Hétvége

2011.07.16. 14:27

Művésztelepesek Zalában - Nyugis hely, ahol alkotni lehet

Már a keszthelyi Balaton színházban láthatók a Pannon nemzetközi művésztelepesek Zalában készült képei. Még a hét elejei forró napok egyikén látogattunk hozzájuk Balatonedericsre, ahol az együttlét és az alkotás örömével lakták be kis időre az egykori ifjúsági tábort.

Sinkovics Eta

A délutáni hőséget többen a strandon vészelték át, mások a nyitott, ám árnyat adó udvari építményben alkottak. Az elkészült munkák egyike a fogadó önkormányzathoz kerül, egy másik pedig a Pannon Nemzetközi Műsztelepeket szervező Zala Megyei Közművelődési Intézmény gyűjteményét gyarapítja. Negyedszer rendezték meg a programot, melynek keretében egy hetet töltött a zömmel Romániából, Szerbiából, Szlovéniából érkezett 30 művész 12 zalai településen, majd közel ennyi időt a balatonedericsi táborban.

- Tavaly alakítottuk ki ezt a gyakorlatot. Bevált, hiszen az első időszakban feltöltődnek, inspirálódnak a művészek, itt a táborban pedig folytatják az alkotást, és megismerkednek, konzultálnak a társakkal - utalt a menetrendre Págyi Zsóka művészeti vezető. Hozzátette, idén is változatos és értékes festmények születtek az eltöltött idő alatt.

Gödörházi Norbert, a megyei közművelődési intézmény munkatársa szavaiból kiderült, a tavalyi kollekció a hamarosan kezdődő zalaegerszegi búcsún lesz kiállítva, a korábbi képek pedig jelenleg Letenyén láthatók. S aztán Zsókával büszkén mutatták az edericsi közösségi épület nagytermében annak az évente gyarapodó műnek a kezdeti sejtjeit , amely az alkotók miniképeiből épül majd fel, s a tavaly falra került harminc alkotórészhez most ugyanennyi társul.

Éppen ezen a képen dolgozott Haszmann Júlia Réka. Erdélyből, Csernátonból érkezett kolléganőjével, Faluvégi Tündével, akivel Sepsiszentgyörgyön tanítanak.

- Az elmúlt hetet Borsfán töltöttük. Gyönyörű kilátás nyílt a dombtetőről, meg is ihletett a táj - lelkesedett Júlia. - Több művésztelepen is jártam, itt másodszor vagyok. Azért szeretem ezeket az alkalmakat, mert év közben a tanítás mellett nincs időm a festészetre. Ilyenkor átadom magam az alkotás örömének. Akrillal dolgozom, a munkáimba a magyar népművészet motívumait is beleviszem. A táborokban azt is nézem, mások hogyan dolgoznak, s ha valami megtetszik, azt részben átveszem. Ez lehet díszítőelem vagy éppen az adott kompozíció felfogása... A két hét alatt sok emberrel és más kultúrákkal is megismerkedtem. Mindig szép emlékekkel térünk haza, most is így lesz.

A művésztelep legfiatalabb résztvevője a 21 éves Karácsony Réka. A szlovákiai leány éppen az üveggel, citrommal beállított csendéletet vázolta a rajzlapra.

- Pozsonyban építészetet tanulok, szabadidőmben foglalkozom festészettel. Egyszer majd szeretnék ebből is megélni - vetítette előre. - A tábor kiváló lehetőség, főleg a kritika szempontjából. Eddig ugyanis nem nagyon mutogattam senkinek a munkáimat. Jó tudni, hogyan vélekednek mások a képeimről. Megfontolom a hallottakat.

S még egy építész... Ostrozánsky Gellért ugyancsak szlovákiai, s egy éve Budapesten dolgozik. Úgy érzi, a festészet és az építészet kiegészíti egymást. Tetszik neki, hogy kötelezettség nélkül, szabadon hódolhat kedvtelésének, amihez hasznos szakmai útmutatást kapott a telep művészeti vezetőjétől.

A nagyváradi reklámgrafikusnak, Czilli Évának szintén felüdülést jelent a festészet, hiszen erre egyébként kevés időt tud szentelni.

