2021.07.20. 19:00
Váczy Zoltán feladata, hogy összehangolja a lehetőségeket az elvárásokkal
„Sokfelé próbálkoztam, mire rátaláltam a színházra; izgalmas világnak tűnt és nem csalódtam, szerelem volt az első látásra.”
Váczy Zoltán a kvártélyházi előadásokhoz bő egy évtizede teszi hozzá tudását. FOTÓ: ARANY GÁBOR
Ezt Váczy Zoltán fogalmazza meg, aki világosítóként veszi ki részét a kvártélyházi előadásokból. Míg idáig jutott, számos helyen megfordult, de nem érezte jól magát, így kapóra jött neki a 2002-ben a Hevesiben kínálkozó állás. Villanyszerelői szakmáját a színművészeti egyetem szakképzésén fejelte meg.
– Mindenhez érteni kell, ami árammal működik és fényt bocsát ki. Ennek az eszközismeret az alapja, ami csak több év alatt szerezhető meg, és sose lehet a tanulást abbahagyni, mert a technika folyamatosan fejlődik. Már megjelentek az intelligens robotlámpák is – mondja. – Volt lehetőségem az évek során a tájelőadások alkalmával más teátrumokban is körülnézni. Mi itt, a Hevesiben technikailag a középmezőnybe tartozunk, talán ez változik, ha megvalósul a színház rekonstrukciója – fogalmazza meg.
A kvártélyházi előadásokhoz bő évtizede teszi hozzá tudását.
– A nagy színházhoz képest kevesebb eszköz áll rendelkezésünkre, a tér kisebb, ami a lehetőségeket is behatárolja. Ezt kell összehangolnunk a rendezői elvárásokkal, amire a próbafolyamat vége felé jut idő. Persze előtte is ügyeljük a próbát, és igyekszünk felkészülni már fejben, hogy mit kell majd megvalósítanunk. Előfordul az is, hogy a javaslatunkra változik a jelenet, mert az eredeti elképzelés szerinti helyen a színész nem világítható be megfelelően – magyarázza.
Miután összeáll a világítás forgatókönyve, jelenetenként beprogramozza a technikát, amit aztán az előadáson a potméterekkel telezsúfolt pult mögül levezényel a világosító.
