2023.01.13. 14:30
A doni áttörés áldozataira emlékeztek Letenyén
"Mondjuk el évente legalább egyszer, ezen a napon, a doni áttörés évfordulóján, hogy nem kell több ellenségeskedés, nem kell több háború. Azt szeretnénk, hogy békében éljenek az emberek, hogy békében éljünk."
A doni áttörés áldozataira emlékeztek Letenyén.
Fotó: Gyuricza Ferenc
Mikóné Farkas Ildikó letenyei alpolgármester mondta mindezt csütörtök este, a II. Magyar Hadsereg tragédiájának nyolcvanadik évfordulójára szervezett megemlékezésen. A program a Szentháromság-templomban tartott szentmisével kezdődött, ahol Aigner Géza plébános az aznapi olvasmány és evangélium kapcsán a békesség fontosságát hangsúlyozta, arra figyelmeztetve a híveket, ne hagyják, hogy a csalárd bűn megkísértsen bennünket. Felidézte a jelent is, mondván: a Don térségében ma is harcok folynak, s a háborúknak mindig ugyanaz a vége: szenved tőle az emberiség.
Ugyancsak a szentmise keretében hangzott el a letenyei születésű Vida Zsolt visszaemlékezése arról a 2009-es zarándoklatról, amely során a Don-kanyar emlékhelyeit, katonai temetői keresték fel, hogy leróhassák kegyeletüket az elhunyt magyar katonák emléke előtt.
Az istentiszteletet követően a II. világháborús emlékműnél gyertya- és mécsesgyújtással folytatódott a program, Mikóné Farkas Ildikó itt mondott beszédet. A fentebb már idézett gondolatain túl arról is megemlékezett, hogy a doni tragédia a magyar hadtörténelem legszomorúbb fejezetei közé tartozik. Mint mondotta: a megfelelő fegyverzet és felszerelés nélkül odaküldött, illetve lehetetlen feladattal megbízott magyar honvédek közül egyes adatok szerint mintegy 120 ezren vesztek oda nyolcvan éve a mínusz 40 fokos orosz télben.
- Tisztelegjünk az elesettek, a hadifogságba kerültek, valamint a visszavonulás tengernyi szenvedése és viszontagsága után hazatérők előtt – folytatta az alpolgármester. – Emlékezzünk kegyelettel arra a több tízezer magyar honvéd áldozatra, akinek példaértékű hitéből, hazaszeretetéből, önfeláldozásából erőt meríthetünk jelenünk és jövőnk kihívásaihoz. Az emlékezés erősítse meg akaratunkat, hogy ne forduljunk egymással szembe, ne legyen háború többé egyetlen földrészen sem, ne szenvedjenek, ne haljanak meg ártatlanok, mert mindegy, milyen nemzetiségű az áldozat, az édesanyák ugyanúgy sírnak, ha meghallják gyermekeik halálhírét.