A gyűrűzők tapasztalatai szerint váratlanul jól alakul idén a „gólyatermés”

Igencsak ráfért már egy jó év a hazai, ezen belül a dunántúli, de különösen a zalai gólyaállományra. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) ötévente felméri a hazai fehérgólya-állományt, és a legutóbbi, 2019-es eredmények aggasztóak voltak: országosan 22 százalékkal, 3800-4200 párra csökkent a madarak száma. Az eredmények különösen az ország Dunától nyugatra eső részében voltak rosszak, és akadt olyan adat, amellyel megyénk egyenesen sereghajtó pozícióba került: tavaly a zalai fészkekből átlagosan csak 1,19 fióka repült ki, ami a szintén igen rossz baranyai (1,33) és somogyi (1,4) eredményt is alulmúlta.

Ezek után nem meglepő, hogy minden érintett nagy aggodalommal várta a hagyományos nyár eleji zalai gólyagyűrűzést, ám jött a csalódás, ezúttal szerencsére pozitív értelemben.

– Egészen jó tapasztalatokat szereztünk mostanáig: jóval több a lakott fészek, mint egy évvel ezelőtt, és ezekben az átlagosnál több fióka cseperedik – mondta el Szinai Péter, a BfNPI hivatali tanácsosa, aki a munkálatokat irányította.

– A tankönyvi átlag 2 és 3 utód között van, most viszont a szülők zöme 3, esetenként 4 fiatalról gondoskodik.

A szakemberek tegnap kora délután a megyeszékhely ságodi részében jártak, ahol a főutcán, néhány száz méteren belül három lakott fészek is van, összesen tíz fiókával.

– Fontos tapasztalat még, hogy a gólyák az idén nagyjából két héttel „előrébb tartanak”, mint rendesen, ennyivel korábban keltek ki, és ennyivel fejlettebbek is a fiatalok jelenleg – folytatta Szinai Péter. – Ennek oka talán az lehet, hogy igen enyhe és rövid volt a tél, a madarak előbb tértek haza Afrikából, és korábban láttak a családalapításhoz is. Az átlag feletti szaporulat okait pedig leginkább találgatni lehet. Nem kizárt, hogy a száraz tavasz is ott van a háttérben, az ilyen időjárási körülmények ugyanis kedveznek a rágcsálóknak, amelyek a gólyák étlapjának jó részét adják.

A tanácsos kérdésemre elmondta: a gyűrűzés során sehol nem tapasztaltak ellenérzéseket a gólyák közelében élő emberek részéről.

– Azt szoktam mondani: a gólya a magyarok legkedvesebb madara, míg nem a mi házunk fölé fészkel – fogalmazott. – Ezzel együtt mindenütt pozitív érdeklődés kísérte a tevékenységünket.

Megtudtuk még: a megyében találtak új építésű gólyafészkeket is, amikor a madarak még fészektartó nélküli villanyoszlopra telepedtek, ami sem az állatok, sem az áramellátás szempontjából nem biztonságos. Ezekre a helyekre – mint Szinai Péter elmondta – még az idén fészektartó kereteket szerelnek fel.