Aróniaszüret rigósegédlettel

Morogtam ugyan, de azt még megbocsátottam, hogy a műbagollyal és madárhálóval védett áfonyabokrokba is megtalálták az utat, tudomásul vettem, hogy a fekete és a piros ribizli szüretébe is besegítettek, sőt, a málnát is madáreleségnek tekintették, de gondolván, jutott is, maradott is, nem vittem kenyértörés a dolgot. No, de hogy még a fanyar, kesenyés ízű, nyersen alig ehető gyümölcsöt sem hagyják békében megérni a bokrán, már felvetette a kérdést: kell-e egy egész rigókolóniának velünk egy helyrajzi szám alatt lakni? 

Végül a szőlő lágyította meg irántuk a szívemet, az augusztus eleji "tetejezésekor" ugyanis kiderült, a szőlővesszők körbeölelték és leveleikkel betakargatták a kordon végi aróniabokrokat, így feketeberkenyéből is jutott elég a konyhára. Szörpöt készítettem belőle, egy kilóra való bogyót a bokrokon hagytam túlérni - megaszalva a téli teánkat ízesíti majd (ha csak le nem csipegetik a rigók).

Az Észak-Amerikában őshonos fekete aróniát a tengerentúli kontinensen egyenesen black "chokeberry" (fojtófogyó) néven emlegetik, ami amúgy csak a fanyar ízére utal, hiszen nemcsak biztonsággal fogyasztható, hanem még számos egészségügyi előnnyel is bír. Anno az indián törzsek friss gyümölcsként sem fanyalogtak tőle, megszárítva teát főztek belőle és azzal enyhítették a megfázásos betegségek kínjait, csillapították a lázat, a köhögést. Ma már a világ minden táján fogyasztják, az élelmiszeriparban gyümölcslevek, szószok, lekvárok, gyümölcsteák és étrend-kiegészítők készítésére használják. Nálunk is egyre népszerűbb, bár a piacok standjain gyümölcsként ritkán találkozhatunk vele, a boltokban is inkább lé vagy aszalvány formájában juthatunk hozzá. Aróniát egyébként "gyári" lekvárokban, gyümölcsjoghurtokban úgy is ehetünk, hogy nem tudunk róla, ugyanis az apró fekete bogyók héjában lévő növényi színezőanyagot az ételek színének intenzívebbé, tartósabbá tételére használják, s egyúttal a készítmények vitamintartalmát is jelentősen felturbózzák vele. Az arónia gyümölcse a jelentős mennyiségű polifenoltartalom miatt olyan fanyar, hogy frissen, feldolgozatlanul ritkán fogyasztják. A polifenolok, köztük a proantocianidinek, antocianinok, fenolsavak, flavonolok és flavanolok határozzák meg a fekete arónia gyümölcsének egészségvédő aktivitását, kiemelkedően magas antioxidáns hatását, amit a különböző tudományos vizsgálatok is megerősítettek.

Az áfonyához hasonlatos feketeberkenye bogyók gazdagok tápanyagokban is, kiváló rostforrások - negyed csésze szárított arónia mintegy 45 kalóriát, 10 gramm szénhidrátot, kevesebb, mint 1 gramm zsírt és 3 gramm cukrot tartalmaz. A C-vitaminon kívül megtaláljuk benne szinte az összes B-vitamin variánst, gazdag E-, és a K-vitaminban, bővelkedik kalciumban, káliumban, nátriumban, magnéziumban, mangánban, vasban és cinkben is. A hozzáértő tudósemberek úgy tartják: minél sötétebb színű egy gyümölcs, annál jobb hatással van az egészségünkre - ezek szerint mélyfekete aróniánk már  ránézésre is kiváló antioxidánsnak ígérkezik. 

Gyógyító értéke magas, a hivatásos orvoslás is felfigyelt a rendkívül magas tápértékű gyümölcsre, s kísérletek sora bizonyítja egészségjavító potenciálját, mellyel csökkenti többek között a metabolikus szindróma kockázati tényezőit. In vitro és in vivo laboratóriumi és valós körülmények között végzett kísérletek kimutatták az arónia jótékony hatását a gyakori társbetegségekben, mint például a diszlipidémia, a magas vérnyomás, az elhízás, a glükóz-anyagcserezavarok, a gyulladást elősegítő állapotok és a trombózisveszély. Sikeres klinikai felhasználását bélbetegségek, savhiányos gyomorhurut, máj- és epebántalmak, bőrbajok, allergiás tünetek, diabetes, gyermekbetegségek, magas vérnyomás mellett egyéb szív-ér megbetegedések, véralvadási zavarok, húgyúti fertőzések esetében bizonyították. Javítja a kemoterápiás kezelésen lévő betegek állapotát is, a népgyógyászat elsősorban gyulladáscsökkentő erejét használja ki.