- Azt szoktam mondani a munkáimra, hogy mesés dolgok . Ugyanis legszívesebben mesékből kiemelt részleteket festek. A magam alkotta történetekkel is ezt teszem, a hétéves fiam nagy örömére. Az elmúlt hetet Bázakerettyén töltöttem, igen vendégszerető emberekkel találkoztam. Jó, nyugis hely az alkotótábor, nem kell mosogatni, főzni. Az ember azzal foglalkozhat, amivel szeret. Jó lenne jövőre is jönni - fogalmazta meg vágyát Éva.

És evvel nincs egyedül...

 

A délutáni hőséget többen a strandon vészelték át, mások a nyitott, ám árnyat adó udvari építményben alkottak. Az elkészült munkák egyike a fogadó önkormányzathoz kerül, egy másik pedig a Pannon Nemzetközi Műsztelepeket szervező Zala Megyei Közművelődési Intézmény gyűjteményét gyarapítja. Negyedszer rendezték meg a programot, melynek keretében egy hetet töltött a zömmel Romániából, Szerbiából, Szlovéniából érkezett 30 művész 12 zalai településen, majd közel ennyi időt a balatonedericsi táborban.

- Tavaly alakítottuk ki ezt a gyakorlatot. Bevált, hiszen az első időszakban feltöltődnek, inspirálódnak a művészek, itt a táborban pedig folytatják az alkotást, és megismerkednek, konzultálnak a társakkal - utalt a menetrendre Págyi Zsóka művészeti vezető. Hozzátette, idén is változatos és értékes festmények születtek az eltöltött idő alatt.

Gödörházi Norbert, a megyei közművelődési intézmény munkatársa szavaiból kiderült, a tavalyi kollekció a hamarosan kezdődő zalaegerszegi búcsún lesz kiállítva, a korábbi képek pedig jelenleg Letenyén láthatók. S aztán Zsókával büszkén mutatták az edericsi közösségi épület nagytermében annak az évente gyarapodó műnek a kezdeti sejtjeit , amely az alkotók miniképeiből épül majd fel, s a tavaly falra került harminc alkotórészhez most ugyanennyi társul.

Éppen ezen a képen dolgozott Haszmann Júlia Réka. Erdélyből, Csernátonból érkezett kolléganőjével, Faluvégi Tündével, akivel Sepsiszentgyörgyön tanítanak.

- Az elmúlt hetet Borsfán töltöttük. Gyönyörű kilátás nyílt a dombtetőről, meg is ihletett a táj - lelkesedett Júlia. - Több művésztelepen is jártam, itt másodszor vagyok. Azért szeretem ezeket az alkalmakat, mert év közben a tanítás mellett nincs időm a festészetre. Ilyenkor átadom magam az alkotás örömének. Akrillal dolgozom, a munkáimba a magyar népművészet motívumait is beleviszem. A táborokban azt is nézem, mások hogyan dolgoznak, s ha valami megtetszik, azt részben átveszem. Ez lehet díszítőelem vagy éppen az adott kompozíció felfogása... A két hét alatt sok emberrel és más kultúrákkal is megismerkedtem. Mindig szép emlékekkel térünk haza, most is így lesz.

A művésztelep legfiatalabb résztvevője a 21 éves Karácsony Réka. A szlovákiai leány éppen az üveggel, citrommal beállított csendéletet vázolta a rajzlapra.

- Pozsonyban építészetet tanulok, szabadidőmben foglalkozom festészettel. Egyszer majd szeretnék ebből is megélni - vetítette előre. - A tábor kiváló lehetőség, főleg a kritika szempontjából. Eddig ugyanis nem nagyon mutogattam senkinek a munkáimat. Jó tudni, hogyan vélekednek mások a képeimről. Megfontolom a hallottakat.

S még egy építész... Ostrozánsky Gellért ugyancsak szlovákiai, s egy éve Budapesten dolgozik. Úgy érzi, a festészet és az építészet kiegészíti egymást. Tetszik neki, hogy kötelezettség nélkül, szabadon hódolhat kedvtelésének, amihez hasznos szakmai útmutatást kapott a telep művészeti vezetőjétől.

