Sebzéseken keresztül támadja meg a kukoricát a golyvásüszög

2017. augusztus 01., 13:29 szerző: Horváth-Balogh Attila
komment
NAGYKANIZSA - Nem számottevő a kukorica golyvásüszög kártétele a megyében, de ahol megjelenik, ott nagy veszteséget tud okozni a gazdáknak.
hirdetes_kapcsolo: 1
data['nincs_banner']: 0
G->reklam_mentes: 0

Mint azt érdeklődésünkre Szabó Béla, a Zala Megyei Kormányhivatal Zalaegerszeg Járási Hivatala Agrárügyi és Környezetvédelmi Főosztály Növény- és Talajvédelmi Osztályának vezetője elmondta: idén sem érkezett a termelőktől bejelentés, de a növényvédelmi felügyelők információi alapján a megye jégveréssel érintett területein, valamint a vadjárta, vadkárral érintett táblákon látható mértékű a kórokozó gomba jelenléte. Azt is elmondta: előfordulása az időjárással, fajtaérzékenységgel, a talajforgatásos, szántásos talajművelés visszaszorulásával, a vetésváltás hiányával és jelentős mértékben a vegetációs időszakban a növényen ejtett sebzések kialakulásával van összefüggésben.

A golyvásüszög az egész csövet tönkreteheti Fotó: Horváth-Balogh Attila

A kórokozó a kukorica minden fiatal, intenzív fejlődésben lévő részét (csíragyökér, levél, szár, virágzat) megtámadja. A fertőzött részeken különböző alakú és nagyságú (1–20 centiméteres), szürkésfehér, majd ezüstös színű hártyával fedett, golyvaszerű daganatok képződnek. A golyvák belseje kezdetben fehér, szivacsos, később sárgás, szürkés állományú. Végül teljes tartalmuk fekete portömeggé alakul át. A kórokozó ezekkel a spórákkal telel a talajban, növényi maradványon és a kukoricaszemeken, akár 3-4 évig is csíraképesek maradnak, majd a légzőnyílásokon, vagy sebzéseken keresztül fertőzik a növényt. A termésveszteség akkor a legnagyobb, ha a kukoricacsövet fertőzi meg, vagy az üszögös daganat a cső fölött fejlődik.

Hozzátette: az időjárási tényezők alapvetően meghatározzák a betegség kialakulását. Az esős, meleg nyarakon gyakori viharkárok, jégesők után a fertőzés mértéke jelentősen nő. Minden növényi sérüléssel járó mechanikus hatás, kapálás, címerezés, rovarrágás (fritlégy, kukoricamoly, kukoricabogár) növeli a fertőzés valószínűségét.

S hogyan védekezhetünk ellene?

A szakember szerint kémiai védekezésre vetőmag-csávázás formájában van lehetőség, az állománykezelés kivitelezése ugyanis költséges és problémás. Hatásos lehet a vetésváltás és az őszi mélyszántás, mely a betegség megelőzése szempontjából nagyon jelentős, az optimális tápanyagellátás, a nitrogénbőség és a túl sűrű állomány kerülése csökkentheti a fertőzés mértékét. A fajtaválasztásnál érdemes figyelembe venni az adott hibrid ellenállóképességét, illetve a tenyészidőszak hosszát, mert egyes fajták és a hosszú tenyészidejű hibridek súlyosabban fertőződhetnek. Végül, de nem utolsósorban fontos a kártevő rovarok elleni védekezés is.

 

 

 

Horváth-Balogh Attila

2017. augusztus 01., 13:29 szerző: Horváth-Balogh Attila

Hozzászólások

Részletes műsor

loader image

Műsorok betöltése...