Virágmintás habán kerámiák az egerszegi városházán

A kerámiák történetéről Orha Zoltán régész-muzeológus adott tájékoztatást. Ebből kitűnt, hogy a Göcseji Múzeum gyűjteményéhez tartozó restaurált fajansz korsó és tál 1976-1978 között a lenti várban dr. Vándor László által irányított régészeti feltáráson került elő. Mint Orha Zoltán kiemelte, nagyon ritka az ilyen méretű, és ennyire jó állapotú kerámialelet. Ezek az Itáliából származó ónmázas edények, tálak, kulacsok, kancsók, hordók a főúri háztartásokban volt használatosak, fűzte hozzá.

A fajansz kerámia az olasz Faenza városáról kapta a nevét. Az ókori keletről származó készítési technika a középkorban mór közvetítéssel jutott el Spanyolországon keresztül Itáliába. Ezt a tárgytípust Magyarországon az 1577 után Faenzából ide menekült protestáns habán fazekasok honosították meg. 

Ezek az ónmázas edények általában korongon vagy formában készültek, tejfehér alapszínűek, fényes felületűek. A 16-17. századi itáliai ízlést tükrözve virágos díszítést kaptak. A fazekasok kedvelt edényformája volt a korsó, melyre jó példa a kiállított darab. Az edény 20,7 cm magas, 15,2 cm széles, hasrésze gömbölyded, gerezdes kiképzésű, rajta tejfehér alapra festett polikróm virágminta látható. Az oldalán olvasható a készítés éve: 1692.  

A másik kiállított tárgy a 21,5 cm átmérőjű, tejfehér mázú tál, aminek közepén sárga és zöld színű virágminta látható. A tál pereme gerezdes kialakítású, virágszirmokra emlékeztet. A tál közepén a készítés dátuma, 1680 olvasható.

A régész-muzeológus szólt arról is, hogy Lenti település első említését 1237-ből ismerjük, ekkor Boleszláv fia Buzád a birtokosa. A település 1275 és 1325 között a Kőszegi családé volt, a vár első írásos említése 1325-ben történt, építése vélhetően az azt megelőző 50 év alatt történt valamikor. A vár birtokosa 1381-től 1644-ig az alsólendvai Bánffy család volt. Jelentősége 1600-ban Kanizsa várának török elfoglalása után nőtt meg. A 17. század első évtizedeiben megerősítették. Az erődítmény fenntartása a stájer rendek feladata volt, mivel a vár mellett haladt el a Stájerországba vezető legrövidebb út. 1644 után nőági örökléssel a vár Nádasdy Ferenc birtokába került. Nádasdy azonban a Wesselényi-féle összeesküvésben részt vett, ezért birtokait elkobozták.

A lenti vár 1690-ben Esterházy Pál tulajdonába került, a császárhű arisztokrata a hercegi rang elnyerése után 1712-ben I. Lipót iránt érzett tiszteletből L alakúra építtette át az épületet.