A Muravidéken felelevenítették az aratási munkafolyamatokat

Az időjárás nem kedvezett Az aratás, a tánc és a dal ünnepe elnevezésű rendezvénynek, ennek ellenére végig jókedvűen és derűlátóan tekintettek a programok elé a szervezők. Mint mondották, annak idején is előfordult, hogy esős napok szakították félbe az aratási munkákat, a búza mégis mindig bekerült a magtárba. Így történt ez vasárnap is, az eső csillapodását követően kaszát ragadtak a hagyományőrzők, majd a levágott gabona szekérre, onnan pedig a cséplőgépekbe került. A helyi magyar nemzetiségi közösség, valamint a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület által közösen szervezett rendezvényen ugyanis nemcsak a kifejezetten nehéz fizikai munkának számított kézikaszás, valamint a szlovén területeken elterjedtebb, némileg könnyebb, s ezért többnyire a nők által végzett sarlós aratást idézték fel, hanem egyéb betakarítási munkafolyamatokat is. A cséplést így kézi erővel, valamint lóval hajtott gépekkel is bemutatták, hiszen a gépesítés, valamint a kombájnok elterjedése előtti időszakban is ilyen módon nyerték ki a szemet a levágott gabonából.

Az egész napos rendezvényhez egyéb hagyományőrző jellegű programok is társultak. Volt népi gasztronómiai kínálat és pálinkakóstoló, bemutatták a rokkafonást, a kasza kalapálásának és köszörülésének módját, míg a délelőtt folyamán spontán, majd délután már szervezett kulturális műsor keretében idézték meg a Muravidék és a távolabbi tá­j­egységek dalkincsét és táncmotívumait.