A nagyváradi reklámgrafikusnak, Czilli Évának szintén felüdülést jelent a festészet, hiszen erre egyébként kevés időt tud szentelni.

- Azt szoktam mondani a munkáimra, hogy mesés dolgok . Ugyanis legszívesebben mesékből kiemelt részleteket festek. A magam alkotta történetekkel is ezt teszem, a hétéves fiam nagy örömére. Az elmúlt hetet Bázakerettyén töltöttem, igen vendégszerető emberekkel találkoztam. Jó, nyugis hely az alkotótábor, nem kell mosogatni, főzni. Az ember azzal foglalkozhat, amivel szeret. Jó lenne jövőre is jönni - fogalmazta meg vágyát Éva.

És evvel nincs egyedül...

 

- Tavaly alakítottuk ki ezt a gyakorlatot. Bevált, hiszen az első időszakban feltöltődnek, inspirálódnak a művészek, itt a táborban pedig folytatják az alkotást, és megismerkednek, konzultálnak a társakkal - utalt a menetrendre Págyi Zsóka művészeti vezető. Hozzátette, idén is változatos és értékes festmények születtek az eltöltött idő alatt.

Gödörházi Norbert, a megyei közművelődési intézmény munkatársa szavaiból kiderült, a tavalyi kollekció a hamarosan kezdődő zalaegerszegi búcsún lesz kiállítva, a korábbi képek pedig jelenleg Letenyén láthatók. S aztán Zsókával büszkén mutatták az edericsi közösségi épület nagytermében annak az évente gyarapodó műnek a kezdeti sejtjeit , amely az alkotók miniképeiből épül majd fel, s a tavaly falra került harminc alkotórészhez most ugyanennyi társul.

Éppen ezen a képen dolgozott Haszmann Júlia Réka. Erdélyből, Csernátonból érkezett kolléganőjével, Faluvégi Tündével, akivel Sepsiszentgyörgyön tanítanak.

- Az elmúlt hetet Borsfán töltöttük. Gyönyörű kilátás nyílt a dombtetőről, meg is ihletett a táj - lelkesedett Júlia. - Több művésztelepen is jártam, itt másodszor vagyok. Azért szeretem ezeket az alkalmakat, mert év közben a tanítás mellett nincs időm a festészetre. Ilyenkor átadom magam az alkotás örömének. Akrillal dolgozom, a munkáimba a magyar népművészet motívumait is beleviszem. A táborokban azt is nézem, mások hogyan dolgoznak, s ha valami megtetszik, azt részben átveszem. Ez lehet díszítőelem vagy éppen az adott kompozíció felfogása... A két hét alatt sok emberrel és más kultúrákkal is megismerkedtem. Mindig szép emlékekkel térünk haza, most is így lesz.

A művésztelep legfiatalabb résztvevője a 21 éves Karácsony Réka. A szlovákiai leány éppen az üveggel, citrommal beállított csendéletet vázolta a rajzlapra.

- Pozsonyban építészetet tanulok, szabadidőmben foglalkozom festészettel. Egyszer majd szeretnék ebből is megélni - vetítette előre. - A tábor kiváló lehetőség, főleg a kritika szempontjából. Eddig ugyanis nem nagyon mutogattam senkinek a munkáimat. Jó tudni, hogyan vélekednek mások a képeimről. Megfontolom a hallottakat.

S még egy építész... Ostrozánsky Gellért ugyancsak szlovákiai, s egy éve Budapesten dolgozik. Úgy érzi, a festészet és az építészet kiegészíti egymást. Tetszik neki, hogy kötelezettség nélkül, szabadon hódolhat kedvtelésének, amihez hasznos szakmai útmutatást kapott a telep művészeti vezetőjétől.

A nagyváradi reklámgrafikusnak, Czilli Évának szintén felüdülést jelent a festészet, hiszen erre egyébként kevés időt tud szentelni.

- Azt szoktam mondani a munkáimra, hogy mesés dolgok . Ugyanis legszívesebben mesékből kiemelt részleteket festek. A magam alkotta történetekkel is ezt teszem, a hétéves fiam nagy örömére. Az elmúlt hetet Bázakerettyén töltöttem, igen vendégszerető emberekkel találkoztam. Jó, nyugis hely az alkotótábor, nem kell mosogatni, főzni. Az ember azzal foglalkozhat, amivel szeret. Jó lenne jövőre is jönni - fogalmazta meg vágyát Éva.

