Kiállítás és könyv vezet végig Iharosberény izgalmas történelmén

A fejleményekről Varga Róbert helytörténésszel, a kultúrház vezetőjével beszélgettünk.

- A kiállítóhely története a 2000-es évek elején indult, akkor kezdtük összeszedni a faluban azokat a fotókat és tárgyi emlékeket, amelyek visszavezetnek Iharosberény múltjába - árulta el Varga Róbert. 

- Öt év sem kellett hozzá és akkora anyag jött össze, hogy abból már tudtunk válogatni kisebb kiállításokat, akár itt, akár a szomszédos településeken, emellett egy digitális tárlat is készült. Ahogy az idő múlt, úgy gyarapodott a gyűjtemény, de akkor még nem gondoltunk arra, hogy ebből legyen egy állandó helytörténeti kiállítás. Tudni kell, hogy az önkormányzat tagja a Berény utónevű települések szövetségének, s a 13 magyarországi település képviselői mindig más helyszínen találkoznak. 2017-ben Iharosberény adott otthont a rendezvénynek, s akkor jött az ötlet, hogy mutassuk meg magunkat, történelmünket a többieknek is. A gyűjtésben nagyon aktív volt a Nosztalgia Hagyományőrző Egyesület, a szervezet tagjai számtalan értékes tárgyat, szőtteseket hoztak, nekem pedig az 1700-as, 1800-as évekből voltak okleveleim, írásos emlékeim. Ezekből is kiderül, hogy a Berény nevű települések elég ősinek számítanak. Több kutatás folyt az említett települések eredetével, történetével kapcsolatban, de a koncepciók közül a leghihetőbb, hogy ezeket a településeket avar, vagy kabar eredetű népcsoportok hozták létre, amelyek lovasíjászként a fejedelmi család alárendeltségébe tartoztak, s az aktuális gócpontokban katonai rendfenntartóként, vagy útellenőrzőként tevékenykedtek. A berények - mert így hívták e harcosokat - feladata a térségben István király regnálása alatt a Koppány szálláshelye körüli hadiutak blokkolása volt. Ha megnézzük a térképet, ez nagyon plasztikusan látszik. Száz szónak is egy a vége, ezek a határőrző emberek hozták létre az első Iharosberényt. Amit aztán a tatárok a szó szoros értelmében eltöröltek, ugyanis erre menekült a vesztes muhi csata után a király és Kálmán herceg is, s az őket üldöző tatár hadoszlop után kő kövön nem maradt. Talán ennyiből is érzékelhető, mennyi érdekesség sűrűsödik össze történelmünkben. Azt gondoltuk, mindezt talán érdemes látnia mindenkinek, akit kicsit is érdekelnek a história finomságai, így született meg állandó kiállításunk a kultúrházban. Az intézménnyel egybeépített 70 négyzetméteres bemutatóterem az EMMI és az önkormányzat finanszírozásában készülhetett el. Hogy mi a célunk? Egyfajta erős helyi identitást kialakítani; a település történetében legalább háromszor volt teljes pusztulás és a létünk a bizonyíték arra, hogy igen, van újrakezdés, újjászületés is, ezért soha nem szabad feladni a reményt.

A Varga Róbert és Józsa Tibor, a helyi Banderium Hungarorum Történelmi Hagyományőrző Csoport vezetője szerkesztésében megjelent Iharosberény 997-2020 - Ünnep és hétköznapok az írott források tükrében című kötet pedig gyakorlatilag a kiállításig vezető folyamat egyenes következménye. A kiállítótérben 1945-ig ismerhetjük meg az iharosberényi történéseket, a kötet szerzői ezt az ismeretanyagot bővítették 2020-ig, feldolgozva a kommunizmus és a szocializmus időszakát is, amit eddig jótékony homály fedett.