A Horváth család almaországában jártunk

– Virágok között feltöltődik az ember, feloldódik a stressz. Japánban a cseresznyevirágzás kulturális, spirituális ünnep, hanaminak hívják. Nálunk nincs külön neve a fák virágzásának, de azért itt is minden természetszerető embert csodálattal tölt el a tavaszi virágzás időszaka. Engem nagyon megragad, ezért is szervezzük meg már évek óta virágzó almáskertünk bemutatását barátainknak s mindazoknak, akikkel kapcsolatban vagyunk. Szeretnénk, ha a virágzó fák láttán boldogság töltené el az emberek szívét – mondja Horváth László, a németfalusi almáskert alapítója, ahova nagyon sokan eljöttek a virágzási eseményre. 
Mi azonban nemcsak erre vagyunk kíváncsiak, hanem arra is, miként jött létre ez az almabirodalom, s milyen almát termeszteni, hiszen a gyümölcsnek igen sokat kint kell hálnia a szabad ég alatt, míg a vevő elé kerülhet az üzletek polcain. Most is, a nagy esők miatt egy héttel el kellett halasztani a virágzás megtekintését, előtte meg attól kellett félni, hogy a betört sarkvidéki hideg miatt nem is lesz virágzás. A fagyos napokat így idézi fel Pál Dániel, az ültetvény agrármérnöke:

– Vészterhes éjszakáink, hajnalaink voltak. A fákat biológiailag igyekeztünk felkészíteni a fagy elviselésére, de hőlégfuvóval is melegítenünk kellett a levegőt az almafasorok között. Ez olyan berendezés, ami palackos gázt éget el, s ventilátor fújja a meleg levegőt a fák alá. Nyolc perc alatt kellett megtennünk a traktor vontatta szerelvénnyel egy-egy kört a fák között, hogy közben ne hűljön le a felmelegített levegő, mert akkor minden erőfeszítésünk kárba veszett volna. Olyan gyorsan cseréltünk gázpalackot a hőlégfúvón, mint ahogy a Forma I-ben a gumikkal teszik. Röviden összefoglalva integrált gazdálkodást folytatunk, ami azt jelenti, hogy valós, naprakész szaktudáson alapuló, előjelzésre alapozott, a növény mindenkori igényeinek megfelelő munkát végzünk fenntartható növényvédelemmel és tápanyagutánpótlással, aminek a hatékonyságát folyamatosan ellenőrizzük. Hétköznapi nyelven január másodikán megkezdődik a munka a gyümölcsösben s eltart karácsonyig, akkor megtartjuk az ünnepeket, majd újév után ismét a kertben vagyunk, és kezdődik a körforgás elölről…

Miért pont az alma? A növény szeretetéről s a kezdetekről mondja László:
– Falusi gyerekként nőttem fel. Nagyapám Bödében földdel gazdálkodott egész életében. Tőle örököltem a természet szeretettét, ő a hetvenes évek elején fél hektáron ültetett családi gyümölcsöst az akkor újnak számító starking, golden és jonatán fajtából. Ezek az almák már nagyobb odafigyelést, gondoskodást igényeltek, vett hozzájuk a magas fák permetezéséhez alkalmas permetezőt is. A régi fajtákat, a bőralmát vagy a fehér és piros pogácsaalmát azért vágta ki, mert ezek termését nem tudta eladni. Ha tehettem, mindig segítettem neki, innét az alma szeretete, más gyümölcs telepítése fel sem merült bennem. Remélem, büszke lenne rám, ha látná, mire vittük a családdal. A kilencvenes években kevés megtakarított pénzből is el lehetett kezdeni egy vállalkozást, igaz, ez akkor nagyon sok munkával járt. A huzalok, feszítők, kertoszlopok és a kerítésdrót került pénzbe. A többi munkát, például a talaj-előkészítést, a tartóoszlopok saját erdőből való kivágását, előkészítését, leállítását, a fák elültetését mind magunk végeztük. Most nagyon elszálltak az árak, támogatás nélkül nem lehet egy ilyen beruházást elindítani. A hosszú megtérülési idő miatt sem, ami az alma esetében 10-12 év, de ez még több is lehet egy-egy fagyos év miatt. A szó valós jelentése szerint családi gazdaság vagyunk. Mindenki ismer szinte minden munkafolyamatot, a feleségem, a fiaim, a lányom, a menyem, s remélem, lassan majd az unokák is beletanulnak az alma gondozásába. Mindenki tud és metsz is a családban, elektromos metszőollókkal dolgozunk, de az is fél kilós, s egész nap kint a hidegben dolgozni ezzel is fárasztó. Több mint 20 000 fát kell megmetszeni alsó és felső metszéssel, hiszen a fák három és fél méter magasak, a metszés eltart két hónapig. A legtöbb munkafolyamat gépesítve van, főállású kertészünk, Dániel és Gábor fiam a metszésen és az almaszedésen kívül megbirkózik a feladattal.

