Gyerekek népesítették be a kendlimajori Ludvig művésztelepet

Alig fejeződött be a 30. Ludvig Nemzetközi Művésztelep, újra alkotók érkeztek a művészeti szabadiskolába, akik Ludvig Klára házigazda szerint kis túlzással átvették az ecsetet a kortárs alkotóktól és viszik tovább a lángot. Nagy népszerűségnek örvend az egy hetes foglalkozás, melyen 34 gyermek napközis rendszerben igyekszik mindent megtanulni a képzőművészetekről, különös tekintettel a festészetről.

– A középiskolás lányok közül néhányan a kilencedik éve választják a táborunkat, ebből is látszik milyen varázsa van a kortárs művészetnek – folytatta. – Szerencsére új jelentkezők is vannak, sőt olykor más városokból esetleg Kanizsán nyaraló gyerekekkel is bővül a csapat. Az első témánk a pipacs megjelenítése volt, a gyerekek képzelete szabadon szárnyalt, egyfajta színkavalkád fogadott bennünket a műteremben. Sokak különösen nyitottak a kortárs művészetek iránt, megállnak a falakon lógó festmények előtt és beszélgetnek a képekről. De nagy élményt jelentett számukra Págyi Zsóka keramikus foglalkozása, valamint Ludvig Zoltán festőművész útmutatása. Megismerkedhettek az arc ábrázolásával, melyet a kavicsok megfestése követ.

Ludvig Zoltán szerint csodálatra méltó, ahogy a gyermekek valósággal megnyílnak a képzőművészetek előtt. Fő módszere, hogy ne kioktassa, hanem rávezesse a fiatalokat a színek megfelelő használatára, a formai érzékenységre és az alkotás szabadságára. Úgy látja erre mindannyian vevők, s talán ez a szabadság érzése lendíti őket előre.

A becsehelyi 7. osztályos Zuber Levente évek óta visszajár Kendlimajorba, mint mondta: bár pszichológusnak készül, reméli a képzőművészet, a versírás és klasszikus zene az élete fontos része marad. Mellette dolgozott nagy odafigyeléssel a 7 éves Mihovics Márton, aki a Föld bolygót festette le körülötte a világűrrel, megannyi csillaggal. Szeptembertől kezdi a Zrínyi-iskolát, de reméli a következő nyáron is eljöhet a kendlimajori táborba.

Egy asztallal arrébb az idősebb lányok dolgoztak az arcok ábrázolásán. Egyikőjük a Batthyány-gimnázium 9. osztályosa Kolonics Kincső épp egy női arc vonásainak tökéletesítésén fáradozott. Örül annak, hogy ilyen szép és inspiráló környezetben lehet, ahol a festészet technikáira is megtanítják őket, sőt még a keramikusságot is kipróbálhatták. Ezen kívül az évek hosszú sora alatt sok barátot szerzett, akikkel különösen jó társaságot alkotnak.

Barátnője, Hegyi Hortenzia szintén "batthyányis", s körülbelül kilencedik éve tagja a kendlimajori gyerektábor alkotó közösségének. Kincsőhöz hasonlóan szintén az arcok festése érdekli, s szabadidejében otthon is gyakran leül, kikapcsolja az alkotás szabadsága. Szeretne a jövőben is foglalkozni a művészettel, de az még a jövő zenéje, hogy milyen irányba indul el.