Megérett a meggy: a nyugati vevő többet fizet a hazai átvételi áraknál

Évek óta szinte menetrendszerűen kereskedelmi háború kíséri valamelyik gyümölcs, termény érését Magyarországon. Idén a meggy a soros. A termés zömét előállító Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyében a meggytermelők tiltakoztak a konzervgyárak idei induló árajánlata miatt, és szándéknyilatkozatot írtak alá, miszerint 60-70 forintos kilónkénti áron nem hajlandóak leszedni és átadni a gyümölcsöt. A termelők arra hivatkoznak, hogy az ültetvények számára a meggy előállításának önköltsége kilónként mintegy 100 forint, ez alatt nem hajlandók értékesíteni. A másik oldal a tavalyról megmaradt jelentős konzervmeggy-készletekre hivatkozott. Noha a becslések szerint idén 20-30 százalékkal kisebb a termés a tavalyinál, a hazai feldolgozó ipar mégis az említett, veszteséget garantáló árat kínálja. Úgy látszik, a kisebb termelés ellenére is telített a piac, amiben nem kis szerepe van az Oroszországgal szembeni uniós beviteli tilalomnak. Zala megye ebből a szempontból a béke szigetének látszik. Egyrészt itt nem sok a meggy, néhány jelentősebb ültetvénynek pedig, mint a pókaszepetki gazdaság, jobban fizető piaca van.

– A gazdaságunk 38 hektáron termeszt meggyet. Érdi bőtermőt, újfehértói fürtöst kántorjánosit és debreceni bőtermőt, bár az utóbbi két fajtából kevesebbet. Hétfőn kezdtük a meggyszüretet, amit várhatóan július első heteiben fejezünk be. Közepes, jónak mondható az idei termés, becslésünk szerint a teljes területről körülbelül 400-450 tonna meggyre számítunk – mondta Pál György ügyvezető.

Bogdán Rita a rázógép szállítószalagjáról érkező meggyet rekeszekbe tölti, Benkő Imre pedig pótkocsira rakja a megtelt rekeszeket. Fotó: Pezzetta Umberto

Érdeklődésünkre, beletartoznak-e a hazai termelők azon körébe, akik bojkottal fenyegetik a feldolgozóipar több gyárát, azt válaszolta, nem, ugyanis a termésük döntő részét nem Magyarországon értékesítik.

– Szerencsére mi Nyugat-Európában is el tudjuk adni a meggyet. Itthon beszállítással együtt 60-65 forintról van szó, ami nem éri el az önköltséget. Régi partnerünk ennél magasabb áron vásárolja tőlünk a meggyet. Elégedettek a minőséggel, egyöntetű a gyümölcs színe, húsosak, finomak a szemek – mondta Pál György, de konkrét összeget nem közölt az átvételi árról.

Az ültetvényen gyorsan megy a munka, ugyanis nem kézi szedésű gyümölcsről van szó, hanem rázott meggyről. Ezt részben a kézi szedés még magasabb költsége, a mennyiség és a piac igénye alakította így. A sorok között haladó rázógépről ponyvát húznak egy-egy fa törzse köré, a gép karjával megfogja a fatörzset, és az egész fa gyors rezgésbe kezd. Pár másodperc alatt a ponyván van az egész termés, aminek a felgyűjtése is gépesített. A ponyvával együtt a meggyet is felhúzza a földről és szállítószalagon továbbítja a gép. Csak tölteni kell a rekeszeket. Műszakonként 800 fát szüretelnek így le.

Mint az ügyvezető elmondta, a szezonális munka idejére körülbelül húsz fővel bővítették a létszámot. Zömmel diákokkal, környékbeli munkavállalókkal kötöttek szerződést.

– Innen a fák közül a hűtőházunkba szállítjuk a gyümölcsöt, ahol még a dolgozóink kiválogatják a halványabb szemeket, továbbá aminek a szára is bekerült a rekeszbe, azokat leszedik, hogy egyöntetű minőségű legyen. A szállítás előtt éppen csak előhűtjük.

Az ügyvezető elmondta még: nyugati partnerük is konzervipari cég, a hűtőkamionokból azonnal üvegekbe kerül majd az idei termésük.