Hatvan éve számolta fel a szerzetesrendeket a kommunista hatalom

- Ma nem örömünnepet tartunk, hanem rendünk rettenetesen fájdalmas napjaira emlékezünk. 1950. júniusában járunk. Most csak gondolatban, egykor azonban a keserű valóságban éltük át a szerzetesek szétszóratásának borzalmát - fogalmazott Bánk atya, aki akkoriban a szombathelyi kolostor növendékeként éppen a harmadik évet végzettek ünnepélyes fogadalomtételére készült. Visszaemlékezése szerint folyamatosan kapták a híreket arról, hogy az államvédelmisek névsor alapján gyűjtik össze a kolostorok lakóit. Szombathelyen a főelöljáró P. Burka Kelemen jelentette be, hogy a zalai és somogyi rendházak lakóit ismeretlen helyre hurcolták, s ezért a rendtartomány vezetősége úgy döntött, a növendékeket hazaküldi a szülőkhöz. Megkezdődtek tehát a szétszóratás évei...

De nem csak e rendházakat ürítették ki ez idő tájt: 1950. június 9-én éjszaka összesen kétezer női és férfi szerzetest hurcoltak el a délnyugati országrészből, majd a nyáron az internálásokat az egész országra kiterjesztették. Az ideológiai alapot talán Révai József megnyilatkozása foglalta össze a legtömörebben: az MDP központi vezetőségének tagja (emellett népművelési miniszter) szerint a klerikális reakció tömegagitációjának legfontosabb szervezetei a különféle férfi és női szerzetesrendek . E gondolat jegyében hajtották végre 1950. júniusában, majd júliusában és augusztusában, három szakaszban a kitelepítéseket. Egyes források szerint Zalábó lösszesen mintegy 110 szerzetest távolítottak el. A szerzeteseket egyházi intézményekben helyezték el ideiglenesen.

A hazai ferences rend tájékoztatása szerint a feloszlatás előtt 23 férfi és 40 női szerzetesi közösség működött az országban, összesen 11538 szerzetessel és 636 rendházzal. A legnépesebb közösség a ferenceseké volt: a két rendtartományhoz 43 rendház és több mint 600 barát tartozott. Ma a kisebb testvérek rendjének 114 tagja van, akik 14 rendházban élnek, 18 templomban, 6 oktatási, 3 szociális és 4 kulturális intézményben teljesítenek szolgálatot.

Ami a zalaegerszegi rendházat illeti: a kolostort és a templomot Pehm József plébános építtette, a szerzetesek 1926-ban költöztek be, majd egy évvel később szentelte fel a házat Mikes János szombathelyi megyés püspök, Zita királyné, IV. Károly felesége jelenlétében (a templomot Károly emlékére emelték). Miután 1950 nyarán a ferenceseknek távozniuk kellett, a hadkiegészítő parancsnokság költözött a rendházba, a templom pedig az egyházmegyéhez került. Utóbbit 1989-ben adta vissza Konkoly István püspök az újjászervezett rendtartománynak, ami egy évre rá a kolostort is megkapta. Kovács Bánk atya az első lakók közé tartozott.

- Ma nem örömünnepet tartunk, hanem rendünk rettenetesen fájdalmas napjaira emlékezünk. 1950. júniusában járunk. Most csak gondolatban, egykor azonban a keserű valóságban éltük át a szerzetesek szétszóratásának borzalmát - fogalmazott Bánk atya, aki akkoriban a szombathelyi kolostor növendékeként éppen a harmadik évet végzettek ünnepélyes fogadalomtételére készült. Visszaemlékezése szerint folyamatosan kapták a híreket arról, hogy az államvédelmisek névsor alapján gyűjtik össze a kolostorok lakóit. Szombathelyen a főelöljáró P. Burka Kelemen jelentette be, hogy a zalai és somogyi rendházak lakóit ismeretlen helyre hurcolták, s ezért a rendtartomány vezetősége úgy döntött, a növendékeket hazaküldi a szülőkhöz. Megkezdődtek tehát a szétszóratás évei...

De nem csak e rendházakat ürítették ki ez idő tájt: 1950. június 9-én éjszaka összesen kétezer női és férfi szerzetest hurcoltak el a délnyugati országrészből, majd a nyáron az internálásokat az egész országra kiterjesztették. Az ideológiai alapot talán Révai József megnyilatkozása foglalta össze a legtömörebben: az MDP központi vezetőségének tagja (emellett népművelési miniszter) szerint a klerikális reakció tömegagitációjának legfontosabb szervezetei a különféle férfi és női szerzetesrendek . E gondolat jegyében hajtották végre 1950. júniusában, majd júliusában és augusztusában, három szakaszban a kitelepítéseket. Egyes források szerint Zalábó lösszesen mintegy 110 szerzetest távolítottak el. A szerzeteseket egyházi intézményekben helyezték el ideiglenesen.

