Negyvenéves a Szentgrót Táncegyüttes (+fotógaléria)

A zalaszentgróti művelődési ház programjairól, működő klubjairól, művészeti köreiről beszámolt a Zalai Hírlap 1983. szeptember 17-ei lapszáma. Ebből többek között megtudhattuk, hogy a színjátszó- és képzőművészkör, kerámia-, fafaragó-, amatőr filmes és fotósszakkör mellett a néptáncot kedvelőket is várja az intézmény. A táncot gyerekeknek Stamberger György, a felnőtteknek felesége, Forgács Márta tanítja.

Megalakulásuk ötéves évfordulója alkalmából vezetőjük, Forgács Márta idézte fel az elmúlt éveket a Zalai Hírlap 1987. december 8-ai lapszámában. „Induláskor egyetlen csoport táncolt, ma viszont a nagyok mellett két utánpótláscsapat is működik: alsó-, illetve felsőtagozatosok részére. Tekintve, hogy összesen még mindig csak 12 párból áll az együttes, ezért vezetőként igen jó helyzetben vagyok. Egy ekkora együttessel számos olyan dolgot kipróbálhatunk, amire nagyobb létszám mellett már nem vállalkozhatnánk. Érdekesség, hogy műsorunkban, melyet általában a Harangláb Népzenei Együttes kísér, egy citerazenekar is megszólal. A citerásokat Badacsonyi Lajos, a népművészet mestere vezeti és részint önállóan, részint kísérőként szerepelnek velünk együtt.” De vajon mit jelent a tánc, a népzene egy mai fiatalnak? – teszi fel a kérdést az újságíró a riportban. Erre László Julianna válaszol, aki 1984 óta tagja a csoportnak, s ma már a felnőttek csapatában táncol öccsével, Imrével együtt. „Mi magunk varrjuk a ruháinkat – mondja Julianna, aki a Rekord Ruhaipari Szövetkezetnél minőségi ellenőr. – Szerencse, hogy szakmunkások is vannak közöttünk, mert a csoport nem lenne képes megfizetni a jelmezeket. Persze, nem csak munka a tánc. Sőt, elsősorban nem munka.”