És evvel nincs egyedül...

 

- Tavaly alakítottuk ki ezt a gyakorlatot. Bevált, hiszen az első időszakban feltöltődnek, inspirálódnak a művészek, itt a táborban pedig folytatják az alkotást, és megismerkednek, konzultálnak a társakkal - utalt a menetrendre Págyi Zsóka művészeti vezető. Hozzátette, idén is változatos és értékes festmények születtek az eltöltött idő alatt.

Gödörházi Norbert, a megyei közművelődési intézmény munkatársa szavaiból kiderült, a tavalyi kollekció a hamarosan kezdődő zalaegerszegi búcsún lesz kiállítva, a korábbi képek pedig jelenleg Letenyén láthatók. S aztán Zsókával büszkén mutatták az edericsi közösségi épület nagytermében annak az évente gyarapodó műnek a kezdeti sejtjeit , amely az alkotók miniképeiből épül majd fel, s a tavaly falra került harminc alkotórészhez most ugyanennyi társul.

Éppen ezen a képen dolgozott Haszmann Júlia Réka. Erdélyből, Csernátonból érkezett kolléganőjével, Faluvégi Tündével, akivel Sepsiszentgyörgyön tanítanak.

- Az elmúlt hetet Borsfán töltöttük. Gyönyörű kilátás nyílt a dombtetőről, meg is ihletett a táj - lelkesedett Júlia. - Több művésztelepen is jártam, itt másodszor vagyok. Azért szeretem ezeket az alkalmakat, mert év közben a tanítás mellett nincs időm a festészetre. Ilyenkor átadom magam az alkotás örömének. Akrillal dolgozom, a munkáimba a magyar népművészet motívumait is beleviszem. A táborokban azt is nézem, mások hogyan dolgoznak, s ha valami megtetszik, azt részben átveszem. Ez lehet díszítőelem vagy éppen az adott kompozíció felfogása... A két hét alatt sok emberrel és más kultúrákkal is megismerkedtem. Mindig szép emlékekkel térünk haza, most is így lesz.

A művésztelep legfiatalabb résztvevője a 21 éves Karácsony Réka. A szlovákiai leány éppen az üveggel, citrommal beállított csendéletet vázolta a rajzlapra.

- Pozsonyban építészetet tanulok, szabadidőmben foglalkozom festészettel. Egyszer majd szeretnék ebből is megélni - vetítette előre. - A tábor kiváló lehetőség, főleg a kritika szempontjából. Eddig ugyanis nem nagyon mutogattam senkinek a munkáimat. Jó tudni, hogyan vélekednek mások a képeimről. Megfontolom a hallottakat.

S még egy építész... Ostrozánsky Gellért ugyancsak szlovákiai, s egy éve Budapesten dolgozik. Úgy érzi, a festészet és az építészet kiegészíti egymást. Tetszik neki, hogy kötelezettség nélkül, szabadon hódolhat kedvtelésének, amihez hasznos szakmai útmutatást kapott a telep művészeti vezetőjétől.

A nagyváradi reklámgrafikusnak, Czilli Évának szintén felüdülést jelent a festészet, hiszen erre egyébként kevés időt tud szentelni.

- Azt szoktam mondani a munkáimra, hogy mesés dolgok . Ugyanis legszívesebben mesékből kiemelt részleteket festek. A magam alkotta történetekkel is ezt teszem, a hétéves fiam nagy örömére. Az elmúlt hetet Bázakerettyén töltöttem, igen vendégszerető emberekkel találkoztam. Jó, nyugis hely az alkotótábor, nem kell mosogatni, főzni. Az ember azzal foglalkozhat, amivel szeret. Jó lenne jövőre is jönni - fogalmazta meg vágyát Éva.

És evvel nincs egyedül...

