Gazdaság

2017.03.23. 19:15

Változó jogszabályok és érdekérvényesítés a TSZSZ segítségével

Zalaegerszeg - Számos változás történt az építésügyi jogszabályok körében, továbbá jelentősen csökkent az építőipari körbetartozások mennyisége.

Hajdu Péter

Többek között ezekkel a témákkal foglalkoztak azok az előadók, akiket a Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara hívott meg az iparágban működő vállalkozók számára szervezett építőipari szakmai programjára tegnap. Elsőként Lengl Zoltán állami főépítész részletezte az építésügyi jogszabályváltozásokat, majd a tervezői és kivitelezői felelősségbiztosítási rendszer bevezetéséről, céljairól és jelentőségéről szólt, valamint részletezte, mire kell kiterjedni a felelősségbiztosítási fedezetnek. Mint elmondta, idén is folytatódik a tavaly elkezdett, az építésügyi igazgatást érintő rendszerváltás.

Január elsejétől jelentős jogszabálymódosító csomag lépett életbe, aminek részeként kibővült az egyszerű bejelentéshez kapcsolódó kivitelezési tevékenységek köre, jelentős könnyítéseken ment keresztül az építési engedélytől való eltérés lehetősége és az egyszerű bejelentésekhez kapcsolódó módosítások kezelése. Ezekkel együtt az építési engedélyköteles tevékenységek köre viszont szűkült. Kitért arra is, hogy a napokban elfogadott jogszabály szerint már nemcsak 300 négyzetméter hasznos alapterületig lehetséges egyszerű bejelentést követően megkezdeni a lakásépítést, hanem azonfelül is. Fontos kritérium azonban, hogy a könnyítés kiszélesítése csak a saját lakhatást biztosító új lakóépületek építésére vonatkozik.

Máté Miklós, a Teljesítésigazoló Szakértő Szerv (TSZSZ) vezetője elmondta, szervezetük feladata, hogy az építőipari lánctartozásokat, a garanciák visszaélésszerű lehívását megakadályozza. Ennek során, amennyiben valakinek elszámolási vitája van, akár tervező, kivitelező vagy megrendelő az építőiparban, a szervezetüktől segítséget kérve elkerülheti a végeláthatatlan pereskedéseket. A megkeresésekre, ha a kérelmező igénye megfelel a jogszabályi követelményeknek, a TSZSZ egy háromtagú igazságügyi szakértői testületet biztosít, amely helyszíni szemlét követően mond szakértői véleményt. Hozzátette, egy ilyen kezdeményezés az esetek harmincöt százalékában egyezséget generál a felek között. Ha pedig nem jön létre az egyezség, a kérelmezőnek jogában áll bíróságra menni, ahol ügyét kiemelt fontosságú esetként kezelik.

Máté Miklós elmondta, hogy 2013-as megalakulásától ez év március közepéig 730 megkeresés érkezett a TSZSZ-hez, ezeknek a 80 százalékát lehetett befogadni, mert írásbeli szerződés állt a vitás ügyek mögött. Havonta átlagosan 20-25 darab kérelemmel keresik meg őket. Az eddig beadott kérelmekhez összesen 170 milliárd forint beruházási érték tartozott, amiből 22,5 milliárd volt a vitatott összeg. A legnagyobb ilyen ügyük 1,5 milliárd forint értékről szólt, a legkisebb 315 millió forint megtérítéséről. A lezárult ügyeik esetében a vitatott összegeknek átlagosan a 70-80 százalékát állapították meg jogosnak a szakértőik.

Márkus Tamás, a Zalaegerszegi Járási Hivatal építésügyi és örökségvédelmi osztályának vezetője az elektronikus építési napló használatának tapasztalatáról adott tájékoztatást.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!