A hazai ferences rend tájékoztatása szerint a feloszlatás előtt 23 férfi és 40 női szerzetesi közösség működött az országban, összesen 11538 szerzetessel és 636 rendházzal. A legnépesebb közösség a ferenceseké volt: a két rendtartományhoz 43 rendház és több mint 600 barát tartozott. Ma a kisebb testvérek rendjének 114 tagja van, akik 14 rendházban élnek, 18 templomban, 6 oktatási, 3 szociális és 4 kulturális intézményben teljesítenek szolgálatot.

Ami a zalaegerszegi rendházat illeti: a kolostort és a templomot Pehm József plébános építtette, a szerzetesek 1926-ban költöztek be, majd egy évvel később szentelte fel a házat Mikes János szombathelyi megyés püspök, Zita királyné, IV. Károly felesége jelenlétében (a templomot Károly emlékére emelték). Miután 1950 nyarán a ferenceseknek távozniuk kellett, a hadkiegészítő parancsnokság költözött a rendházba, a templom pedig az egyházmegyéhez került. Utóbbit 1989-ben adta vissza Konkoly István püspök az újjászervezett rendtartománynak, ami egy évre rá a kolostort is megkapta. Kovács Bánk atya az első lakók közé tartozott.

De nem csak e rendházakat ürítették ki ez idő tájt: 1950. június 9-én éjszaka összesen kétezer női és férfi szerzetest hurcoltak el a délnyugati országrészből, majd a nyáron az internálásokat az egész országra kiterjesztették. Az ideológiai alapot talán Révai József megnyilatkozása foglalta össze a legtömörebben: az MDP központi vezetőségének tagja (emellett népművelési miniszter) szerint a klerikális reakció tömegagitációjának legfontosabb szervezetei a különféle férfi és női szerzetesrendek . E gondolat jegyében hajtották végre 1950. júniusában, majd júliusában és augusztusában, három szakaszban a kitelepítéseket. Egyes források szerint Zalábó lösszesen mintegy 110 szerzetest távolítottak el. A szerzeteseket egyházi intézményekben helyezték el ideiglenesen.

A hazai ferences rend tájékoztatása szerint a feloszlatás előtt 23 férfi és 40 női szerzetesi közösség működött az országban, összesen 11538 szerzetessel és 636 rendházzal. A legnépesebb közösség a ferenceseké volt: a két rendtartományhoz 43 rendház és több mint 600 barát tartozott. Ma a kisebb testvérek rendjének 114 tagja van, akik 14 rendházban élnek, 18 templomban, 6 oktatási, 3 szociális és 4 kulturális intézményben teljesítenek szolgálatot.

Ami a zalaegerszegi rendházat illeti: a kolostort és a templomot Pehm József plébános építtette, a szerzetesek 1926-ban költöztek be, majd egy évvel később szentelte fel a házat Mikes János szombathelyi megyés püspök, Zita királyné, IV. Károly felesége jelenlétében (a templomot Károly emlékére emelték). Miután 1950 nyarán a ferenceseknek távozniuk kellett, a hadkiegészítő parancsnokság költözött a rendházba, a templom pedig az egyházmegyéhez került. Utóbbit 1989-ben adta vissza Konkoly István püspök az újjászervezett rendtartománynak, ami egy évre rá a kolostort is megkapta. Kovács Bánk atya az első lakók közé tartozott.

De nem csak e rendházakat ürítették ki ez idő tájt: 1950. június 9-én éjszaka összesen kétezer női és férfi szerzetest hurcoltak el a délnyugati országrészből, majd a nyáron az internálásokat az egész országra kiterjesztették. Az ideológiai alapot talán Révai József megnyilatkozása foglalta össze a legtömörebben: az MDP központi vezetőségének tagja (emellett népművelési miniszter) szerint a klerikális reakció tömegagitációjának legfontosabb szervezetei a különféle férfi és női szerzetesrendek . E gondolat jegyében hajtották végre 1950. júniusában, majd júliusában és augusztusában, három szakaszban a kitelepítéseket. Egyes források szerint Zalábó lösszesen mintegy 110 szerzetest távolítottak el. A szerzeteseket egyházi intézményekben helyezték el ideiglenesen.

A hazai ferences rend tájékoztatása szerint a feloszlatás előtt 23 férfi és 40 női szerzetesi közösség működött az országban, összesen 11538 szerzetessel és 636 rendházzal. A legnépesebb közösség a ferenceseké volt: a két rendtartományhoz 43 rendház és több mint 600 barát tartozott. Ma a kisebb testvérek rendjének 114 tagja van, akik 14 rendházban élnek, 18 templomban, 6 oktatási, 3 szociális és 4 kulturális intézményben teljesítenek szolgálatot.

