Minimálbér, részmunkaidő, 40 százalékos fluktuáció - A kereskedelemben hosszabb távon áremelést generálhat a munkaerőhiány

Sőt, egy nemrég felröppent hír szerint a dolgozók megtartása érdekében béremelésre kényszerülő kereskedelemben áremelések is várhatók emiatt. Ehhez hozzá kell tenni, hogy a hír megjelenése után azonnal cáfolatot tett közzé az áremelésről az Országos Kereskedelmi Szövetség.

Dr. Sáling Józseftől, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szövetségének elnökétől érdeklődtünk, hogyan érzékelik e helyzetet?

– Létszámcsökkenésről beszélhetünk, de ami ennél is feltűnőbb, óriási a fluktuáció a kereskedelemben. A nagy cégeknél átlagosan 40 százalékos a munkaerő fluktuáció, ami azt jelenti, hogy ennyi ember elmegy és jönnek is. Ebben a folyamatban a kilépés a biztos, aztán hogy a távozók helyett kit kapnak a kereskedelmi egységek, azt nem tudni. Vidéken is rendkívül megnőtt ez a mozgás. Ott jellemző, hogy az ipari parkok csábítják a kereskedelemből a munkaerőt, és 20-30 ezer forinttal el lehet mindenkit csábítani – mondja Sáling József.

Dr. Sáling József

– Nyilván a pénz, az elérhető bérek játszanak kulcsszerepet ebben a folyamatban – vetettük fel.

– Ezek a folyamatok is igazolják, hogy ilyen kevés pénzből, ami a kereskedelemben van, nem lehet megélni. Az ágazat dolgozóinak körülbelül a kétharmada kapja a szakmunkás minimálbért, egyharmada pedig a minimálbért, de az utóbbiak aránya nő. Az embereknek a nagy cégeknél is már az 50-60 százaléka kap csak szakmunkás minimálbért, ez a Tesco-nál például 9 ezer embert jelent. A Coop-oknál a dolgozók 60-70 százaléka kap szakmunkás minimálbért. Gondoljunk bele, hogy abból a 129 ezer forintból nettóban 84 ezer forintot kapnak meg az emberek, ami nagyon kevés. Egyre nagyobb az elégedetlenség, sokan elmennek, ki ahová éppen tud.

– Tudnak-e bármit tenni a munkaerő megtartásért?

– Próbálnak a kereskedők emelni, különböző trükkökhöz folyamodni. Nehéz dolog ez, mert az árrésnek nagy része a munkabérre megy, és fogynak az emberek. A Tesco-ban például valamikor 24 ezer ember dolgozott, ma 18500-an vannak a munkavállalóik. Közben visszajött a vasárnapi nyitvatartás, ami feszültségeket okoz. Korábban, az elmúlt egy év alatt, a kötelező zárva tartás alatt például megnőtt csütörtöktől szombatig a forgalom. Abban az időben a kereskedelmi láncok leépítettek, megszüntették az éjszakai műszakot, és nem tudtak rendesen felkészülni az újbóli nyitásra. Most nyáron ráadásul ki kell adni a szabadságokat, így mindent kipróbálnak. Rengeteg diákot alkalmaznak, közmunkát is igénybe vesznek, persze ezek közül senki sem szakember.

Sáling József elmondta, hogy a nagyobb áruházakban a meglevő szakmunkásra igyekeznek rábízni egy egész területet, például hús vagy sajt részleget. Ott a megbízott dolgozónak kellene ellátni minden feladatot, az árufeltöltéstől az árucseréig, a lejáratok figyelemmel kíséréséig. Azonban az erre alkalmas dolgozók egyre kevesebben vannak, illetve, mint mondta, 3-4 ezer forint pluszpénzért senki sem akarja vállalni az ilyen alsóbb szintű vezetői feladattal járó felelősséget sem, a hölgyek pedig a negyven év munkaviszony betöltésekor azonnal eltűnnek.

– Megjelent a részmunkaidő, aminek a lényege a csökkentett munkabér. Azokban a hónapokban, amikor kisebb a forgalom, sok embert átállítanak 5-6 órás műszakokra. Ennek a helyzetnek az enyhítésére be kellene szállnia a kormányzatnak. Alapvetően két dolgot tehetnének. Az egyik a tb-járulék csökkentés, a másik az szja-csökkentés. Az szja-csökkentés idén nem történt meg, sőt a parlament elfogadta a jövő évre vonatkozó adótörvényeket, ez ott sem változott. A fáma szerint jövőre, amikor már választási év lesz, majd ismét csökkentik a jövedelemadót.

A szakszervezeti vezetőtől megkérdeztük, van-e alapja, hogy a munkaerőhiány áremelésekhez vezethet az ágazatban?

– Ez nagyon nehéz dolog, mert nagyon figyelik egymást a konkurens kereskedelmi cégek. Árvadászat van, nemcsak a nyugdíjasok nézik, hol olcsóbb néhány forinttal valami. Még azt is figyelik, milyen kedvezményt, mekkora árukörre vonatkozó kedvezményt ad a másik cég. Az emberek egy része azon dolgozik, hogy a másikat ellenőrzi. Ha ilyen körülmények között valaki árat emel, onnan azonnal átmegy a vásárló a másikhoz. De ennek ellenére, hosszabb távon elképzelhető, hogy beindul egy árrobbanás. Ezt a mezőgazdasági termelők követelései és a bérrendszer is ki fogja kényszeríteni válaszolta a KASZ elnöke.