Segíthet a tejkommandó?

Mint a napokban  bejelentették, az agrártárca tejkommandót alakít az áfacsalók kiiktatására, egy új szuperhatóság veheti fel a harcot a szektorban garázdálkodó áfa-csalókkal szemben. A mintegy 25 fős akciócsoportba az élelmiszerlánc-biztonsági hivatal és az adóhatóság emberei kerülnek majd be.

A szakma szerint a minél szigorúbb ellenőrzéssel sokat lehetne lendíteni az olcsó import miatt válságos helyzetbe került ágazat működési feltételein. Mélykuti Tibor, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke bizakodóan nyilatkozott ez ügyben, mivel mint mondta, az akciócsoport létrehozásával még szigorúbb és eredményesebb ellenőrzések indulhatnak az ágazatban, az adóelkerüléssel foglalkozó nagykereskedőket végleg ki tudnák iktatni a rendszerből.

Milyen reményeket fűznek a tervezett lépéshez a zalai tejtermelő gazdaságok vezetői? – kérdeztük néhányuktól. A megyében a KSH adatai szerint egyébként tavaly év végén 26 ezer szarvasmarha volt, közülük 9 ezer a tehén, s nyilván ennél is kevesebb a termelésbe vont tejelő tehén. E néhány ezer jószág a megyében három-négy jelentősebb mezőgazdasági vállalkozásnál összpontosul, a kis állománylétszámú tejtermelők száma elenyésző, a tejtermelésben a jelenlétük nem is érezhető.

– A mi cégünk, a Fűzvölgyi Agrár Zrt. tehenészete 540 tehénnel termel tejet, és naponta 300 ezer forint veszteséget szenvedünk el a tejágazatunk működése kapcsán. Egyáltalán nem bízom abban, hogy az úgynevezett tejkommandó bármilyen eredményt el fog érni – mondta Szűcs László vezérigazgató.

Érdeklődésünkre, hogy napi 300 ezer forint veszteséget hogyan lehet kigazdálkodni, vagy kibírni, röviden válaszolt.

– Nem bírjuk.

Részleteket nem árult el, de annyit megtudtunk, tervbe vették az említett, több mint ötszáz tehén eladását, ami a tejágazatuk megszüntetését jelenti.

A Zalaegerszeg-közeli, ugyancsak több száz tejelő szarvasmarhával termelő másik jelentős tejgazdaság vezetője közölte, nem akar névvel nyilatkozni, annyira rossz a helyzet. A tejkommandóra vonatkozó kérdésünkre nem is reagált.

– Még működik a gazdaságunk, ahonnan literenként az egyik kereskedőnek 16 eurócentért tudjuk eladni a tejet. Szorozza be 310-zel, és kijön, hogy a jó minőségű tejünk literjét alig több mint 49 forintért tudjuk eladni. Kénytelenek vagyunk az olasz piacra szállítani, ott most 21 centet fizetnek érte odaszállítva, de ebből lejön 4 cent szállítási költség. Ebben a hónapban pedig 65 forintot kapunk literenként a Sole-Mizo-tól. Ezek a felvásárlási árak, úgy hogy igen nagy a baj. Ennek a tejkommandónak az alakítása csupán azért került elő, mert múlt hétfőn teheneket vezettek a gazdák a Budapesten a NAV elé, két hete is volt már két demonstráció. Mindezek azért történtek, hogy felhívják a figyelmet a nagy árkülönbségekre, amik az üzletekben tapasztalhatók. Például van, ahol 129 forintért adják az 1,5 százalékos, semmirevaló szlovák tejet, a hasonlóan gyenge, 1,5 százalékos zsírtartalmú magyar tejet pedig ugyanott 189 forintért árusítják. A kettő között 60 forint árkülönbség van. Hogy lehet, hogy ugyanaz a minőségű szlovák tej 60 forinttal olcsóbb, mint a magyar – sorolta elkeseredetten, s hozzátette, tavaly 95 forint volt egy liter tej előállítási költsége.

– Bízni szeretnék a segítségben, nem is tehetek mást. Tény, hogy az áfacsalásokból sok mindent mi nem látunk, jó lenne tiszta vizet önteni a pohárba. Valahogyan véget kellene vetni a tej országok közötti olyan mozgatásának, ami az áfa miatt történik. Mi 400 tehénnel termelünk, körülbelül 3 millió liter tejet állítunk elő évente, sajnos mi sem tudjuk rentábilisan folytatni a tejtermelést, a jelenlegi helyzet tarthatatlan – mondta érdeklődésünkre Szegedi Ferenc, a pötrétei Backó Kft. vezetője.