Gyenesdiás

2016.12.09. 16:41

A Balaton és Zala legnagyobb „faluja”

Gyenesdiáson 1906-ban kezdődött a turizmus - hamarosan üdülőváros lehet.

Győrffy István

Gyenesdiás – Megállunk egy sírkőnél a diási Havas Boldogasszony-templomot körülölelő temetőben. - Kárpáti Jánosé a kő, 1906-ban ő épített először fürdőt Gyenesdiáson a Balatonra, neki köszönhető, hogy a mi nagyközségünkből már az ezerkilencszázas évek elején üdülő-település lett – mondja Buzás-Belenta Réka, az önkormányzat településfejlesztési referense, a Települési Értéktár Bizottság tagja.

Réka mutatja meg turisztikai sorozatunk gyenesdiási részében a nagyközség látnivalóit. Kárpáti János, az iskola alapítása után húsz évvel, 1891-ben lett a falu kántortanítója, s mellette számos más foglalatosság művelője. A fürdő létesítése fizikailag sem volt egyszerű, hiszen ekkor még több mint háromszáz méter széles nádas szegélyezte a tavat. Kárpáti a Festeticsektől kért egy tíz méternyi szélességű bejárót a tóhoz, majd felkereste a Gyenesdiáson birtokkal rendelkezőket, s 20 koronás részes jegyeket jegyeztetett velük. Ezek birtokában szólította meg a helyieket, akiktől napszámot, s fuvart kért a részes jegyekért. Így építették meg a nádason átvezető sáncot, a mólót, annak végén a félszigetet, s azon a 16 fürdőkabint. A fürdőt 1906 júniusában avatták fel. Hamarosan kedvelt üdülőhely lett Gyenesdiás, sokan vettek területeket, nyaralókat kezdtek építeni, a vendégek megvásárolták a helyiek áruit, terményeit, s kialakult az úri nyaralóközönség.

Réka a diási temetőből egy közeli, régi építésű, romantikus villára mutat, az volt Kárpáti János háza, amit 1923-ban épített. Az iskola azonban őrzi az egykori tanító emlékét, felvette a nevét, így minden kisiskolás megtanulja, hogy ki volt Kárpáti János.

- A település fejlesztése ma is elképzelhetetlen lenne az itt élők ötleteinek, kezdeményezéseinek, akaratának bevonása nélkül. Az életünket jótékonyan szövi át a civil szerveződések működése, felbecsülhetetlen az azokban részt vállalók munkája, hiszen nélkülük nem lehetett volna azt a fejlődést elérni, ami Gyenesdiáson az utóbbi nyolc-tíz évben megvalósult – mondja Gál Lajos, a nagyközség polgármestere, aki felidézi a 2008-as válságot, ami érzékenyen érintette a turizmust, a vendégfogadásból élőket is.

- Újra kellett gondolni a településfejlesztési stratégiánkat, zöld és családbarát faluban gondolkoztunk. Kulcsszerepet kaptak a természeti és  épített értékeink, hagyatékaink, legfőképpen élhető települést akartunk – hangsúlyozza a polgármester. Az önkormányzat munkáját nagyban segíti a turisztikai, a természetbarát és fürdőegyesület, a Kinizsi sportkör, illetve a horgász- és vízi sport egyesület, a yacht egylet, továbbá a kultúrát, az egészségügyet, vagy a honismeretet támogató alapítványok.

- A recesszió éveiből való kilábalást segítették a nálunk letelepülő külföldiek is. Míg korábban minden hetedik, ma már minden hatodik tulajdonos külföldi. Legalább százötven ingatlannal rendelkeznek oroszok, de vannak szép számmal németek, osztrákok is. Az sem hallgatható el, hogy a talpra állásban segít a jobb támogatási és adópolitika, példaként a CSOK-ot említhetném. Az egykori hegyközségből a térségben meghatározó szerepkörrel, vonzással rendelkező településsé váltunk, ahol a fejlődés motorja a turizmus. 2016-ra szinte betelt az ipari parkunk, de nincs területi akadálya a további bővülésnek, hiszen mintegy száz hektárnyi belterületi, befektetésre alkalmas területünk van. További vállalkozásoknak kívánunk helyet adni, bővülhetnek a sportlétesítményeink, a horgászati és a fürdőzési lehetőségek. Öt lovarda működik Gyenesdiás határában, célunk, hogy a település környékén fejlődjön a lovassport, a lovas turizmus is – vázolja a fejlesztési célokat a polgármester, majd elmondja, hogy nagyot változott a turizmusban részt vevők megoszlása is.  Míg a korábbi években 60–40 százalék volt a külföldi, illetve magyar vendégarány,  mára ez 30-70 százalékra módosult. Gyenesdiáson minden infrastruktúra megtalálható, a szelektív hulladékgyűjtést, s a magas szintű kábelszolgáltatást is megvalósították. A rendszerváltáskor 2500 lakosa volt a községnek, ma 4000. Zala 8. legnagyobb települése Gyenesdiás, s a Balaton legnépesebb községe. Az iskolába jelenleg 430 tanuló jár, két évfolyamban c osztályt is kellett indítani.

