A tét a nemzetek élelmiszer-szuverenitása és -biztonsága

Az európai közös agrárpolitikából Magyarországnak járó források hiánytalanul itt vannak, ám aggodalomra adnak okot a felhasználásra vonatkozó, egyre bürokratikusabb szabályok. Ezt mondta Nagy István tárcavezető a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) keszthelyi fórumán.

Péter B. Árpád

Aktuális, a zalai agráriumot is érintő kérdésekről beszélgettek a fórum előtt, b-j: Nagy Bálint, Nagy István és Sabján Krisztián

Fotó: PBÁ

Az agrárminiszter emlékeztetett, ezek a direktívák az elmúlt időszakban számos országban elégedetlenséghez s gazdatüntetésekhez vezettek, és mindez annak következménye, hogy

szélsőséges, zöld ideológiai nyomás alatt tartják Európa teljes mezőgazdaságát, amelyet fő bűnösnek kiáltottak ki a klímaváltozás előidézésében, holott az adatok ennek ellenkezőjéről tanúskodnak.

Nagy István lapunk kérdésére leszögezte: ebben változás lehet június 9. után Brüsszelben, s ebben a gazdák kellően inspiráltak, kontinens szerte.

– Semmi értelme sincs annak, hogy a gazdatársadalmat hibásnak könyveljük el, hiszen Európa szén-dioxid-kibocsátása az egész világéhoz képest mindössze hét százalék. Gondoljuk el: ebből a gazdákra mennyi jut? Most mégis ők a fő bűnősök, ám ezt a leghatározottabban vissza kell utasítani. Azt kell elősegítenünk, hogy meglegyen minden nemzet élelmiszer-szuverenitása és -biztonsága, s úgy tudjunk felébredni minden nap, hogy természetes: ott az asztalon a friss kenyér. Azért kell dolgoznunk, hogy ezt ne nehezítsék adminisztrációs terhekkel – hangsúlyozta Nagy István.

Nagy István: Szélsőséges, zöld ideológiai nyomás alatt tartják Európa teljes mezőgazdaságát, a miniszter mellett Nagy Bálint államtitkár
Fotó: PBÁ

Nagy Bálint államtitkár, a térség országgyűlési képviselője azt mondta, az agráriumban idehaza komoly nehézséget okoz az orosz-ukrán háború, illetve a számos elhibázott brüsszeli szankció, ám ezzel szemben történelmi jelentőségű a kormány döntése.

– Kettőezer-kilencszáz milliárd forint jut vidékfejlesztésre, az agrárium támogatására 2027-ig, s ebből mindössze 600 millió az uniós pénz, a többi nemzeti forrás. Fontos, hogy ez az összeg a gazdákhoz jut, s remélem: minél többen élnek majd ezzel a lehetőséggel – mondta Nagy Bálint, aki abban bízik, az agrárium szereplői ennek köszönhetően is pozitív jövőképet látnak maguk előtt.

Sabján Krisztián, a NAK zalai elnöke kiemelte, országosan több mint hetven helyszínen tartanak hasonló fórumot, hiszen ez a több ezer milliárd forint nagymértékben meghatározza a jövőt, s ebben a kamara igyekszik minden segítséget megadni a gazdálkodóknak.

– Amit mi hozzáteszünk, az a 23 falugazdász, aki jelenleg hat irodában áll a termelők rendelkezésére. Elsődleges feladatunk most az, hogy a szükséges információkat közelebb vigyük hozzájuk, és segítsünk nekik, hogy a legjobb döntéseket tudják meghozni gazdálkodásuk szempontjából – emelte ki Sabján Krisztián.