2019.04.28. 10:00
Biokertész: fokhagyma és diáktársai
A zöldségekkel mindig szót váltok. Minden tavasszal meghirdetem például a „kikelőversenyt”, a győztes komoly jutalmat kap. Az idén a tavaszi fokhagymák nyertek. Meg is ünnepeltük, fontam számukra koszorút, igaz, nem babérból, hanem pipitérből és pitypangból, amelyekkel amúgy is osztálytársak voltak a gyógynövényiskolában.
A fokhagyma diáktársaival, a szintén gyógynövény pipitérrel és a pitypanggal, koszorúban
Fotó: Fincza Zsuzsa
Hosszasan vitatkozhatnánk azon, hogy a fokhagyma fűszer-, vagy inkább gyógynövény, de ne tegyük, hiszen mindkettő. Az amarilliszfélék családjába tartozó fokhagymát (Allium sativum) évszázadok óta gyógynövényként is használják. Paul Bergner, az oregoni „orvosi herbalizmus” intézet igazgatója, a világszerte forgatott Medical Herbalism napló szerkesztője a világ legjobb ötszáz gyógynövénye között tartja számon. A három nagy gyógyászati rendszer, az ajurvédikus gyógyászat, a kínai orvoslás és a nyugati orvostudomány egyaránt használja.
Antibakteriális és gombaölő hatását Louis Pasteur már a 19. század közepén felismerte, néhány évtized múlva egy svájci gyógyszergyár izolálta is az antibakteriális hatóanyag vegyületeit. A fokhagyma a több mint kétszázféle biológiailag aktív összetevője között rejteget még fontos ásványi anyagokat (káliumot, szelént, kalciumot, magnéziumot) és többféle vitamint (A, B, C, E, K) is, aminek köszönhetően erős antioxidáns hatást fejt ki.
A modern orvostudomány is igazolta vérnyomáscsökkentő, baktérium-, vírus- és gombaölő, emésztést elősegítő, bélfertőtlenítő, epe- és májműködést elősegítő hatását. Gombabetegségekkel, pockokkal és csigákkal szemben megelőző hatású, s nemcsak a védendő növények közé telepítve, hanem a belőle készített folyékony trágyaléként is. Ültessünk fokhagymát szamóca, málna, uborka, paradicsom, cékla, répafélék társaságába, de használjuk a virágoskertben is.
Méltó társa, bár nem éppen a veteményesben, a pitypang, a gyermekláncfű. Sokan kákicsnak titulálják, és gyomnak tekintve minden trükköt bevetve irtani próbálják, ami persze csak meddő fáradozás, hiszen a pitypang makacs és elpusztíthatatlan növény. Nos, ezt a szívósságot és életerőt képesek átadni az embernek is. Nálunk nem divat, de több országban salátaként, főzelékekben a vitaminokban és ásványi anyagokban (vas, kalcium, magnézium, kálium) gazdag levelét használják. Mindemellett hasznos gyógynövény, keserűanyagai javítják az emésztést, növelik az étvágyat, az erőnlétet, és gyulladáscsökkentő hatása is van. A belőle főzött tea vizelethajtó, vértisztító, serkenti a máj és a vesék aktivitását, csökkenti a vércukorszintet, a vérzsírt. A szerény kis pipitér, művésznevén: százszorszép virága ehető, bimbóit sós vízben áztatva, majd tárkonyecettel leöntve kapribogyó pótlására is használják, fiatal leveleit salátákba keverik. A növény triterpén szaponinokat, flavonoidokat, poliineket és nyomokban illóolajat tartalmaz.