Nőttek az átlagkeresetek - Megyénk régiós és országos összehasonlításban is leszakadt

A Központi Statisztikai Hivatal tájékoztatása szerint az év első hat hónapjában a nettó keresetek emelkedése - a személyi jövedelemadó mértékének 1 százalékpontos csökkenése következtében - a bruttó bér átlagát meghaladó mértékű, 7,6 százalékos volt.

Nemzetgazdasági szinten az átlagos - családi kedvezmény nélkül számított - nettó kereset 172800 forint volt.

A bruttó átlagkeresetek a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban voltak a legmagasabbak (527200 forint), a humán-egészségügyi, szociális ellátás területén pedig a legalacsonyabbak (149400 forint).

2016-ban a családi adókedvezmény igénybevételének szabályai - elsősorban a kétgyermekes családok esetében - jelentősen módosultak, befolyásolva a nettó keresetek nagyságát és változását. A kedvezményt is figyelembe véve a nettó kereseti átlag 178800 forintra becsülhető.

A bruttó átlagkereset 6,0 százalékkal nőtt, miközben a nettó átlagkereset a személyi jövedelemadó-szabályok változása miatt 7,6 százalékkal lett magasabb egy év alatt.

A fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért 0,1 százalékos növekedése mellett a reálkereset 7,5 százalékkal emelkedtek.

A nettó átlagkereset növekedésében a személyi jövedelemadó-szabályok változása is szerepet játszott

Az idei első félévben mért bruttó átlagkereset a Nyugat-Dunántúli Régióban, azon belül Zala megyében is növekedett. E növekedés mellett azonban jelentős különbségek maradtak az egyes megyékben elérhető keresetek között. A félév során a régióban 244454 forintra alakult a bruttó átlagkereset, ezen belül Győr-Moson-Sopronban az országos átlagot meghaladó mértékű 271833 forintra alakult. Ez az országban a második legjobb hely keresetek szempontjából, csak Budapest előzte meg 333875 forintos átlagkeresettel. Vas megyében 233881 forint, Zalában pedig 200117 forint volt az első féléves bruttó átlag.

A megyénkben mért első féléves átlag különösen nagy kontrasztot mutat, ha azt vesszük alapul, hogy régiós szinten az ország legfejlettebb területén élünk, a kerestek szempontjából azonban Zala nemcsak e fejlett régióban marad le, hanem a megyék többségéhez képest is. A KSH területi adataiból kigyűjtve kitűnik, hogy hátulról a negyedik helyen állunk. Zala megyénél gyengébb bruttó bérek ugyanis csak három megyében vannak. Nógrád 192986, Szabolcs-Szatmár-Bereg 175045, Békés megye pedig 186875 forintos első féléves bruttó átlagbérekkel áll mögöttünk. Az összes többi megyében magasabbak az átlagkeresetek, mint Zalában.

Még rosszabb a helyzet, ha a nettó átlagokat nézzük, végül is ennyit viszünk haza. Megyénkben átlagosan 133078 forintot.

Ha ezeket a megyei béreket a fővárosiakhoz vagy akár a győriekhez hasonlítjuk, nem kell csodálni, ha a főiskola vagy egyetem után e két városból már nem jönnek haza a gyerekek. A szakember utánpótlást tekintve pedig végzetes a zalai helyzet. Akkor, amikor a legfejlettebb, és legjobb átlagkereseteket mutató területeken is munkaerőhiány mutatkozik, milyen vonzerőt képes felmutatni a nyugat-dunántúli régió leszakadt megyéje? Hosszas tűnődés után is nehéz megadni erre a választ.