A termofor kémény kiváltásának módjai

A katasztrófavédelmi igazgatóságtól kapott tájékoztatás szerint a Zalaegerszegen található gyűjtőkémények 30 százaléka esett át felújításon, azonban még mindig közel 600-700 korszerűtlen, a jogi szabályozásnak nem megfelelő kémény üzemel a városban.

A megyei igazgatóság sajtószóvivője, Cseresznyés Dániel érdeklődésünkre arról is szólt, hogy amióta a katasztrófavédelemhez került a kémények ellenőrzése, megyénkben a termoforos füstelvezető hibája miatt egy alkalommal sem kellett lezárni gázkészüléket. Kitért arra is, hogy a társasházi lakások fűtési rendszerének átalakításakor tilos bekötni a termofor kéményekbe a központi fűtés kazánját, ezt jogszabály sosem engedélyezte. A gyűjtőkémények a három- és négyemeletes társasházakban találhatóak. Ezekbe a kéményekbe csak átfolyó rendszerű vízmelegítőt és fali melegítőt lehetett belekötni, viszont konvektort vagy kazánt szigorúan tilos volt.

Az egycsatornás gyűjtőkémények kötelező kiváltására nem utasít egyetlen jogszabály sem, holott a kéményseprőipari szerv ellenőrzései feltárták, jelenleg egyetlen ilyen jellegű kémény sem felel meg a kor elvárásainak, mielőbbi cserét sürget a szakmai szervezet.

Az átépítés idő- és pénzigényessége miatt a beruházás megvalósításáig köztes biztonsági megoldásként szóba jöhetne a szén-monoxid érzékelők kötelező előírása. Ám az érzékelő használata nem a problémát nem szünteti meg, csak folyamatosan figyelmeztet a veszélyre. Ha az érzékelő jelez, akkor a kiváltó okokat kell megszüntetni.

A szóvivő kiemelte, az egycsatornás kettős falú gyűjtőkéményeket használó társasházak lakói sajnálatos módon állandó veszélyben vannak a kémények jelenlegi, elhasználódott állapota és labilis működése miatt. Ezen kémények építése a ’60-as ’70-es évekre vezethető vissza. Helytakarékosság miatt alkalmazták ezt a konstrukciót, ami a kezdetektől problémás volt. Ez a fajta kémény egyetlen közös csőbe gyűjti az összes lakás égéstermékeit, és vezeti ki a lakóház tetején a szabadba. A kémény fő alkotóelemei előre, típusra gyártott könnyűbeton elemek. Ezek állapota az évek során leromlott, belső falaik jellemzően töredezettek, repedezettek, nem biztosítják a szükséges füst- és gáztömörséget. Ezt tovább fokozza a rákötött 15-25 éves, olykor elavult gázkészülékek rossz állapota, karbantartásuk hiánya, a füstcsövezéseik problémái, a szellőzők eltakarása, esetleg ventilátor felszerelése. Mindezek miatt a kéményben instabillá válik az égéstermék áramlása, ami így visszajuthat a lakóterekbe.

A megoldás: megszüntetni a gyűjtőkéményeket vagy a lakásoknak egyedi füstelvezetőket kialakítani. Mindegyik módszer jelentős kiadással és többségében rombolással is jár. Az egyik megoldás a termofor betonelemek kiemelése, majd minden lakásból indulva egyedi, rozsdamentes, saválló cső kémények kiépítése. Ennek előnye, hogy később ebbe a csőbe elhelyezhető az újabb füstelvezető cső, amire a modern kondenzációs kazán is ráköthető.

A másik lehetőség a kémény bélelése rozsdamentes, saválló csővel. Ezzel lakásonként kialakítható az egyedi központi fűtés. Ez nem jár minden lakásban rombolással, csak a kiindulóponton, a földszinten kell tisztító nyílást kialakítani, viszont lényegesen drágább az előző megoldásnál. Lehetőség még az egész ház egyetlen fűtőberendezésre kötése, ilyenkor egy központi kazán biztosítja a meleg vizet. Ehhez persze ki kell építeni a csőhálózatot, radiátorokat. Ennek költsége jelentős, építészeti okok miatt kevés társasháznál valósítható meg. Végül szóba jöhet az elektromos vízmelegítők és fűtőtestek beépítése, mert ekkor a kémény teljesen lezárható. Ez ott járható, ahol a villamos hálózat képes kiszolgálni a megnövekedett teljesítményt. A 40-50 éves társasházaknál ez jellemzően a villamos vezetékek cseréje nélkül nem képzelhető el. Hátránya, hogy az elektromos berendezések működtetése lényegesen drágább a gázüzeműeknél.