- Volt év, amikor ötven gyermek is született. Erős a gyenesdiási fészek – újságolja Gál Lajos, akitől megtudhatjuk azt is, hogy mivel soha sem voltak eladósodva, az adósságkonszolidációban nem részesült települések támogatása címén 112 milliós juttatásban részesültek, amit az utakra, s más infrastrukturális fejlesztésre költöttek. Az utóbbi hét évben pályázataik révén 2 milliárd forintos uniós fejlesztések valósultak meg a településen. Míg korábban az önkormányzat volt a legnagyobb foglalkoztató, mára mások megelőzik ebben, s a vállalkozók révén biztos az önkormányzat adóerő képessége, ami a zavartalan működés feltétele. A válságig 70-80 ezer vendég volt egy-egy évben a strandjaikon, az idén már 170 ezren váltottak belépőt, s érdemes a helyieknek a turizmus számára is gazdálkodni.

- A helyitermék-piacunknak nagy a vonzása. Meghonosítottuk benne a kulturált halárusítás és -fogyasztás feltételeit, s ennek fellendítésére programokat szervezünk. Gyenesdiás a balatoni keszeget vette pártfogásba, erre szerveztük a keszegfesztivált, ami találkozott a közönség igényével, hiszen egy hétvége alatt 13 mázsa keszeget sütöttek meg, s adtak el. A horgászat fejlesztésére további forrásokat fordítunk, két kikötőnk is van, mindegyikben száz- százhúsz taggal és csónakkal - eleveníti fel a nyár sikereit a polgármester.

Az Árpád-korban létrejött, majd a török időkben elpusztult Falud utódjaként éledő Gyenes és Diás falvaknak rendkívül gazdag a történelmi hagyatéka. Gyenes és Diás 1840-ben egyesült. Legrégibb emlékük az érintetlen avar vezér sír, ami az első ilyen régészeti lelet volt a Kárpát-medencében. A leletek a Pásztorházban láthatók. Igen nagy értéket képvisel a Darnay-pince, aminek a mestergerendájában ma is látható az építési évszám: 1644. Gyönyörűek a két községrész templomai a körülöttük húzódó temetőkkel. Érdemes megállni a Szent János-forrásnál is, amit a Forrásvíz Természetbarát Egyesület pályázati támogatással újított fel kétezerben.

Miután Rékával bejárjuk a falut, s a fölötte lévő hegység látnivalóit, amelyek sora el sem fér egy ilyen rövid írásban, a Diási Játékstrandon, majd a vitorlás kikötőben vizitálunk.

- Öt oktatóhajóra is pályázott sikerrel a Yacht Egylet, hogy a gyermekek vitorlázni tanulhassanak. Az iskolában éppen úgy lehet jelentkezni vitorlázást tanulni, mint például néptáncolni. De van a nagyközségnek egy másik érdekessége is, hiszen mindennap szervezünk nyáron garantált programokat. Aki bejön az önkormányzat épülete mellett lévő Tourinform információs irodába, ezekről tájékoztatást kap – mondja Réka.

Gál Lajos polgármester pedig a jövőt illetően, a sajtóban már nagy hírverést kapott céljuk említésével köszön el:

- Gyenesdiás fejődése a turizmus révén is elért addig, hogy megpályázhatjuk a várossá válást. Ez szükségszerű, a település továbbfejlődéséhez nélkülözhetetlen lépés. A városi cím kritériumainak megfelel Gyenesdiás. Pályázunk rá, mert az itt élők is így akarják.

Címkék#gyenesdiás

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!