Ami a zalaegerszegi rendházat illeti: a kolostort és a templomot Pehm József plébános építtette, a szerzetesek 1926-ban költöztek be, majd egy évvel később szentelte fel a házat Mikes János szombathelyi megyés püspök, Zita királyné, IV. Károly felesége jelenlétében (a templomot Károly emlékére emelték). Miután 1950 nyarán a ferenceseknek távozniuk kellett, a hadkiegészítő parancsnokság költözött a rendházba, a templom pedig az egyházmegyéhez került. Utóbbit 1989-ben adta vissza Konkoly István püspök az újjászervezett rendtartománynak, ami egy évre rá a kolostort is megkapta. Kovács Bánk atya az első lakók közé tartozott.

A hazai ferences rend tájékoztatása szerint a feloszlatás előtt 23 férfi és 40 női szerzetesi közösség működött az országban, összesen 11538 szerzetessel és 636 rendházzal. A legnépesebb közösség a ferenceseké volt: a két rendtartományhoz 43 rendház és több mint 600 barát tartozott. Ma a kisebb testvérek rendjének 114 tagja van, akik 14 rendházban élnek, 18 templomban, 6 oktatási, 3 szociális és 4 kulturális intézményben teljesítenek szolgálatot.

Ami a zalaegerszegi rendházat illeti: a kolostort és a templomot Pehm József plébános építtette, a szerzetesek 1926-ban költöztek be, majd egy évvel később szentelte fel a házat Mikes János szombathelyi megyés püspök, Zita királyné, IV. Károly felesége jelenlétében (a templomot Károly emlékére emelték). Miután 1950 nyarán a ferenceseknek távozniuk kellett, a hadkiegészítő parancsnokság költözött a rendházba, a templom pedig az egyházmegyéhez került. Utóbbit 1989-ben adta vissza Konkoly István püspök az újjászervezett rendtartománynak, ami egy évre rá a kolostort is megkapta. Kovács Bánk atya az első lakók közé tartozott.

A hazai ferences rend tájékoztatása szerint a feloszlatás előtt 23 férfi és 40 női szerzetesi közösség működött az országban, összesen 11538 szerzetessel és 636 rendházzal. A legnépesebb közösség a ferenceseké volt: a két rendtartományhoz 43 rendház és több mint 600 barát tartozott. Ma a kisebb testvérek rendjének 114 tagja van, akik 14 rendházban élnek, 18 templomban, 6 oktatási, 3 szociális és 4 kulturális intézményben teljesítenek szolgálatot.

Ami a zalaegerszegi rendházat illeti: a kolostort és a templomot Pehm József plébános építtette, a szerzetesek 1926-ban költöztek be, majd egy évvel később szentelte fel a házat Mikes János szombathelyi megyés püspök, Zita királyné, IV. Károly felesége jelenlétében (a templomot Károly emlékére emelték). Miután 1950 nyarán a ferenceseknek távozniuk kellett, a hadkiegészítő parancsnokság költözött a rendházba, a templom pedig az egyházmegyéhez került. Utóbbit 1989-ben adta vissza Konkoly István püspök az újjászervezett rendtartománynak, ami egy évre rá a kolostort is megkapta. Kovács Bánk atya az első lakók közé tartozott.

Ami a zalaegerszegi rendházat illeti: a kolostort és a templomot Pehm József plébános építtette, a szerzetesek 1926-ban költöztek be, majd egy évvel később szentelte fel a házat Mikes János szombathelyi megyés püspök, Zita királyné, IV. Károly felesége jelenlétében (a templomot Károly emlékére emelték). Miután 1950 nyarán a ferenceseknek távozniuk kellett, a hadkiegészítő parancsnokság költözött a rendházba, a templom pedig az egyházmegyéhez került. Utóbbit 1989-ben adta vissza Konkoly István püspök az újjászervezett rendtartománynak, ami egy évre rá a kolostort is megkapta. Kovács Bánk atya az első lakók közé tartozott.

Ami a zalaegerszegi rendházat illeti: a kolostort és a templomot Pehm József plébános építtette, a szerzetesek 1926-ban költöztek be, majd egy évvel később szentelte fel a házat Mikes János szombathelyi megyés püspök, Zita királyné, IV. Károly felesége jelenlétében (a templomot Károly emlékére emelték). Miután 1950 nyarán a ferenceseknek távozniuk kellett, a hadkiegészítő parancsnokság költözött a rendházba, a templom pedig az egyházmegyéhez került. Utóbbit 1989-ben adta vissza Konkoly István püspök az újjászervezett rendtartománynak, ami egy évre rá a kolostort is megkapta. Kovács Bánk atya az első lakók közé tartozott.