Biztató fordulat

2023.02.14. 10:38

Varga Mihály: növekedési fázisban maradt a magyar gazdaság tavaly

Tavaly a hazai gazdasági szereplők erőfeszítéseinek köszönhetően 4,6 százalékkal nőtt a GDP, ami a legjobban teljesítő országok első harmadába tartozik az Európai Unióban.

Varga Mihály pénzügyminiszter sajtótájékoztatót tart a legfrissebb GDP-adatokról a minisztériumban 2022. február 15-én

Forrás: MTI

Fotó: Soós Lajos

Az elhúzódó orosz–ukrán háború és a brüsszeli szankciók ellenére is növekedési fázisban maradt a magyar gazdaság tavaly – jelentette ki a magyar pénzügyminiszter kedden Brüsszelben.

Varga Mihály, az uniós tagországok pénzügyminisztereit tömörítő tanács (Ecofin) ülését megelőzően magyar újságíróknak nyilatkozva hangsúlyozta: 

az Európai Bizottság hétfőn közzétett téli gazdasági jelentése szerint Magyarország gazdasága erősödni tudott tavaly is, a KSH keddi adatai szerint 2022-ben 4,6 százalékkal nőtt a bruttó hazai össztermék.

Noha a tavalyi év utolsó negyedévében valamelyest csökkent a magyar növekedési lendület, mégis az európai átlag fölött tudott maradni – emelte ki a pénzügyminiszter.

Gyors gazdasági kilábalásról beszélhetünk, hiszen a koronavírus-járvány utáni időszakhoz hasonlóan Magyarország a háború, a növekvő energiaárak és a brüsszeli szankciók ellenére is erőteljesebb, 4,6 százalékos növekedést tudott felmutatni, mint a 3,6 százalékos növekedést elért unió egésze

– fogalmazott.

Magyarország annak ellenére növelte gazdasági teljesítményét, hogy továbbra sem jutott hozzá a neki járó helyreállítási forrásokhoz

– emelte ki. A miniszter hozzátette, Magyarország további gazdaságpolitikai lépések meghozatalával azon dolgozik, hogy elkerülje a visszaesést.

Varga Mihály közölte:

 a foglalkoztatás továbbra is Magyarország gazdasági teljesítményének stabil alapját jelenti, az elmúlt tíz évben egymillió új munkahely jött létre, a foglalkoztatottak száma meghaladta a 4,7 milliót, a munkanélküliségi ráta az egyik legalacsonyabb Európában, 4 százalék körüli.

A pénzügyminiszter reményét fejezte ki, hogy az európai versenyképesség megerősödik, ez esetben ugyanis a magyar gazdaságnak is jó esélye van arra, hogy a költségvetésben jelzett növekedési tartomány 1-1,5 százalék körüli legyen.

Forrás: KSH/ MTVA Sajtóarchívum/MTI

A Pénzügyminisztérium, az MTI-hez eljuttatott közleményében az európai versenyképességgel összefüggésben rámutatott: 

ha Európa nem cselekszik, végképp lemaradhat az amerikai és az ázsiai kontinens mögött. A sokszorosára drágult energia mellett működő európai cégek ugyanis nem lehetnek versenyképesek a világpiacon 

– írták. A helyzetet rontják az amerikai gazdaságvédelmi lépések is, amelyek hátrányosan megkülönböztetik az Európában gyártott elektromos autókat.

A közlemény szerint Varga Mihály kiemelte: 

Magyarország nem ellenzi az állami támogatási szabályok átmeneti és célzott enyhítését Európában. A kiindulópont az uniós forrásokhoz való egyenlő és kiszámítható hozzáférés minden tagállam számára.

A pénzügyminiszter szavai szerint számot kell vetni arról is, hogy az eddigi eszközök mennyire voltak hatékonyak. Mint mondta: 

az uniós helyreállítási és ellenállóképességi eszköz (RRF) esetében az összesen több mint 670 milliárd euróból mindössze 144 milliárd eurót használtak fel 2021 júniusától 2023. február elejéig, és ebben az időszakban 5 tagállam egyetlen eurócentet sem kapott. 

