Ötmilliárdból fejleszthetik a sármelléki repteret

Ezt mondta lapunknak Papp Gábor, a repülőteret üzemeltető  Hévíz polgármestere, aki a részletekről szólva kifejtette: a magyar kormány november 12-én hozott határozatot a Balaton Területfejlesztési Koncepció és a Balaton Területfejlesztési Stratégiai Program elfogadásáról, a kormányhatározat a Magyar Közlönyben is megjelent.  Ennek értelmében, amint arról korábban mi is beszámoltunk, összesen 312,5 milliárd forintnyi fejlesztési forrást vehet igénybe 2020-ig a balatoni régió. Az összeg jelentős részét az Európai Unió adja, az állam 25 milliárd forintot tesz hozzá.

– A pályázatokat még nem írták ki, ezért a részletek egyelőre nem ismertek, ahogy az sem,  hogy ezt az összeget ki és hogyan, milyen  formában hívhatja majd le – bocsátja előre Papp Gábor. – Az azonban szerepelt a kormányhatározatban, hogy a Hévíz-Balaton Airport és a kapcsolódó sármellék-zalavári iparterületek fejlesztésére 5 milliárd forintot irányoznak elő. A várhatóan hazai forrásból finanszírozott beruházás a reptér belső és külső területeinek, valamint műszaki állapotának  fejlesztésére költhető el. Mindez pedig megalapozhatja egy ottani ipari park létrejöttét.

Pillanatkép az első török charter júniusi indulásáról. A járat beváltotta a hozzá fűzött reményeket... Fotó: Varga Lívia

Egy ekkora léptékű repülőtéri beruházás nemcsak Hévíznek és a megyének, hanem a munkahelyteremtés, az ipar és a logisztika fejlesztése révén egész Nyugat-Magyarországnak komoly előrelépést jelenthet. Különösen, hogy a fejlesztési terv 2020-ig négymilliárd forintot irányoz elő az M7-es autópályához csatlakozó  Balatonszentgyörgy–Fenékpuszta–Keszthely szakasz gyorsforgalmi úttá fejlesztésére, fogalmaz Papp Gábor.

A fürdőváros azonban nemcsak a reptér révén érintett a fejlesztési tervben, a Hévízi-tó átfogó tóvédelmi programjának megvalósítására ugyanis 1,5 milliárd forintot irányoztak elő, a balatoni körzet gyógyhelyeinek korszerűsítésére pedig 2,5 milliárdos forrás áll rendelkezésre, amin várhatóan Balatonfüred, Zalakaros, Tapolca és Hévíz osztozik majd.  Továbbá részesülhet a település a Balaton-felvidék világörökség-várományos helyszíneinek fejlesztésére szánt 1 milliárd forintból is. Persze, hangsúlyozza a polgármester, mindehhez sikeres pályázatokra lesz majd szükség.

A Hévíz-Balaton Airport kapcsán a városvezető – tisztázva az elmúlt napokban a médiában megjelent téves információkat – szólt a reptér tulajdoni viszonyairól is. Leszögezte: a repteret üzemeltető Hévíz-Balaton Airport a hévízi önkormányzat tulajdonában van, azaz nincs benne részesedése sem Zalavárnak, sem Sármelléknek, sem a Széles Gábor nagyvállalkozó érdekeltségébe tartozó SGH Aviation Hungary Kft.-nek.

– A reptér és az azt körbevevő földterületek Zalavár és Sármellék önkormányzatának tulajdonában vannak, a belsőbb rész pedig a nemzeti vagyon részét képezi – magyarázza Papp Gábor. –  Előbbi területeket a Hévíz-Balaton Airport Kft. a két önkormányzattól bérli. Az épületeket, felépítményeket és eszközöket pedig tavaly óta a Széles Gábor tulajdonában lévő cégtől, hasonló módon és ugyanannyiért, mint korábban a felszámolótól. A hírekkel ellentétben tehát Széles Gábor cégének sem földtulajdona nincs itt, sem részesedése az üzemeltető cégben.

Ami pedig a reptér idei forgalmát illeti, Papp Gábor kiemeli: az orosz kül- és belpolitikai válság miatt idén nem jöttek a moszkvai charterek, amelyek tavaly hetente közlekedtek. Igaz, hangsúlyozza a polgármester, az orosz turisták számának csökkenése a világ más tájaival összevetve Hévízen kevésbé érzékelhető, ugyanis más úton, jellemzően Budapesten és Bécsen keresztül érkeztek, a repülőtér forgalmában azonban ez komoly kiesést jelent.

– Év elején 2014-hez viszonyítva még 30-40 százalékos visszaesés mutatkozott az orosz vendégéjszakák számában, ám ez mostanra jelentősen csökkent. Úgy látjuk, idén is 1 millió vendégéjszaka fölött teljesít a város, a kiesést ugyanis más desztinációkból pótolni tudtuk.

S persze nem adták fel az orosz piacot sem, a fürdőváros ugyanis a Magyar Turizmus Zrt.-vel Moszkvában és Szentpéterváron folytatott kampányt. Ráadásul, jegyzi meg a polgármester, ma már a felmérések is azt mutatják, hogy lassan normalizálódik a helyzet Oroszországban, amit a rubel árfolyamának stabilizálódása és a vízumkiadó pontok megnyitása is nagymértékben segít.  Az elmúlt időszak terrorcselekményei, azaz egyebek mellett az orosz utasszállító egyiptomi tragédiája és a török-orosz konfliktus pedig Magyarország és azon belül Hévíz felé irányíthatja az orosz vendégeket.

– Optimizmusra ad okot, hogy év végén, karácsony és szilveszter között már biztosan érkezik négy charter Oroszországból, várhatóan teljes töltöttséggel, és egyre élénkebb a kisgépes forgalom is – sorolja Papp Gábor, megjegyezve: ezekben a hetekben már a jövő évet tervezik. Erről annyi már elmondható, hogy a német gépek, mint az elmúlt években mindig, várhatóan 2016-ban is jönnek, az orosz charterek visszaállítása mellett pedig dolgoznak egy Skandináviába közlekedő járat el-, és a prágai járat újraindításán. Utóbbit ugyanis, mivel jellemzően az orosz turistáknak szolgált átszállási lehetőségül, idén nem közlekedtették. E járat mellett szól az is, hogy a cseh vendégek körében egyre népszerűbb Hévíz, számuk ugyanis idén a megelőző évhez képest 8-10 százalékkal nőtt. S beváltotta a reményeket a török charter is, amely esetében járatszámbővítés is elképzelhető.

– Így jövőre remélhetőleg már nem kell visszaeséssel számolunk, sőt, terveink szerint képesek leszünk  előrelépni is – hangsúlyozza Papp Gábor.