2019.03.06. 11:00
A Látásfogyatékosok Zalaegerszegi Kistérségi Egyesületének egyensúlyfejlesztő tréningjén jártunk
Tizenegy, többségében javakorabeli felnőtt követi a tornateremben a fiatal gyógytornász utasításait. A Látásfogyatékosok Zalaegerszegi Kistérségi Egyesületének egyensúlyfejlesztő tréningjén járunk, amit Tóth Izabella, a PTE Egészségtudományi Kar Zalaegerszegi Képzési Központja harmadéves gyógytornász hallgatója vezet.
Együtt a csapat. Balról feketében Tóth Izabella, szintén balról a harmadik Choma Balázs Fotó: A szerző
Hogy jött létre ez a projekt? – kérdem Tóth Izabellát és az egyesület elnökhelyettesét, Choma Balázst.
– Harmadéven le kell adnunk egy kutatási tervet a szakdolgozatunkhoz, amiben én látássérültekkel gondoltam együttműködni. Megkerestem a helyi egyesületet, és mivel nyitottak voltak, biztos voltam benne, hogy meg is tudom valósítani az elképzeléseimet – fogalmazott Tóth Izabella.
– Volt már tapasztalatunk a gyógytorna nagyszerű hatásáról, ugyancsak szakdolgozati keretek között – teszi hozzá az elnökhelyettes –, így örömmel fogadtuk a kezdeményezést. Negyven évig testnevelőként dolgoztam, tisztában vagyok vele, hogy sorstársaimnak élettanilag mennyire sokat jelenthet egy ilyen lehetőség. Egyensúlyfejlesztésről van szó, azaz a látásfogyatékosságból fakadó testtartáshibák kijavítása zajlik, de minthogy többségében idősebbek vagyunk, életkorilag is szükségünk van a megfelelő karbantartásra. Ha a törzsizmaink megfelelően stabilizálnak, akkor a testtartásunk javul, uralni tudjuk mozdulatainkat a mindennapi tevékenységeink során. Izabella eljött az egészségnapunkra, klubfoglalkozásainkra, és ismertette velünk a 20 alkalomra kiterjedő tréning lényegét, jelentőségét.
– A központi stabilitás, egyensúly kialakítására irányul a munkánk, azaz az úgynevezett core izmok erősítésére törekszünk. A core vagy magizmok a hasüreget körülhatároló izmok. Ezek stabilizálják az ágyéki gerinc szakaszát. Hogy megfelelő módon el tudják látni feladatukat, erősíteni kell őket. Nem aerobik jellegű gyakorlatokra kell gondolni, hanem statikus, stabilizáló feladatokra. Ezek kiegészülnek dinamikus, légző és stresszoldó gyakorlatokkal, hogy minél változatosabb és hasznosabb legyen minden foglalkozás. A tréning előtt felmérés készült a résztvevők állapotáról, és ezt kontrollálni fogjuk a befejezést követően. A mérések kiterjednek az egyensúly, a testtartás és az ágyéki mozgásos kontroll állapotára. Ez utóbbi rengeteg embernél hiányzik, nem a látásfogyatékosság következménye. A tréning során több fejlesztőeszközt is használunk. Ilyen a fitball-labda, a gömbös tornabot és a Bosu Balance Trainer. Utóbbi egy félgömb alakú instabil felszín, amely lehetővé teszi, hogy a legkülönbözőbb izmok egyszerre legyenek igénybe véve, s jól fejleszti az egyensúlyérzéket is. Arra törekszem, hogy ez az egy óra jó hangulatban teljen, van egy kis zene, beszélgetés. Azt szeretném, hogy minden alkalommal szívesen jöjjenek. Mindenki igyekszik, van, akin már az ötödik alkalommal érzékelhető a változás.
– Valamennyien képesek vagyunk a gyakorlatok elvégzésére, de nekem például a rossz tartásból fakadóan a lumbális stabilitásra erőteljesen koncentrálnom kell – így Choma Balázs. – 15-en jelentkeztek a foglalkozásokra, és az influenzajárvány közepén is mindig megjelent 11-12 fő. Fontos számukra ez a lehetőség.
– Az órák végén mindig emlékeztetem a résztvevőket, hogy a buszon is tónusban tartott izmokkal üljenek, álljanak, billentsék maguk alá a medencét, feszítsék meg a has- és a farizmokat, hiszen ezek képezik a centrális kontrollt, amivel stabilabb lesz a mozgás és az egyensúly. Ezt a külvilág nem érzékeli, és 5 percet megint tettek magukért, a testükért, míg hazaérnek – jegyezte meg Tóth Izabella.