 

Gödörházi Norbert, a megyei közművelődési intézmény munkatársa szavaiból kiderült, a tavalyi kollekció a hamarosan kezdődő zalaegerszegi búcsún lesz kiállítva, a korábbi képek pedig jelenleg Letenyén láthatók. S aztán Zsókával büszkén mutatták az edericsi közösségi épület nagytermében annak az évente gyarapodó műnek a kezdeti sejtjeit , amely az alkotók miniképeiből épül majd fel, s a tavaly falra került harminc alkotórészhez most ugyanennyi társul.

Éppen ezen a képen dolgozott Haszmann Júlia Réka. Erdélyből, Csernátonból érkezett kolléganőjével, Faluvégi Tündével, akivel Sepsiszentgyörgyön tanítanak.

- Az elmúlt hetet Borsfán töltöttük. Gyönyörű kilátás nyílt a dombtetőről, meg is ihletett a táj - lelkesedett Júlia. - Több művésztelepen is jártam, itt másodszor vagyok. Azért szeretem ezeket az alkalmakat, mert év közben a tanítás mellett nincs időm a festészetre. Ilyenkor átadom magam az alkotás örömének. Akrillal dolgozom, a munkáimba a magyar népművészet motívumait is beleviszem. A táborokban azt is nézem, mások hogyan dolgoznak, s ha valami megtetszik, azt részben átveszem. Ez lehet díszítőelem vagy éppen az adott kompozíció felfogása... A két hét alatt sok emberrel és más kultúrákkal is megismerkedtem. Mindig szép emlékekkel térünk haza, most is így lesz.

A művésztelep legfiatalabb résztvevője a 21 éves Karácsony Réka. A szlovákiai leány éppen az üveggel, citrommal beállított csendéletet vázolta a rajzlapra.

- Pozsonyban építészetet tanulok, szabadidőmben foglalkozom festészettel. Egyszer majd szeretnék ebből is megélni - vetítette előre. - A tábor kiváló lehetőség, főleg a kritika szempontjából. Eddig ugyanis nem nagyon mutogattam senkinek a munkáimat. Jó tudni, hogyan vélekednek mások a képeimről. Megfontolom a hallottakat.

S még egy építész... Ostrozánsky Gellért ugyancsak szlovákiai, s egy éve Budapesten dolgozik. Úgy érzi, a festészet és az építészet kiegészíti egymást. Tetszik neki, hogy kötelezettség nélkül, szabadon hódolhat kedvtelésének, amihez hasznos szakmai útmutatást kapott a telep művészeti vezetőjétől.

A nagyváradi reklámgrafikusnak, Czilli Évának szintén felüdülést jelent a festészet, hiszen erre egyébként kevés időt tud szentelni.

- Azt szoktam mondani a munkáimra, hogy mesés dolgok . Ugyanis legszívesebben mesékből kiemelt részleteket festek. A magam alkotta történetekkel is ezt teszem, a hétéves fiam nagy örömére. Az elmúlt hetet Bázakerettyén töltöttem, igen vendégszerető emberekkel találkoztam. Jó, nyugis hely az alkotótábor, nem kell mosogatni, főzni. Az ember azzal foglalkozhat, amivel szeret. Jó lenne jövőre is jönni - fogalmazta meg vágyát Éva.

És evvel nincs egyedül...

 

Gödörházi Norbert, a megyei közművelődési intézmény munkatársa szavaiból kiderült, a tavalyi kollekció a hamarosan kezdődő zalaegerszegi búcsún lesz kiállítva, a korábbi képek pedig jelenleg Letenyén láthatók. S aztán Zsókával büszkén mutatták az edericsi közösségi épület nagytermében annak az évente gyarapodó műnek a kezdeti sejtjeit , amely az alkotók miniképeiből épül majd fel, s a tavaly falra került harminc alkotórészhez most ugyanennyi társul.

Éppen ezen a képen dolgozott Haszmann Júlia Réka. Erdélyből, Csernátonból érkezett kolléganőjével, Faluvégi Tündével, akivel Sepsiszentgyörgyön tanítanak.

