2020.05.18. 11:30
A kormány a zalai fenyősöket is megóvja
Az Európai Bizottság kizárta a hagyományos karácsonyfa-termesztést a támogatható ágazatok köréből, így a fenyőültetvények gazdái ettől az évtől kezdve nem vehetnek igénybe uniós hozzájárulást. Surdi és nemespátrói termelőket, valamint szakértőket kérdeztünk.
Győrfy Balázs nemespátrói polgármester érti a brüsszeli határozatot, de az a piac beszűküléséhez vezethet
Forrás: Zalai Hírlap
Fotó: Szakony Attila
Nemrégiben a Magyar Államkincstár honlapján jelent meg a tavalyi brüsszeli döntés. A bizottság állásfoglalása szerint nem jogosult területalapú támogatásra a karácsonyfa-termesztésre szolgáló terület, ha a fákat a szokásos módon kivágják, és gyökér nélkül értékesítik. A döntés mintegy 700 magyar gazdálkodót érint, itthon ugyanis közel háromezer hektáron folyik kifejezetten karácsonyfa célú fenyőtermesztés.
Surd
Surdon szinte minden család részben vagy egészben ebből él, generációról generációra öröklődnek az ültetvények. A település polgármestere, Kanász János maga is gazdálkodó, bár elmondása szerint ő a szerényebbek közé tartozik a maga két hektáron termesztett húszezer fenyőfájával.
– Az eddig az uniótól kapott támogatást permetszerre fordítottuk – fogalmazott Kanász János. – A fák rendkívül sok gondoskodást igényelnek, évente háromszor a talajt kell gondozni, de a kártevők ellen is érdemes védekezni. Ellenkező esetben bizonyos rovarok kíméletlen pusztítást végezhetnek az ültetvényekben. Bár úgy tűnhet, hogy a földlabdás karácsonyfa környezetbarát megoldás, ám azok a vásárlók, akik korábban ezt a verziót választották, nem voltak maximálisan elégedettek. Előfordult, hogy a családi ház kertjében hamar elszáradt, igazán Magyarországon nem keresik ezeket.
A településvezető szerint a brüsszeli döntéshozók nincsenek mindig tisztában azzal, hogy a fenyőtermesztés miről is szól. Igaz, hogy az egyik évben kivágnak sok száz fát, de a következő évben rendszerint többet ültetnek. A tehát körforgás nem áll meg. Mint minden mezőgazdasági szektor, így az övék is megérzi az eső hiányát, a gondozásra is nagyobb figyelmet kell fordítani.
Ennek ellenére előfordulhat, hogy a frissen ültetett fák 20-25 százaléka őszi pótlásra szorul.
Nemespátró
Ugyancsak sokan foglalkoznak fenyőfatermesztéssel a szomszédos Nemespátrón. Ezen a kistelepülésen szintén a polgármestert, Győrfy Balázst kerestük, hiszen már a dédszülei is dolgoztak a fák között. Jelenleg hat hektáron gazdálkodik, ennek 80 százalékát nordmann, a fennmaradó részt pedig luc fenyők teszik ki, mely bő ötvenezer fát jelent.
– Az uniótól kapott közel félmillió forintos támogatást eddig főleg vegyszerekre: gyomirtóra, gomba- és rovarölő anyagokra használtuk fel, sőt olykor eszközfejlesztésre is lehetőség nyílt – mondta a polgármester. – Általában traktormeghajtású fenyőkötöző gépet és permetező berendezést vásároltunk. Értjük Brüsszel érvelését, ám ez könnyedén a piac beszűküléséhez vezethet. Mi, környékbeli termelők tudatosan, a környezet megóvásával dolgozunk, vagyis többet ültetünk vissza, mint amennyit kivágunk.
A nemespátrói faluvezető viszont úgy érzi, hogy a gazdálkodóknak nem szabadna kizárólag a támogatásra várniuk, anélkül is megoldható a helyzet. Csak több befektetett energiára van szükség, a szorgalom és a munka pedig előbb-utóbb kifizetődik. Egy nordmann fenyőfa 8-10 éves korára éri el a vágásérett
állapotát, ám addig rengeteg törődést és odafigyelést igényel.
A kormányzat viszont nem hagyja magára a termelőket. Cseresnyés Péter, a térség országgyűlési képviselője elmondta: az uniós szabályozást szomorúan ugyan, de tudomásul kell venni. Éppen azért, mert sok gazdát érint az ügy, a kormány már nekilátott kidolgozni, hogy miképp lehetne segíteni ezeken az embereken. A karácsonyfa felnevelése hosszú folyamat, és kitartó munkáról van szó, ráadásul sok pénzt kell befektetni az üzlethez. Az Agrárminisztérium dolgozik a megoldáson, hogy a magyarországi fenyőfaellátás a következő években is biztosított lehessen.
Nem jogosult területalapú támogatásra a karácsonyfa termesztésére szolgáló terület, amennyiben a fákat kivágják és gyökér nélkül értékesítik, erősítette meg a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Zala Megyei Szervezete. Az elnök, Sabján Krisztián elmondta, a minisztérium a kivágott fenyők esetében nemzeti forrásból biztosítja ezt a támogatást. A nagykanizsai járásban ez mintegy 57 termelő 250 hektárnyi területét érinti. A kérelmet falugazdászaik hozzáértő segítségével célszerű beadni. A külön erre bevezetett úgynevezett „KAR01” hasznosítási kódon „támogatást nem igényel” jelöléssel regisztrálhatnak a termelők. Ha pedig élőfaként, gyökérrel kívánják értékesíteni a fenyőket, arra a teljes támogatás elérhető lesz. Ebben az esetben az érintett terület fenyőfa, faiskola néven szerepel és „FAT05” hasznosítási kóddal lehet bejelenteni.