukoricatermésre vonatkozó egységes kép sem országosan, sem Zala megyében. De ami eddig látszik, az nem ad okot optimizmusra.

– Nem túlzok, ha azt mondom, egy községhatárról sem lehet egységes képet alkotni, mert a tavaszi, nyári, és az utóbbi néhány napban a nyárutói csapadék mennyisége is nagy különbségeket mutatott. A 2-5 millimétertől az 50 milliméteres mennyiségig esett az eső a megye különböző részein, akár Zalaszentgrót környékét, a Muravidéket, vagy Nagykanizsa térségét nézzük. A 2-3 héttel ezelőtti csapadék is ugyanilyen hektikus mennyiségi különbségeket mutatott. A vegetáció is ennek megfelelően alakult. Ahol nem volt csapadék most már öt-hat hete, ott a csőig felsült a kukorica, felszáradtak a levelek, gyakorlatilag félkész állapotban vannak a kukoricaszemek. Megítélésem szerint ahol legalább 25-30 milliméteres bemosó csapadékot nem kapott a növény, márpedig a megye nagyobb része nem kapott, ott ez a leszáradási folyamat tovább folytatódik, és elképzelhető, hogy a korai tenyészérésű, homokosabb területeken levő kukoricák aratása szeptember elején, közepén elkezdődik. Ez kényszer érés és betakarítás lesz, a kukorica aratásának az ideje egyébként októberben kezdődött. Ahol megfelelő mennyiségű csapadék volt, ott élő maradt a kukorica, és az elmúlt napok esői még segítettek a fejlődésében – mondta a szakember.

Balogh Rudolf szerint mindezek következtében idén a megye több mint felén jelentős, 30-50 százalékos terméskiesés várható a kukorica esetében. Elmondta, nem lenne meglepődve, ha idén átlagosan 5 tonna körüli hozam alakulna ki hektáronként.

– Sajnos a következő egy-két hétre szóló időjárási előrejelzések is csak 1-2 milliméteres esőt valószínűsítenek, és ami szomorú, a következő időszak is csak szórvány csapadékot hoz magával. Igazi, az egész területet lefedő csapadék nem várható – mondta.

Hozzátette, tavalyt kivéve már az előző egy-két évben sem sikerültek a kukorica betakarítások, ami azt valószínűsíti, hogy csökken a termelési kedv. A korábbi közel 60 ezer hektár területű zalai kukorica vetésterület már tavaly is 50 ezer hektár alatt volt, de a szakember szerint a növény vetésterülete tovább fog csökkenni, 40 ezer hektár felé tart.