Melyik városban a legjobb? – Négy zalai is bekerült a kutatásba

Az elemzés a városok életminőségét nyolc dimenzió mentén vizsgálja, és a koronavírus- járványt megelőző időszakra, a 2010-es évekre fókuszál: egyrészt bemutatja, hogy melyik magyarországi járásszékhelyeken volt a legjobb élni 2018-ban, másrészt összeveti a járások 2013-as kialakítását megelőző és a jelenlegi viszonyokat.

A Hétfa Kutatóintézet öt csoportba sorolta a vizsgált 151 járásszékhelyet: a legmagasabb, a magas, a jó, illetve a közepes életminőségű, valamint a komoly életminőségi kihívásokkal küzdő városok csoportjába. Az eredmények pedig megerősítették, hogy továbbra is fennállnak a Magyarország egyes nagytérségei közti a korábban tapasztalt markáns különbségek.

Budapest térsége, az Észak-Dunántúl, valamint a Balaton-part járásszékhelyeinek életminősége kiemelkedő vagy magas, a déli országrészek városai jó és közepes minősítésbe esnek, míg a keleti országrészben a járásszékhelyek döntő többsége közepes életminőségű vagy annál rosszabb helyzetben lévő. Az országos rangsor élmezőnyében, az első 20 helyen nincs zalai település a 2018-as helyzet alapján. Az első húszba tartozik például a járásszékhelyek közül Szentendre, Gödöllő, Paks és Dunakeszi, a megyeszékhelyek közül például Székesfehérvár, Győr és Veszprém. A Balaton partjáról pedig itt van Siófok, Balatonfüred, Fonyód és Balatonalmádi.

Zala megyét több szempontból kettősség és köztesség jellemzi a kutatók összegzése szerint. Mint írják: gondolhatunk itt Zalaegerszeg és Nagykanizsa összetett viszonyrendszerére; vagy arra, hogy az ország sokáig egyik legelmaradottabb, vidékies megyéje a szocializmus évtizedei során jelentős ipari központtá nőtte ki magát a helyi kőolajra alapozva; de arra is, hogy bár Zala hivatalosan a Nyugat-Dunántúl régió része (és gazdaságilag jobban is hasonlít a nála északabbra eső területekre, mint a tőle keletre fekvőkre), azonban számos társadalmi jellemzője alapján a Dél-Dunántúlhoz áll közelebb.

A részletekbe menve megállapították: Zalaegerszeg és Nagykanizsa magas életminőségű város, és néhány téren kiemelkedő, például az elérhető szolgáltatások és fiatalok kompetenciái dimenziókban (az utóbbinál a 6. és 8. osztályosok matematika- és szövegértés-képességpontjait vették figyelembe 3 év átlagában). Ugyanakkor számos szempontból el is tér egymástól a két város: míg Zalaegerszegen a gazdasági, jövedelmi-szegénységi, valamint a civil társadalmi szempontokhoz kapcsolódó értékek a kedvezőbbek, addig Nagykanizsa az élhető és biztonságos települési környezet terén kiemelkedő. A két megyei jogú városhoz hasonlóan magas életminőségi értékkel bír a megye harmadik legnépesebb városa, Keszthely is: a Balaton-parti település a vizsgálat eredményei szerint a fiatalok kompetenciái terén tűnik ki. A megye három másik vizsgált városának (Lenti, Zalaszentgrót, Letenye) demográfiai mutatói kifejezetten rosszak, ami jelzi, hogy már a városokat is érinti az elvándorlás és elöregedés. Közülük a legjobb – jó – életminőségi értékekkel Lenti rendelkezik. Zalaszentgrót a közepes kategóriában van, ám ez a város tudta a legjelentősebb értéknövekedést elérni a megyében, míg az országos rangsorban mérsékelten visszaesett. A legrosszabb értékekkel Zalában Letenye rendelkezik: komoly életminőségi problémával küzdő város a kutatás szerint.

A 2012-es és a 2018-as mutatókat összevetve azt találták, hogy országosan szinte minden járásszékhely életminősége javult, a 2010-es évek a gyarapodás, az előrelépés évtizedeként vonulnak be a hazai városok történetébe. Leginkább a szociális biztonság javult, de a gazdaság is élénkült, és az egyéni jómód adatai ugyancsak pozitívan változtak. Látható azonban az is, hogy a járásszékhely kisvárosok egy része nem tud szűk mikrotérségi központból nagyobb térszervező erővé válni, ehhez távlati térségi fejlesztőmunkára lenne szükség. Az időszak legnagyobb vesztese a megyék közül Zala: valamennyi járásszékhelyének az átlagosnál alacsonyabb volt az értéknövekedése, mindegyik vizsgált város hátracsúszott a ranglistán. Leginkább a demográfiai, a gazdasági és az infrastrukturális helyzetben zajlott le a relatív visszaesés. Ugyanakkor bizakodásra adhat okot, hogy a fiatalok kompetenciái a legtöbb zalai városban átlag felettiek, és növekedtek is 2012 óta.

A kutatás leszögezte: a 2010-es években azok a járásszékhelyek tudtak leginkább előrébb lépni, amelyek nagy volumenű helyi gazdaságfejlesztést tudtak megvalósítani, s ehhez megkapták a szükséges kormányzati támogatást. A kis- és közepes méretű városok világában a helyi és térségi vezetés, valamint a kormány együttműködésének mértéke fontos befolyással bír a gyarapodásra.SZJ

Száz volt a maximum

Számszerűsítette is a Hétfa Kutatóintézet a járási székhelyekhez és a megyei jogú városokhoz kapcsolódó jellemzőket, így létrehozva a Hétfa városi életminőség indexét, ami 0 és 100 között vehet fel értékeket. Az élen Székesfehérvár áll (63,3), majd Szentendre (63,0) és Győr (62,1). Az utolsó helyen 35,3 „ponttal” a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében fekvő Cigánd található. A zalai értékek a következők: Zalaegerszeg: 55,6, Nagykanizsa: 54,7, Keszthely: 54,7, Lenti: 52,3, Zalaszentgrót: 49,8, Letenye: 45,7. A nagyobb dunántúli városok közül Pécs indexe 56,5, Szombathelyé 58,8, Veszprémé 60,5, Kaposváré pedig 55,4.