Tudnivalók a munkaerő-kölcsönzésről

A munkáltatói jogokat a kölcsönadó és kölcsönvevő megosztva gyakorolja. A kölcsönadó végzi az adminisztratív teendőket: írásos munkaszerződést köt a dolgozóval, teljesíti a munkaviszonnyal kapcsolatos bejelentési, bevallási kötelezettséget, levonja és befizeti a munkabér közterheit, gondoskodik a bérfizetésről.

A munkaszerződésben mindig tájékoztatni kell a munkavállalót, hogy a szerződés munkaerő-kölcsönzés céljából jött létre. Írásba kell foglalni a kölcsönvevő azonosító adatait, a kölcsönzés kezdetének időpontját, a tényleges munkavégzés helyét, a munkába járás, a szállás és az étkezés feltételeit, figyelmeztet a NAV Zala Megyei Adó- és Vámigazgatósága.

Ez a fajta jogviszony mindhárom féltől, így a munkavállalótól is körültekintést igényel (Illusztráció: Shutterstock)

A kikölcsönzés ideje alatt a kölcsönvevő határozza meg a munkarendet, a munkaidőt, az elvégezendő feladatokat. A kölcsönvevőnek a foglalkoztatást szintén be kell jelenteni a NAV-hoz a kölcsönzés megkezdését megelőző napon, de legkésőbb a foglalkoztatás első napján, a kijelentést pedig a befejezést követő napon.

Munkaerő-kölcsönző tevékenységet csak az végezhet, aki szerepel az állami foglalkoztatási szerv nyilvántartásában. A munkaszerződés megkötése előtt érdemes felkeresni a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat honlapját, és ellenőrizni: a kölcsönző cég rendelkezik-e engedéllyel. A NAV honlapján a leendő munkáltató szintén kontrolálható, ugyanis az adóhátralékos, a felfüggesztett, a be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztató cégeknél kockázatos munkába állni.

Az ügyfélkapun bárki ellenőrizheti, munkáltatója bejelentette-e, járulék-bevallási kötelezettségének eleget tett-e. Ha valakinek nincs ügyfélkapuja, személyesen kérhet információt a NAV ügyfélszolgálatain.