2010.02.27. 11:45
Hattyú három dimenzióban
Fantázia, térlátás, kézügyesség és kitartás nélkül nem is érdemes nekiállni a papírhajtogatásnak – vallják a kanizsai Batthyány-gimnázium hatodikosai. Az origamizás egész jól megy a gyerekeknek, a színes papírból készült alkotásoknak már most a csodájára járnak.
A batthyányis Pap Kornél, Jáger Zsolt, Lakatos Liliána, Novák Eszter, Tóth Zsófia, Rózsa Luca és Pétervári Ádám alkotta társaság tavaly decemberben a világhálón barangolva fedezte fel a végtelenül egyszerű háromdimenziós papírhajtogatási technikát. A videofelvételekről részletesen kikockázták a kézmozdulatokat, így tökéletesítették a módszerüket. Jól betanulták az origamizás csínját-bínját, most már nincs lehetetlen kérés.
– Egyáltalán nem kértünk segítséget a tanárainktól, a szüleinktől is csak A4-es papírt – mesélte Pap Kornél. – Rengeteg saját ötletünk van, a lényeg, hogy hajtogathassunk. A papír feldarabolása időigényes folyamat, de a háromszögek meghajtogatása – amiből a kedvenc állatunk, a hattyú készül – 7 másodperc alatt megvan.
A kitartó gyereksereg még azt is kikísérletezte, hogy egy ív papírlapból 16 darab átlagos méretűnek számító háromszög készíthető. Ha ennél is kisebbre van szükségük, akkor felezik a papírdarabokat, s 32 darabos lesz a készlet.
– Kizárólag apró papírokat „gyártunk”, ami másnak szemétnek tűnhet, nekünk érték – folytatta Novák Eszter, mindenki Edója. – Pontos leltárt vezetünk arról, hogy éppen mennyit hajtogattunk, s azok milyen színűek. Ez nagyon fontos, ugyanis így könnyedén nyomon tudjuk követni, hogy egy hattyú hány darab háromszögből készül el. Most egy óriási szatyorban 12 ezer darab háromszög várja a felhasználást.
Az origami japán nyelven papírhajtogatást jelent. Azonban az origami pontos eredetére nincs bizonyíték, egyes feltételezések szerint Kínából vagy Koreából került át Japánba. Az első feljegyzések még az 1600-as évek végéről származnak. Régen a papír értéket képviselt, ezért főleg különleges, ünnepi szertartásokhoz készítettek hajtogatásokat. Később, ahogy a családokban a generációk egymásnak átadták a tudásukat, a hajtogatások is fokozatosan egyszerűsödtek. – Érdekesen egymásba csúsztatjuk az éleket, így pillanatok alatt elkészül a hattyú kecses teste – folytatta Pap Kornél.
– A szüleim örülnek, hogy végre nem a számítógép előtt töltöm az időmet, bár olykor a fogások tökéletesítése miatt még letöltök néhány videót. Szívesen készítünk névtáblát, de szeretnénk a magyar címert is kirakni, sőt, osztályfőnökünknek, Bagarusné Szabó Katalinnak is szánunk meglepetést. Ugye, jó szórakozást találtunk magunknak?
