Kamarai gazdasági évnyitó Zalaegerszegen

A hiányuk a gazdaság neuralgikus pontjának tekinthető, ez körvonalazódott a régió kamaráinak tegnapi gazdasági évnyitóján elhangzott előadásokból. A Nyugat-Dunántúli Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetsége tegnap a BGF Infocentrumában tartotta meg hagyományos gazdasági évnyitóját.

A vasi, zalai, Győr-Moson-Sopron megyei, valamint a soproni és a nagykanizsai kamara vezetői, állami, önkormányzati és cégvezetők gyűltek össze a szövetség tavalyi soros elnöke, a zalai kereskedelmi és iparkamara meghívására.

Mazzag Ferenc, a Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke köszöntötte a résztvevőket, és bevezetőjében a 2003-ban megkötött régiós szövetség jelentőségéről szólt. Mint mondta, ezt a szövetséget legfontosabb céljuk, a vállalkozások és a térség gazdasági érdekeinek közös képviselete tartotta életben ilyen hosszú időn keresztül, és ez a közös cél folytatásra méltó.

Parragh László: A munkaerőhiány a növekedés korlátja Fotó: Katona Tibor

Dr. Sifter Rózsa kormánymegbízott a kormány gazdaságot támogató stratégiájáról szólt, aminek fontos elemeként említette az állami rezsicsökkentést. A tavaly nyári lakossági konzultációról elmondta, országosan 142 ezer kérdőívet töltöttek ki a kormányablakokban az állampolgárok és a vállalkozások képviselői, ebből Zalában 5800-at.

Majd az idén márciusban életbe lépő változásokról számolt be, amelyek következtében húsz hatósági eljárás díja szűnik meg. A rezsicsökkentés 2017-ben 1,6 milliárd forint megtakarítást eredményez, amiből 1,2 milliárd forint érinti a vállalkozásokat - mondta többek között, majd a folyamatban levő és ez évre tervezett munkaerő-piaci intézkedésekről és aktív eszközökről szólt.

A gazdasági évnyitón Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára a foglalkoztatáspolitika aktuális kérdéseiről szólva a munkanélküliség és a foglalkoztatási mutatók utóbbi években bekövetkezett változásairól, illetve a munkaerőhiány csökkentésére tett kormányzati intézkedésekről és tervekről beszélt.

Mint kiemelte, e hét elejére 4,3 százalékra csökkent a munkanélküliségi ráta, ami azt jelenti, hogy 200 ezer fő alá csökkent az országban a munkanélküliek száma. Ilyen adatokat 1990 óta nem lehetett mérni. Eközben, mint mondta, jelentősen növekedett a foglalkoztatás. Mára az ország fejlettebb területeire inkább a munkaerőhiány a jellemző.

Horváth Vilmos (balról) átveszi a soros elnökséget jelképező kulcsot Mazzag Ferenctől Fotó: Katona Tibor

Az államtitkár elmondta, ennek a helyzetnek az enyhítésére született a kormány és a munkáltatók között a béremelésekről, járulék- és adócsökkentésekről több évre szóló megállapodás. A bérfejlesztés ugyanis a leghatékonyabb megtartóerő. Szólt továbbá a munkaerő területi mobilitása ösztönzésének eszközeiről, a munkába járás költségtérítéséről, az önkormányzati bérlakásépítések és munkásszállások kormányzati támogatásáról, amennyiben e kettő összefügg. Az utánpótlás körében említette a közfoglalkoztatottak számának csökkentését, a versenyszférába való átcsoportosításuk ösztönzését, illetve a minőségi szakképzési rendszer fejlesztését.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is a munkaerőhiány csökkentésének fontosságáról beszélt, arról, hogy a térség országaiban már mindenütt rájöttek, nem az olcsó munkaerő a versenyképesség kulcsa. Az elnök megállapítása szerint az Európai Unión belül még mindig Magyarországon a legnagyobb az adóék, amit folyamatosan csökkenteni kell.

Ezzel párhuzamosan folytatni szükséges a termelékenység javítását, az uniós pénzek gazdaságba áramoltatását, a K+F+I (kutatás-fejlesztés és innováció) fokozását. És mindehhez társulnia kell még az általános közérzet javításának is. A kamara elnöke elmondta, 3 millió munkavállaló dolgozik a hazai reálgazdaságban, és 300 ezerre tehető a külföldön munkát vállalók száma.

Az ő arányuk tíz százaléknak tűnik, de mégsem annyi. Ugyanis a munkavállalók krémje ment ki, ami nem tíz százalékot jelent. "Élhető országot kell biztosítani méltó bérekkel, és akkor 10-15 év múlva mindennek lesz eredménye"- mondta.

Végül Mazzag Ferenc a kamarai szövetség soros elnökségét jelképező kulcsot erre az évre átadta Horváth Vilmosnak, a Soproni Kereskedelmi és Iparkamara elnökének.