Balassagyarmaton járt a KÉSZ zalaegerszegi csoportja

Kiállni keresztény értékeink mellett

„A küldöttgyűlés az elnökség beszámolójával vette kezdetét. Makláry Ákos görögkatolikus parókus, a szövetség elnöke és Zachar Péter Krisztián társelnök köszöntötte az ország minden részéről megjelent küldötteket. Ákos atya beszédében hangsúlyozta, hogy krisztusi emberek vagyunk, soha ne féljünk cselekedni, kiállni keresztény értékeink mellett, még ezekben a nehéz időkben sem, ha sok támadás ér is bennünket. Jézus mondja: „Én választottalak titeket!”

– Mások vagyunk, mint a világ, de éppen ezt a másfajta attitűdöt kell felerősítenünk, láthatóvá tennünk a mai korban. Ezzel tudunk hatni a világban. Igazi keresztény vezetőkre van szükség, akik szervezik és összefogják a keresztény közösségeket, megszólítják az eltévedteket, bátorítást adnak a reményvesztetteknek és irányt mutatnak a krisztusi úton.

A hit mellett emberi-közösségi létezésünk másik fontos sarokköve a magyarságunk. Napjainkra a keresztény magyarság is veszélyben van. Éppen ezért nagy a KÉSZ szerepe és jelentősége, hogy erőforrást jelentsünk közösségünk révén a környezetünk számára. Legyünk erősek, sziklaszilárdak! Vigyük el az erőt, a hitet, a hazaszeretetet, tegyük mélyen krisztusivá közösségeinket! – zárta gondolatait az elnök.

Zajló és tervezett KÉSZ programok

A fentiek szellemében zajlanak a KDNP-vel közösen szervezett KÉSZ fórumok, a különböző média szereplések, folytatódott a „4 arc 4 vallomás - Hitből pajzsot” c. médiasorozat. „Jelen idő” címmel podcastet indított a KÉSZ, ahol 30 perces interjúbeszélgetéseket hallhatunk kultúra, közélet, hit és irodalom témákban. A KÉSZ-imalánc a hazáért és a békéért Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén, az adománygyűjtések, a határon túli nemzettársainkkal történő kapcsolattartás mind-mind a krisztusi szeretet jegyében válnak valósággá, folytatta az elnök. Makláry Ákos elnök a 2024-re tervezett programok közül kiemelte, hogy idén is folytatják a június 4-én a harangozás és imádság hagyományát, megszervezik a délvidéki zarándoklatot és a KÉSZ-kongresszust az Országházban, „Megtartó közösségeink: család, nemzet kereszténység” címmel, valamint az őszi országos zarándoklat keretében Andocsra jutnak el.

A találkozón emellett tájékoztatást kaptak a KÁMME Alapítvány (Kárpát-medencei magyarság evangelizációjáért) céljairól, tevékenységeiről.

– Megmaradásunk záloga a kereszténység, fontos a nemzet összetartó erejének felmutatása, a Kárpát-medencei magyarság együttműködése. A kárpátaljai, délvidéki és felvidéki magyarság küzdelmes, szívszorító életébe is betekintést nyerhettünk. Sajnálatos jelenségként elmondható, hogy a határon túli területeken is folyamatosan csökken a magyarság, magyar identitású nemzettársaink száma. Fontos szerepe lesz a jövőben is a hit megtartó erejének – monda az elnök.

Molnár Imre történész gróf Esterházy János életét és életszentségét mutatta be egy kisfilm (Zsigmond Dezső filmje: Apám Esterházy János) és egy lélekig hatoló előadás, valamint gazdag kiállítási anyag segítségével. A KÉSZ felvállalja gróf Esterházy János gróf életpéldájának megismertetését, a közbenjáró imádkozást a boldoggá avatásáért. Jussanak el minden magyar emberhez gróf Esterházy János szavai: „Jó kereszténynek lenni és jó magyarnak.”, erős hittel vallotta: „Ha Krisztus a szenvedést választotta, akkor ez az út volt a legjobb. A szenvedésnek van értelme.”

Díjazták a legjobb fotókat

„Hűséggel és tettreKÉSZen – 35 éve az evangélium szolgálatában” címmel országos fotópályázatot hirdetett a KÉSZ fennállásának 35. évében. A cél az volt, hogy a beküldött fotók segítségével láthatóvá váljon a KÉSZ színes és változatos tevékenysége a jubileumi év alkalmából. A beérkezett- és a központ archívumában található fotókból összeállított kiállítás ünnepélyes megnyitója a zeneiskola galériájában volt. A tárlaton a KÉSZ Zalaegerszegi Csoportja részéről Illés Csaba elnöknek a bodajki zarándoklatról készített fotója is bekerült a díjazott és kiállított fotók közé.

Balassagyarmat, a legbátrabb város

– A három nap során lehetőségünk volt megismerni a város emberpróbáló történelmét, nevezetes épületeit, megannyi hírességét – folytatta a beszámolót Illés Csabán titkár. – A város jelenlegi kinézetét meghatározó középületek többsége a XX. század első évtizedeire készült el. A várost mindenkor jellemezte a polgári keresztény konzervativizmus, amellett a modernitás igénye is. „Nem a falak, hanem a mentalitás teszi a várost” – írta Szent Ágoston a kora középkorban. Gondolatának örökérvényűsége tetten érhető Balassagyarmat gazdag történelmében, hagyományaiban, magyarságtudatában, de az itt élők gondolat- és érzelemvilágában, bátor helytállásában, kultúraszeretetében, emberségében, erős hitében, jövőformáló elszántságában.

A gyarmatiaknak sikerült elérniük, hogy az országgyűlés 2005-ben hivatalosan is visszaadta a városnak a Civitas Fortissima címet. Az eseményekről Matúz Gábor filmet készített A legbátrabb város címmel, és megnyílt a Civitas Fortissima Múzeum.Balassagyarmathoz számos híres ember kötődik. Madách Imre, Az ember tragédiájának írója e városban ismerkedett meg feleségével, Fráter Erzsébettel, majd itt választották meg Nógrád megye képviselőjévé. Mikszáth Kálmán 1871 elején került Balassagyarmatra, ahol Mauks Mátyás szolgabíró mellett dolgozott a megyeházán. Rózsavölgyi Márk zeneszerző, hegedűvirtuóz, a „csárdás atyja”, Szabó Vladimír festőművész, grafikus, Nagy Iván genealógus, történetíró és Bérczy Károly író, műfordító egyaránt Balassagyarmat szülötte.

A küldöttgyűlés jubileumi ünnepséggel, köszönetnyilvánításokkal, hagyományőrző kulturális műsorral, díszvacsorával és az impozáns ünnepi torta felszelésével zárult a 35. éves jubileum alkalmából.”