Pál Dániel bemutatta a gépeiket, s érdekesen beszélt a munkafolyamatokról:
– Alapelvünk, hogy a fákat  jó erőnlétben tartsuk, mert az erős, vitális, egészséges fák kevésbé fogékonyak a betegségekre, illetve esetleges fertőződés esetén sokkal jobban reagálnak a növényvédelmi kezelésekre. A növényvédelmet minden esetben az országos előrejelzésekre és a saját meteorológiai állomásunk adataira alapozzuk. A rovarkártevők elleni védelemnél rovarölés nincs, van viszont rovarszabályozás, védjük például a katicákat. A gazdasági károkat okozó rovarokat szexferomoncsapdás előrejelzéssel és szelektív szerek használatával szabályozzuk. Csepegtető öntözéssel minden fához vizet juttatunk. Metszés után és lombhullást követően a levágott ágakat és a lehullott faleveleket a fasorok között lemulcsozzuk. Így nem marad vastag levéltakaró, amelyen a különböző gombák szaporodó képletei, illetve amely alatt a rovarok áttelelhetnek. A tápanyag kijuttatása után a nagy növekedésre hajlamos fajtáknál gyökérmetszést is végzünk, ami azt jelenti, hogy 30-40 centi mélyen, a fa törzsétől mintegy 50-60 centire elvágjuk a gyökereket. Ezzel mérsékelhető a fa növekedése, ellenben fokozódik a hajszálgyökér-képződés és a fa vízfelvétele. Minden olyan módszert alkalmazunk, amely a modern almatermesztésben jelenleg használatos és eredményes – összegzi Dániel.

Horváth gazda most már a virágzás utáni, kis almákkal teli sorok között elmondja, hogy sok buktatón mentek keresztül, mire a mai szintre eljutottak az 1996-os kezdet óta. Például rájöttek, hogy nem kell sok fajta, mert mindegyik más gondoskodást igényel. Olyan fajták kellenek, amit a piac keres, amit szeretnek a vevők, s nem a termelők. A gazdaság méretének megválasztása is fontos, a lényeg, „kézben lehessen tartani”, hogy odaérjen az ember minden fához, ha ez szükséges. A termés mennyiségével pedig el kell érni a kamionos tételt kiváló minőségben. A megtermelt almát saját hűtőházukban tárolják plusz 2 Celsius-fokon. Szedéstől folyamatosan indul az értékesítés, saját válogatógépük van, amivel a kért méretre válogatják és csomagolják az almát. Mivel friss étkezési piacra dolgoznak, ezért a minőség az első. Hogy mennyi alma terem náluk? A gála fajtánál 50-60 tonna az eredményük hektáronként (az alma országos átlaga 14-16 tonna/hektár). Gálából egy hektáron náluk 300 000 -360 000 alma terem, az öt hektárukon így másfél, illetve 1 millió 800 000 ezer almával számolhatnak a gála fajtánál. Persze nem minden fajtára igaz ez a darabszám, de az ültetvény további hektárjain termő alma mennyiségére azért ebből is lehet következtetni…

– A 27 év tapasztalata azt mondatja velem, s ez a legfontosabb, az újra mindig fogékonynak kell lenni. Nyitott szemmel járunk, s ha vannak szakmai rendezvények, azokon részt veszünk. Minden évben elmegyünk például Bolzanóba az alma fővárosába. (A város Észak-Olaszországban van, Dél-Tirol székhelye, s az ország egyik kulturális, kereskedelmi ipari központja.) Tanulni nagy lehetőség van az interneten is, lehet olvasni külföldi szakmai folyóiratokat, publikációkat. Ha valami nem sikerül azonnal, türelmesnek kell lenni, a termelékenység-számításnál mindig öt év átlagát nézzük, mert ha van három jó évünk, az segít túlélni a gyenge kettőt. Hogy mit hozhat a jövő? Ha mindig a minőség lesz az első az ember szeme előtt és ebben nincs megalkuvás, akkor, de csak akkor, várhatjuk bizakodva a jövőt, aminek meglesz a gyümölcse, mégpedig a szép, egészséges " mosolygós " alma – állítja Horváth gazda.