Térségi híreink röviden

Az egészségügyi szakképzési verseny vármegyei döntője a zalaegerszegi kórházban

A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) szervezésében a II. Kossuth Zsuzsanna Nemzeti Egészségügyi Szakképzési Verseny vármegyei döntőjének adott otthont a Zala Vármegyei Szent Rafael Kórház skill laborja. Az oktatóegységben a döntő első napján a belgyógyászathoz és az ápolástanhoz kapcsolódóan végeztek szituációs feladatokat a diákok, míg szerdán gyakorlati ismereteiket az alapápolás-gondozás és az elsősegélynyújtási alapismeretek tárgykörében bizonyíthatták. A MESZK 2022-ben hirdette meg először az egészségügyi szakképzésben résztvevő fiatalok számára a Kossuth Zsuzsanna Nemzeti Egészségügyi Szakképzési Verseny elnevezésű tanulmányi versenyét. Célként a magyarországi egészségügyi középfokú szakképzés színvonalának további növelését, a szakképzésben kiemelkedő teljesítményt nyújtó fiatalok és felkészítő tanáraik eredményeinek elismerését, valamint a fiatalok pályaorientációjának segítését határozták meg.

Bűvölet címmel nyílt kiállítás a Göcseji Tudásközpontban

Kisplasztikák, faliképek és sajátos hangulatú tárgyak fogadják az érdeklődőket a zalaegerszegi Göcseji Tudásközpont emeleti kiállítóterében. Hétvégén nyílt meg Vinkó Istvánné Császár Csilla kiállítása Bűvölet címmel. Az első textilszobrok négy évvel ezelőtt kerültek ki a kezei közül, árulta el a Dobronhegyen élő alkotó, aki még a nyolcvanas években jegyezte el magát a szövetekkel, hiszen varrónőnek tanult, és a mai napig ez a kenyérkereső elfoglaltsága, a Göcseji Tudásközpont földszintjén található meg a műhelye. Eleinte csak a kidobásra váró anyagok újrahasznosítását értelmezte újra és lényegült át a kezei között régi bakancs, teáskanna, törött tál, üres konzervdoboz, köszönhetően a fantáziájának, ügyességének, no meg a speciális ragasztónak. Később megpróbált dekorációkat, faliképeket létrehozni, aztán eggyel feljebb lépett és szobrokat formált meg textilből, fakéregből, kavicsból, drótból, kagylóból, szárazvirágból. Vinkó Istvánné Császár Csilla alkotásai első alkalommal kerültek a közönség elé, a kiállítás február 17-ig látogatható.

Érdekességek a matematikaoktatásban – rendhagyó óra a nagykanizsai Bolyai-iskolában

A nagykanizsai Bolyai-iskolában Lénárt István egyetemi tanár rendhagyó matematikaórát tartott nemrégiben az intézmény 4. és 6. évfolyamos diákjainak, valamint a pedagógusainak. A fiatalok gyakorlatban szerzett tapasztalatokkal lettek gazdagabbak a narancsok és a Lénárt-gömbök segítségével. Bolyai János nevéhez hűen továbbra is kiemelten fontosnak tartják a matematika és a természettudományos tantárgyak magas színvonalú oktatását az iskolában, fogalmazott Cserti-Czuppon Anita tagintézmény-igazgató. A gyerekek és a kollégák nagyon élvezték az órát. Hálásak A sík és gömb – Összehasonlító geometriai kísérletek síkon és gömbön a Lénárt-gömb segítségével című könyvért, amelyből tovább mélyíthetik tudásukat. A tanórák után Lénárt István az intézmény pedagógusaival folytatott szakmai beszélgetést, amely során ismét előkerültek a Lénárt-gömbök és ötleteket kaptak arra vonatkozóan, hogy a matematikaoktatáson kívül miként lehet egyéb tantárgyak oktatása során azokat alkalmazni.

A keszthelyi Turi Török Tibor szobrászművész a díjazottak között, három zalait ütöttek a Magyar Kultúra Lovagjává

A magyar kultúra napja alkalmából január 20-án a budapesti Stefánia Palotában rendezett ünnepségen a Magyar Kultúra Lovagja kitüntető címet kapott a keszthelyi Turi Török Tibor szobrászművész, író, múzeumalapító. Mellette az ugyancsak keszthelyi kötődésű Horváth Szilárd pedagógust, televíziós szerkesztő-műsorvezetőt, a gödi Búzaszem Iskola társalapítóját és a nagykanizsai Tiborcz Iván zenészt ütötték lovaggá. Turi Török Tibor méltatásában elhangzott: tanulmányai bejezését követően Somogyban üzemmérnökként, majd nevelőtanárként dolgozott. Középiskolában rajzszakköröket tartott, tanítványai közül többen elvégezték a Képzőművészeti Egyetemet. Írással a hetvenes évektől foglalkozik. A keszthelyi és hollókői Népviseletes Babamúzeumnak, valamint Keszthelyen hazánk legnagyobb történelmi panoptikumának alapítója. A 90-es évektől tizenegy múzeumot hozott létre, többségük a népi kultúránkat és népi építészetünket mutatja be. Közel másfélszáz nemzeti-történelmi szobrot és száznál több domborművet ajánlott fel a Kárpát-hazában közterekre, intézményekbe, de Lengyelországban, Törökországban, Olaszországban is vannak művei. Szobrászati munkásságát Köztársasági Érdemrenddel, Podmaniczky-, Pro Urbe- és Pro Cultura-díjjal ismerték el. Író tevékenységéért Krúdy Gyula-díjat kapott.