Ne magányos farkasként - A Zala Megyei Építész Kamara aktívabb szerepvállalásra törekszik

A Zala Megyei Építész Kamara élén – kétévnyi megszakítással – 1997-től 2017-ig Kocsárdi István állt, aki nem jelöltette magát újból a tisztségre. A testület négyévente választ új vezetőséget. A nemrég lezajlott tisztújítás eredményeként Trajer Ferenc zalaegerszegi építész tervező, a Domoplan Építész Kft. vezetője lett a testület elnöke, alelnökké pedig Bertók Sándort, a Régió Építész Kft. vezetőjét választották, aki 11 évig Zalaegerszeg főépítésze volt, most pedig ismét tervezőként dolgozik, s emellett ellátja Kőszeg főépítészi feladatait is.

Építészi tevékenységet csak az végezhet, aki tagja a kamarának - Zalában körülbelül kétszázan. Az uniós csatlakozás óta, 2004-től már csak egyetemi végzettséggel folytatható tervezői tevékenység. A köztestület egyik feladata annak ellenőrzése, hogy a tagok tevékenysége és annak minősége megfelel-e a jogszabályoknak, de a feladatok közé tartozik például a kapcsolattartás a hatóságokkal, az önkormányzatokkal, a tagok érdekképviselete, valamint a versenytárgyalások és tervpályázatok figyelemmel kísérése. A zalai köztestület új vezetősége a korábbinál aktívabb szerepet kíván vállalni mindebben, az építész szakma fejlődése, elismertségének növelése érdekében.

- Szeretnénk szorosabb kapcsolatot tartani a hatóságokkal, önkormányzatokkal, építettőkkel, beruházókkal - mondta Bertók Sándor.

- Bár korábban volt szó róla, az építész kamara nem kapott olyan jogosultságot, hogy jóvá kelljen hagyatni vele a terveket. Jelenleg úgy befolyásolhatja a létrehozandó épületek minőségét, hogy élve a jogszabályi felhatalmazással tagokat delegál a tervtanácsokba, Zalában azonban csak Zalaegerszegen működik építészeti-műszaki tervtanács. Ezért arra törekszünk, hogy a kamara önszerveződően, akárcsak egy civil szervezet, a tagok együttműködésével mozdítsa elő a szakmai fejlődést. Az építészek mostanában magányos farkasok, nincsenek olyan műhelyek, mint régen, amelyekben a fiatalok gyorsan fejlődni tudtak, támpontot, segítséget kaptak. Ezen is változtatnánk konzultációkkal, találkozókkal, érdemi párbeszéddel.

Az új vezetés szeretné elérni, hogy a zalaegerszegi építészeken túl a megye más városaiban tevékenykedők is vegyenek részt a testület tevékenységében, és a nyilvánosság jobban megismerje az építészek munkáját.

- Emellett célul tűztük ki, hogy olyan kapcsolatot alakítsunk ki a hatóságokkal és az önkormányzatokkal, hogy hallathassuk a hangunkat a városfejlesztési kérdésekben. Szeretnénk, ha egyeztethetnénk ezekben az ügyekben, elmondhatnánk, hogy szakmailag mit tartanánk helyesnek, mire kellene jobban odafigyelni - vette át a szót Trajer Ferenc.

A jogszabályok véleményezésére mostanában rendszerint csak néhány nap áll a kamarák rendelkezésére, így pedig nem tudnak érdemben hozzászólni. Pedig lenne mihez.

Az önkormányzatokat például most komoly feladat elé állítja, hogy meg kell alkotniuk a településképi arculati kézikönyvet és az ehhez kapcsolódó településképi rendeletet, mégpedig a legapróbb falvaknak is, szeptember 30-ig. A falvak többsége nem volt felkészülve a feladatra, s az építész szakma sincs könnyű helyzetben. Minden önkormányzatnak ugyanis főépítésszel kell megállapodást kötnie legalább a kézikönyv kidolgozásának időszakára, annyi szakember pedig nincs, hogy mindenhol a megadott határidőre precízen meg tudnák alkotni a települési környezet megjelenését meghatározó jellemzőket és elvárásokat összefoglaló kézikönyvet, valamint a rendeletet. Ehhez egyébként lakossági fórumokat is össze kell hívni, hogy mindenki beleszólhasson a környezet alakításába. A településképi szabályozás végrehajtásában a zalai kamarára is nagy teher hárul, mert kötelező véleményeznie a kézikönyveket 21 nap alatt, s a 258 zalai település körülbelül egy időben fogja beadni...