Fel kell számolni a börtönbizniszt – mondta Tuzson Bence

A politikus zalaegerszegi programja során részt vett a jogásznapon, illetve szemügyre vette a járműipari tesztpályát, amelynek kapcsán kijelentette: a város már a XXII. században jár beruházásaival, például az M76-osra tervezett 5G-hálózattal, valamint az elektromos és autonóm autók, s az ezeket szolgáló technológiák fejlesztését segítő tesztkörnyezet kialakításával. Utóbbi öszszefügg a klímapolitikával is, amelyben a kormány elkötelezett, és nemcsak beszél róla, hanem cselekszik is. Példaként említette, hogy idéntől a hazai tömegközlekedésben már csak elektromos meghajtású buszokat lehet újonnan forgalomba helyezni, ami egyedi lépés Európában, és a 2050-re kitűzött klímasemlegesség ügyét szolgálja. Tuzson Bence kiemelte: tisztázni kell a célokat, meg kell határozni az oda vezető lépéseket, s azt is számba kell venni, mindez mennyibe kerül, és azt a pénzt hogyan teremtsük elő. A klímasemleges gazdaság eléréséhez 50 ezer milliárd forintra lenne szükség, ami Magyarország több mint hároméves teljes költségvetésének felel meg. Így tehát, tette hozzá, először fontos az elveket leszögezni.

Tuzson Bence kijelentette: a klímacélok eléréséhez elsősorban a legnagyobb szennyező országoknak és cégeknek kell fizetniük, nem lehet mindent az emberekre hárítani, számukra a megélhetés nem kerülhet többe.

– Az is fontos – folytatta a gondolatot –, hogy az EU-ban felosztható pénzösszeg számos ország felzárkózását szolgálja, így nem születhet olyan döntés, amely azoktól pénzt venne el, mert akkor nem lesz fejlődés, Európa szétesik, kinyílik az olló a nemzetek között. Szembe kell nézni azzal is, hogy folyamatosan és stabilan, szén-dioxid-kibocsátás nélkül csak az atomenergia képes biztosítani az energiaellátást, mert a nap- és szélenergia rendszertelen: ha süt a nap vagy fúj a szél, akkor termel – ha nem ideálisak a körülmények, akkor leáll a termelés. Igaz ugyan, hogy például a németek erőműveket állítanak le, közben viszont a franciáktól vásárolnak villamosáramot, amit ott atomenergiával állítanak elő. Mindezt Európának be kell látnia, s ha ezekben a kérdésekben konszenzus alakul ki, akkor elérhetjük a 2050-es klímacélokat.

A kormányzati államtitkár lapunk kérdésére a börtönbiznisszel kapcsolatban kifejtette: a kínzást, az embertelen bánásmódot nemzetközi egyezmények tiltják, amelyekhez Magyarország is csatlakozott, egyetért azokkal. Ám időközben a nyugat-európai liberális értelmiség átértelmezte a meghatározást, ugyanúgy, ahogyan a migráció esetében a menekült fogalmát összemosták a bevándorlóéval. A félreértelmezett jogszabályok és az ezekre alapuló börtönbiznisz oda vezetett, hogy ma már azt is kínzásnak nevezik, ha nem süt be kellőképpen a fogvatartottak cellájába a nap.

– Ez pedig beépült az ítélkezési gyakorlatba az Emberi Jogok Európai Bíróságán – mondta Tuzson Bence –, s egyre több országból fordultak Strasbourghoz, Magyarországon 2015-től szaporodott meg az ügyek száma. Persze, voltak korábban is ilyen esetek, például az elítélt Hagyó Miklósé, aki Budapest főpolgármester-helyettese volt a Demszky-érában, és a nokiás dobozokról híresült el. Neki kártérítést ítéltek meg, pont az átértelmezett szabályok alapján, amiket a magyar bíróságok is átvettek. Az ügyvédi irodák pedig üzletet láttak ebben, s mostanra 12 680 fölött jár az ítéletek száma, a kifizetett összeg pedig tízmilliárdos.

Egy magára valamit is adó kormánynak ebben a helyzetben lépnie kell, szögezte le az államtitkár, ezért döntött úgy az Országgyűlés, hogy június 15-ig leállítja a kifizetéseket, május közepéig pedig az eddiginél pontosabb szabályozást alkot, hogy jobban definiálja a kínzás, az embertelen bánásmód fogalmát.

A kormány szándéka az: amennyiben mégis szükséges a kifizetés, akkor az az áldozatot illesse meg. Ha valakit például súlyosan bántalmaznak, megvernek az utcán, egyfajta lelki kártérítésként neki járjon átalányösszeg, amit a bűnelkövető fizet meg jövedelméből, bevételéből. A várhatóan március közepén induló nemzeti konzultációban erről is kérdezik a magyar polgárok véleményét, s ha a többség így vélekedik, akkor ennek megfelelő szabályozást fogad el az Országgyűlés, emelte ki Tuzson Bence.

Gyöngyöspata is téma a kérdéssorban, aminek kapcsán a politikus leszögezte, elvi kérdésként azt kell eldönteni, ha valakit sérelem ér, vagy úgy véli, hogy jogai csorbultak, akkor mit kapjon engesztelésként, kárpótlásként.

– Ha azt rója fel, hogy a szegregáció miatt nem jutott megfelelő oktatáshoz, nem szerzett szakképzettséget, va-

jon az megváltható-e pénzzel, amit arra költ, amire akar, vagy az a helyes, ha azt adjuk neki, amit sérelmez? – vetette fel az államtitkár. – Ez esetben az oktatást, a képzést, s erre alapozva megfelelő munkahelyet, amely biztosítja az ő és családja megélhetését. Egyébként ez a társadalmi felzárkóztatás útja. Mi az országot a munkára, s az abból származó jövedelemre építjük, ezt a lehetőséget kell biztosítani mindenkinek, ehhez pedig a megfelelő képzettség a belépő.

Tuzson Bence emlékeztetett: Magyarországon az egyik legalacsonyabb a munkanélküliség egész Európában, most éppen negyedik helyen állunk az EU-ban, a gazdaságnak pedig szüksége van szakemberekre. Éppen ezért az oktatás a megoldás kulcsa, és az, hogy minél többen belépjenek a munkaerőpiacra.

Úgy fogalmazott, jó példa erre a sikeres közmunka­program, amely sokakat visszavezetett a munka világába, a résztvevők jó része később a versenyszférában helyezkedett el, magasabb fizetéssel, s ma már aktív munkavállaló. Tuzson Bence elmondta, a jövőben még egy ösztönzőt akarnak a programba beépíteni: ha valaki a közfoglalkoztatás ideje alatt újabb képzettséget szerez, akkor a jövedelme ebben az időszakban legyen magasabb.

– Gyöngyöspata is erről szól: nem az a megoldás, ha az embereknek teljesítmény nélkül pénzt adunk, inkább az, hogy képzéssel munkára ösztönözzük őket – szögezte le az államtitkár.