Biokertészet hókuszpókusz nélkül

2023.04.04. 10:00

Virágzó biztonsági őrök a veteményesben

Ne gondoljuk, hogy a biokertészkedés újmódi hóbort, ne adj' isten, úri huncutkodás, hiszen déd- és nagyszüleink idejében is ekként működtek a falusi kertek. Vegyszert alig használtak, hiszen csak ritkán, esetenként valamilyen behurcolt kártevő vagy betegség ellen volt rá szükségük.

Fincza Zsuzsa

A "gilisztaűző" jelzővel is illetett varádics a hangyákra és legyekre sincs jó hatással

Már az ágyások formázásakor sem törekedtek mérnöki precizitásra, ültetéskor nem a növényi kasztok tiszteletben tartása, gondozásukkor a gyommentes, steril kert megvalósítása volt a cél, helyette a hosszú évtizedeken át végzett megfigyelések, tapasztalatok alapján a természetben bevált módit követték. Réteken, erdőkben elképzelhetetlen egyetlen növény uralma - legfeljebb felelőtlen emberi beavatkozás nyomán következik be (például parlagfűtenger a feltúrt, majd magára hagyott területeken). Vadon békés egymás mellett élésben tenyészik többféle növény, kiegészítik, támogatják egymást, alkalmazkodnak a környezethez és egymáshoz. Csak azok maradnak meg, amelyek bírják az adott élőhely adottságait, s nem utolsó sorban egymás társaságát. Még a közelükben élő állatvilágra is hatással vannak, egyeseket támogatnak, másokat elriasztanak. 

A fehérvirágú cickafarkból tegyünk a komposztra: gyorsítja a növények lebomlását, elriasztja a csigákat
Az árvacsalán (Marie - Luise Kreuter Bio-kert című könyvében találtam az ötletet) a tormához, a páfrányhoz hasonlóan segít távol tartani a burgonyabogarakat

Elődeink megfigyelték a termesztett növények szabad flórához hasonló, egymás társaságában tanúsított viselkedését - a generációk alatt összegyűjtött tapasztalatok úgymond: apáról fiúra szálltak. Közel 100 évvel ezelőtt a kertésztudorokat is foglalkoztatni kezdte a kultúrnövények kerti viselkedése. A részletekre 1928-29-ben egy ukrán tudós, B. P. Tokin, a Kijevi Mikrobiológiai és Virológiai Intézet professzora derített  fényt azáltal, hogy felfedezte és kifürkészte "fitoncid" képességüket. A fitoncidok antimikrobiális vegyületek, a növények ezekkel gátolják a baktériumok, vírusok, gombák által okozott rothadást, erjedést és azt, hogy megegyék őket az állatok (például a férgek, a hernyók). Sok növény termel fitoncidokat, köztük is élen járnak a fűszerek, a hagyma, a fokhagyma, a gyógynövények - például patikárius képezettségét nevében is viselő Calendula officinális, azaz a körömvirág, a Tagetes, vagy ahogy a legtöbben ismerjük: a büdöske. Ez utóbbi, bársonyvirágként is ismert dísznövény fitoncidjainak gyökér-fonalférgeket elűző hatását tudományosan is bizonyították. Egy holland mezőgazdasági főiskola kutatói fedezték fel, hogy a növény saját gyártmányú "biofegyvere" hasonló vegyületeket tartalmaz, mint amit a fonalférgek irtására gyárilag készítenek. Az egyes vidékeken kalendulának is nevezett körömvirág nem csak az egyik leghatásosabb természetes humán medicinánk, már a kertben is jó hatással van a környezetére. A borsónak, a babnak, a paradicsomnak, az uborkának, a sárgarépának, a petrezselyemnek, a spárgának és a salátának különösen jót tesz a közelükben nyíló gyógynövény, amely ráadásul távol tartja a csigákat, sárga virága vonzza a levéltetű-kedvelő rovarokat, katicabogarakat, zengőlegyeket. Állítólag a gyökér-fonalférgek sem állhatják, szárának és levelének illóolaja riasztóan hat a hangyákra - nem csak a veteményesben, a gyümölcsösben is érdemes helyet szorítani a számára. 

A sarkantyúka gyümölcsfák köré ültetve is hatékony biofegyver a levéltetvek ellen
A "gilisztaűző" jelzővel is illetett varádics a hangyákra és legyekre sincs jó hatással

A hangyák ellen hatásos biztonsági őr még a levendula, a varádics, a galambbegy saláta; a levél-és vértetvek ellen a levendula mellett a csombor és a sarkantyúka - az utóbbit gyümölcsfák köré is ültetik. A legyek ellen bevált a bazsalikom és a varádics, a krumplibogár rendszabályozására a tormát, a páfrányt és az árvacsalánt is szokták ajánlani. Az utóbbit még nem próbáltam, az idén megteszem, mit árthatok vele? A káposztalepke ellen a leghatásosabb, ha nem ültetjük egy tömbbe a káposztaféléket, úgy nem találja meg őket olyan könnyen a röpködve portyázó, amúgy szépséges fúria. Jó hatású, ha a káposzta közelébe erős illatú növényeket - paradicsomot, zellert, rozmaringot, zsályát, kerti kakukkfüvet, kaprot ültetünk. A kapor egyébként is szinte valamennyi növénynek, különösen a répaféléknek, az uborkának, a borsónak jó szomszédja, egyedül az édesköménnyel jelentenek egymásnak konkurenciát. A répalégy ellen ültessünk hagymát, zsályát, zsázsát, a hagymalégy ellen sárgarépát - a leghatásosabb, ha egy ágyásba kerül a répa és a hagyma, jól el is férnek együtt, hiszen gyökereik nem egy szintről táplálkoznak. A paradicsom esetében bevált lakótárs a zeller, a bazsalikom, a fokhagyma, a közelébe ültethetjük a már említett káposztaféléket, a céklát, retket spenótot - de a lehető legtávolabbra kerüljön közeli rokonától, a burgonyától. 

Kiskerti őrszolgálatban a körömvirág és a csombor - esélyük sincs a paprikára fenekedő kártevőknek

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!