2023.06.27. 06:50
Egerszegi kertbarátok az Őrségben
A NEA Bethlen Gábor Alap támogatása jóvoltából a minap őrségi kiránduláson ismerkedtek a vidék nevezetességeivel a Zalaegerszegi Hagyományápoló Kertbarát és Kulturális Egyesület tagjai.
A kiránduló kertbarátok a magyarszombatfai fazekas háznál, amelyben eredetileg egy jó nevű fazekas család élt. Elől jobb oldalt idegenvezetőjük: Albert Attila polgármester és fazekasmester
Fotó: Fincza Zsuzsa
A kertbarát közösség, mint Mrakovics Miklósné, az egyesület elnöke hangsúlyozta, minden évben felkerekedik, hogy ismerkedjen egy-egy tájegység népi hagyományaival, kulturális értékeivel. Az őrségi tanulmányúton elsőként a Zala és Vas vármegye határán, a Zala folyó bal partján fekvő település: Pankasz országos hírű műemlékét, az 1755-ben állított szoknyás haranglábat keresték fel. A csendes, vadvirágos rétek, erdők ölelte, zömmel reformátusok lakta település szegény földműveseinek templom híján annak idején be kellett érniük a haranglábbal, amit azóta is nagy gonddal karban tartanak, s így az Őrség jelképeként ismert kiemelkedő műemlék napjainkban is eredeti formájában tekinthető meg. A pankasziak jó hírét anno a cigány muzsikusai is öregbítették: a krónikák szerint 1830-ban telepedtek le a faluban, a századforduló tájától az egész Őrségben, a Hegyháton, Zala vármegye jelentős részén - Zalalövőn, Zalaszentgyörgyön - a legtöbbször pankaszi cigányok muzsikáltak a lakodalmakban, paszitákon. Kánya László, ma is aktív cigánymuzsikus, zenekarvezető összegyűjtötte, feldolgozta és könyvben megörökítette a pankaszi cigányzene történetét.
Veleméren ezúttal a Dávid Éva habán kerámia és majolika készítő műhelyébe látogattak el. Az olasz mesterek lenyűgöző tudását közvetítő kézzel festett majolika tárgyak után Magyarszombatfán a fazekas házban Albert Attila polgármestertől a magyar gölöncsérség múltját, csínját-bínját ismerhették meg, méghozzá "első kézből", a település vezetője ugyanis nem csak fazekas családból származik, hanem maga is népi iparművész, fazekasmester, akinek a munkáit a közelmúltban "Remekek remeke" címmel tüntette ki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara.
Ha már Őrség, nem maradhatott ki az úti célok közül a Pityerszeri Skanzen sem. A vasi múzeumok igazgatósága 1970-ben Szalafő-Pityerszeren 3 portát vásárolt meg, hogy az őrségi szeres településformát megóvják és be tudják mutatni az utókornak. A zalaegerszegi hagyományápoló kertbarátok a skanzen munkatársa, Nagyné Szabó Ágnes idegenvezetésével járták be a jeles Őrségi Népi Műemlékegyüttes minden zegét és zugolyát.