Ez 21 százalékos felhasználás 20 hónap alatt, holott a helyreállítási eszköz célja éppen a gyors segítségnyújtás lett volna – mutatott rá Varga Mihály.

Nagy Márton: válság közepette is kivételesen teljesített a magyar gazdaság 2022-ben

A háború és a magyarok által elutasított, káros brüsszeli szankciók sújtotta gazdasági válsághelyzetben is kivételesen teljesített a magyar gazdaság – jelentette ki keddi közleményében Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a KSH legfrissebb jelentését kommentálva.

NAGY Márton
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter beszédet mond a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) konferenciáján a Corinthia Budapest szállodában 2022. november 30-án
Fotó: Koszticsák Szilárd / Forrás: MTI

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2022-ben a hazai gazdasági szereplők erőfeszítéseinek köszönhetően 4,6 százalékkal nőtt a GDP, ami a legjobban teljesítő országok első harmadába tartozik az Európai Unióban. 

Ez azt is jelenti, hogy a háború és szankciók ellenére a rendszerváltozás utáni időszak 6. legmagasabb növekedését produkálta a magyar gazdaság. Bebizonyosodott, hogy a magyar kormány jó úton jár, intézkedései eredményesek, meg tudták védeni a gazdaság teljesítményét 

– hangsúlyozta a miniszter.

A 4,6 százalékos gazdasági növekedés a V4-országok között a második legnagyobb bővülést jelenti (szorosan Lengyelország mögött), miközben a válság ellenére is megmaradt a növekedési többletünk, hiszen az EU (3,6 százalék) és az Eurózóna (3,5 százalék) átlagát is felülmúlta a magyar gazdaság bővülése. Ráadásul a zsinórmértéknek tekinthető német gazdasági növekedésnél (1,9 százalék) két- és félszer jobban nőtt a magyar gazdaság teljesítménye.

A kimagasló eredmény hátterében az évek óta töretlen nemzetközi bizalom, a tartósan magas befektetési és beruházási szint, a magas foglalkoztatottság, uniós szinten az egyik legalacsonyabb munkanélküliség, az erőteljes bérdinamika (éves szinten 17,5 százalékos) és a célzott kormányzati intézkedések álltak

– sorolta Nagy Márton.

A miniszter felidézte: a háború és szankciók okozta negatív gazdasági hatások enyhítése érdekében kidolgozott gazdasági védvonal keretében a kormány kedvezményes hitelt biztosít a Széchenyi Kártya Programon keresztül, kiterjesztette a kamatstopot a kkv-kra, támogatást indított az energiaintenzív vállalatok számára, Gyármentő Programot indított.

A vállalatok versenyképességének további javításához a kormány 700 milliárd forintos kerettel elindította minden idők egyik legnagyobb kormányzati hitelprogramját, a Baross Gábor újraiparosítási hitelprogramot. 

Ezzel 3000 milliárd forintnyi, azaz a GDP 4 százalékának megfelelő finanszírozási forrást biztosít a vállalatok számára a Magyar Fejlesztési Bank és az Eximbank hitel- és tőkeprogramjain, valamint a Széchenyi Kártya Programokon keresztül – emlékeztetett.

Az eredmények elismerése mellett a kormány szándéka továbbra is világos: úgy kell megvédeni a családokat, a teljes foglalkoztatottságot, a nyugdíjasokat és a rezsicsökkentést, hogy továbbra is elkerüljük a recessziót. 2023-ban célul tűztük ki, hogy legalább 1,5 százalékos növekedést érjünk el, az év végére pedig egy számjegyűre csökkentsük az inflációt

– hangsúlyozta a gazdaságfejlesztési miniszter. A kormány értékelése szerint mindez érdemben járulhat hozzá, hogy 2024-ben újra kilőhessen a magyar gazdaság – zárta közleményét Nagy Márton.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában