Nőtt a cégek bevétele Zala megyében

A NAV tavalyi adóbevallásokról szóló keddi sajtótájékoztatója alapján korábban a magánszemélyek jövedelemadózásának tapasztalataival foglalkoztunk, most a megyében működő gazdasági társaságok adózásáról számolunk be.

A társasági adóbevallások alapján megállapították, hogy tavaly az ebbe a körbe tartozó vállalkozások száma némileg csökkent. Ennek oka az, hogy sokan áttértek a kisvállalkozások tételes adója (kata), és a kisvállalati adó (kiva) által kínált kedvezőbb formákra. Ugyanakkor a NAV Zalaegerszegi Igazgatóságának igazgató-helyettese, Szemesné Bognár Ágota arról is beszámolt, hogy a társas vállalkozások között az előző évhez képest több lett a nyereséges, és kevesebb a veszteséges, valamint a nulla adózás előtti eredményt elért cég. A foglalkoztatottak száma pedig több mint 800-zal nőtt.

Összesen 4,2 milliárd forint társasági adót kellett befizetniük a Zala megyei vállalkozásoknak

A gazdasági teljesítmény fő mutatója, az értékesítés nettó árbevétele 859 milliárd forintra alakult, ami az előző évhez képest 10,2 százalékos bővülés. A növekedés meghaladta az országos szintet. A termelékenységre jellemző adat, hogy a zalai vállalkozásoknak csupán 0,2 százaléka minősül nagyvállalkozásnak, de az összes bevétel 16,1 százalékát ezek realizálták.

A társas vállalkozások 865,4 milliárd forintot számoltak el költségként, ami 8,4 százalékos növekedést jelentett. A költségek között a legnagyobb részarányt továbbra is az anyagjellegű ráfordítások képezték, ezek összege 653,9 milliárd forint volt. A személyi jellegű ráfordítások összege 2014-ben 8,9 százalékkal növekedett, 133,3 milliárd forint volt, aminek több mint kétharmadát a bérköltség tette ki.

Végülis a zalai cégek a tavalyi év után 48,8 milliárd forint adóalapot mutattak ki bevallásaikban, 18,7 százalékkal többet az előző évinél. A kedvezmények figyelembe vétele után összesen 4,2 milliárd forint társasági adó megfizetésének kötelezettsége keletkezett a megyében, 0,5 milliárd forinttal több, mint az előző évben.

Az értékesítés összetételére Zala megyében a belföldi forgalom túlsúlya volt jellemző, aminek a részaránya 11,5 százalékos növekedéssel 80,4 százalékra bővült tavaly. a belföldi forgalom 30,5 százaléka a mikrovállalkozásoknál keletkezett. Az export 5 százalékos növekedéssel 19,6 százalékot képviselt az összes értékesítésen belül. A határon túli értékesítésből származó árbevétel 77,1 százalékát a kis- és középvállalkozói szektorban mutatták ki, ahol 12 százalékos bővülés volt tapasztalható.

Az alkalmazásban állók száma 813-mal nőtt, és elérte a 44.778-at, ez a régióban foglalkoztatottak 22,5 százaléka. A dolgozók közel 20 százalékát a nagyvállalatok alkalmazták, 29 százalékot tett ki a mikrovállalkozásokban foglalkoztatottak aránya. A legtöbb dolgozót, 1.485 főt egy munkaerőkölcsönzéssel foglakozó társaság alkalmazta. Ezt egy közúti áruszállítással foglalkozó társaság követte 807 dolgozóval. A foglalkoztatottak száma szerint a harmadik egy erdészeti cég volt, 764 fős alkalmazotti létszámával.

A megyében a gazdasági társaságok között a legmagasabb adózás előtti nyereséget, 2,8 milliárd forintot egy kőolaj-, földgáz-kitermelési szolgáltatás ágazatba tartozó vállalkozás érte el, ez a cég fizette a legtöbb, 300 millió forint társasági adót. A második legnagyobb adózás előtti nyereség 1,4 milliárd forint volt, amit egy folyadék szállítására szolgáló közműépítés területén tevékenykedő társaság realizált, és 200 milliós társasági adót fizetett be az állami költségvetésbe. Az adózás előtti nyereségrangsor harmadik helyén pedig egy ügyviteli, egyéb vezetési tanácsadás ágazatba sorolt vállalkozás szerepelt, 1,3 milliárd forintos nyereségével, amit 100 millió forint társaságiadó-befizetés követett.