Ügyfélpénzek milliárdjait kezeli a Quaestor túlélő cége

Az alapkezelő még április közepén kérte az MNB-t, hogy függessze fel befektetési jegyeinek forgalmazását, miután azok forgalmazójának, a Quaestor Értékpapírnak az MNB visszavonta a tevékenységi engedélyét. De mi lesz így az alapkezelővel és mi lesz azokkal az ügyfelekkel, akik Quaestor-alapokba tették a pénzüket? Kiderítettük. Emellett a többi Quaestor-károsult ügyében sem döntött még az Alkotmánybíróság.

A Quaestor Értékpapír Zrt. tevékenységi engedélyét még tavasszal vonta vissza az MNB, és bár ez fájó pont volt a Quaestor-alapoknak és azok befektetőinek, információink szerint a történteknek nincs hatása az alapkezelő működésére, mivel annak 100%-os tulajdonosa a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt. (amiről tudjuk, hogy nincs felszámolási eljárás alatt, bár a NAV és a Készenléti Rendőrség is megjelent már a cégnél).

Az alapkezelő befektetési alapjai és az alapokba fektető ügyfelek már nem ilyen "szerencsések". Ebben az esetben abból adódik a gond, hogy mivel a befektetési jegyek forgalmazója felszámolás alatt áll, ezért forgalmazó hiányában jelenleg az alapokat sem venni, sem a már meglévőket eladni nem lehet.

A Quaestor Alapkezelő jelenleg hat alapot kezel, amelyeknek összesített nettó eszközértéke október elején mintegy 3,6 milliárd forintot tett ki. Úgy tudjuk, hogy az alapokat folyamatosan menedzselik a vagyonkezelők, de a forgalmazás felfüggesztése óta óvatosabb befektetési politikát követnek. Az alapok között a vagyon leginkább két alapra, a Q1 Ingatlanfejlesztő alapra és a Quaestor Kurázsi pénzpiaci alapra koncentrálódik. A teljes kezelt vagyon az elmúlt egy évet nézve február végén-március elején volt a csúcspontján, akkor az alapok nettó eszközértéke meghaladta a 4 milliárd forintot. Márciusban aztán láthatóan csökkent a kezelt összvagyon, ami mögött a brókerbotránnyal közvetetten érintett ingatlanalap csökkenő eszközértéke húzódhat.

A Q1 ingatlanalapban márciusban még több mint 1,4 milliárdot kezeltek, ez mostanra 1,1 milliárdra esett vissza. Mivel az alapból pénzt kivenni nem lehet, így az árfolyam és a nettó eszközérték csökkenése mögött más okok húzódnak. Úgy tudjuk, hogy a negyedéves értékbecslések során az alapban lévő ingatlanok többször is újra lettek értékelve. Információink szerint az értékbecslő figyelembe vette a portfóliót alkotó ingatlanok sajátosságait, a piaci folyamatokat, valamint azt a tényt is, hogy a cégcsoport ingatlanfejlesztéseiből adódó szinergiákat a jövőben már nem lehet kihasználni. Az alapban lévő ingatlanokra tehát a szinergiahatásokat nézve hatással voltak a Quaestor körül kirobbant botrányok, az elsősorban kereskedelmi és ipari ingatlanok mellett az alapban olyan korábban még fejlesztésre alkalmas területek is voltak, amelyeknek értékét a becslések során nullára írták le.

Egyébként úgy tűnik, hogy a konzervatívabb befektetési politikának megvan az eredménye. Ha nem vesszük figyelembe az ingatlanalap ez évi eddigi több mint 22%-os hozamesését (a portfólióban lévő ingatlanok értékcsökkenése miatt), összességében nem fest rosszul a kép. A Quaestor Aranytallér óvatos vegyes alap idén eddig 7,6%-ot hozott és a Quaestor Tallér kiegyensúlyozott vegyes alap sem teljesít rosszul 4,9%-kal.

A befektetési jegyek forgalmazásának felfüggesztése az alapkezelő honlapján lévő tájékoztatás szerint tegnap lejárt, de az ügyfeleknek egyelőre várniuk kell, mivel a befektetési jegyek fogalmának újbóli beindulása jelenleg a felszámolón múlik. A Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Kft. (PSFN) még szeptemberben írt ki állomány-átruházási tendert a Quaestor Értékpapír Zrt. értékpapírszámláin lévő értékpapír-és pénzeszköz-állományra. Bár az ajánlattételi határidő szeptember 22-én lejárt, annak eredményét a felszámoló egyelőre nem tette közzé.

Akinek volt értékpapírszámlája a Quaestornál, annak a fentiekhez hasonlóan várnia kell, amíg a felszámoló nyertest hirdet az átruházási tenderben. Mivel a vizsgálat megállapította, hogy a Quaestornál a fiktív kötvények kivételével minden értékpapír és pénzeszköz megtalálható az ügyfelek számláján, ezért amikor új szolgáltatóhoz kerülnek az értékpapírszámlák, az azok feletti rendelkezési jogot is megkapják az ügyfelek.

A fiktív kötvénnyel rendelkező ügyfelek a Bevára eső kártalanítási összeget már megkapták, most arra kell várni, hogy az Alkotmánybíróság döntést hozzon a korábban több bank által is kifogásolt Quaestor-törvény létjogosultságáról. A döntésre azért van szükség, mivel annak hiányában a Quaestor Károsultak Kárrendezési Alapja nem tudja megkezdeni a fiktív Quaestor-kötvényesek fennmaradó részének kártalanítását (nem kap piaci forrást, ezért az MNB áthidaló hiteléért sem tud folyamodni). Korábbi hírek szerint az Alkotmánybíróság idén ősszel már döntést hoz az ügyben, de egyelőre még a jövő heti ülésrendben sem látszik, hogy foglalkoznának a kérdéssel.