- Az elmúlt hetet Borsfán töltöttük. Gyönyörű kilátás nyílt a dombtetőről, meg is ihletett a táj - lelkesedett Júlia. - Több művésztelepen is jártam, itt másodszor vagyok. Azért szeretem ezeket az alkalmakat, mert év közben a tanítás mellett nincs időm a festészetre. Ilyenkor átadom magam az alkotás örömének. Akrillal dolgozom, a munkáimba a magyar népművészet motívumait is beleviszem. A táborokban azt is nézem, mások hogyan dolgoznak, s ha valami megtetszik, azt részben átveszem. Ez lehet díszítőelem vagy éppen az adott kompozíció felfogása... A két hét alatt sok emberrel és más kultúrákkal is megismerkedtem. Mindig szép emlékekkel térünk haza, most is így lesz.

A művésztelep legfiatalabb résztvevője a 21 éves Karácsony Réka. A szlovákiai leány éppen az üveggel, citrommal beállított csendéletet vázolta a rajzlapra.

- Pozsonyban építészetet tanulok, szabadidőmben foglalkozom festészettel. Egyszer majd szeretnék ebből is megélni - vetítette előre. - A tábor kiváló lehetőség, főleg a kritika szempontjából. Eddig ugyanis nem nagyon mutogattam senkinek a munkáimat. Jó tudni, hogyan vélekednek mások a képeimről. Megfontolom a hallottakat.

S még egy építész... Ostrozánsky Gellért ugyancsak szlovákiai, s egy éve Budapesten dolgozik. Úgy érzi, a festészet és az építészet kiegészíti egymást. Tetszik neki, hogy kötelezettség nélkül, szabadon hódolhat kedvtelésének, amihez hasznos szakmai útmutatást kapott a telep művészeti vezetőjétől.

A nagyváradi reklámgrafikusnak, Czilli Évának szintén felüdülést jelent a festészet, hiszen erre egyébként kevés időt tud szentelni.

- Azt szoktam mondani a munkáimra, hogy mesés dolgok . Ugyanis legszívesebben mesékből kiemelt részleteket festek. A magam alkotta történetekkel is ezt teszem, a hétéves fiam nagy örömére. Az elmúlt hetet Bázakerettyén töltöttem, igen vendégszerető emberekkel találkoztam. Jó, nyugis hely az alkotótábor, nem kell mosogatni, főzni. Az ember azzal foglalkozhat, amivel szeret. Jó lenne jövőre is jönni - fogalmazta meg vágyát Éva.

És evvel nincs egyedül...

 

Éppen ezen a képen dolgozott Haszmann Júlia Réka. Erdélyből, Csernátonból érkezett kolléganőjével, Faluvégi Tündével, akivel Sepsiszentgyörgyön tanítanak.

- Az elmúlt hetet Borsfán töltöttük. Gyönyörű kilátás nyílt a dombtetőről, meg is ihletett a táj - lelkesedett Júlia. - Több művésztelepen is jártam, itt másodszor vagyok. Azért szeretem ezeket az alkalmakat, mert év közben a tanítás mellett nincs időm a festészetre. Ilyenkor átadom magam az alkotás örömének. Akrillal dolgozom, a munkáimba a magyar népművészet motívumait is beleviszem. A táborokban azt is nézem, mások hogyan dolgoznak, s ha valami megtetszik, azt részben átveszem. Ez lehet díszítőelem vagy éppen az adott kompozíció felfogása... A két hét alatt sok emberrel és más kultúrákkal is megismerkedtem. Mindig szép emlékekkel térünk haza, most is így lesz.

A művésztelep legfiatalabb résztvevője a 21 éves Karácsony Réka. A szlovákiai leány éppen az üveggel, citrommal beállított csendéletet vázolta a rajzlapra.

- Pozsonyban építészetet tanulok, szabadidőmben foglalkozom festészettel. Egyszer majd szeretnék ebből is megélni - vetítette előre. - A tábor kiváló lehetőség, főleg a kritika szempontjából. Eddig ugyanis nem nagyon mutogattam senkinek a munkáimat. Jó tudni, hogyan vélekednek mások a képeimről. Megfontolom a hallottakat.

S még egy építész... Ostrozánsky Gellért ugyancsak szlovákiai, s egy éve Budapesten dolgozik. Úgy érzi, a festészet és az építészet kiegészíti egymást. Tetszik neki, hogy kötelezettség nélkül, szabadon hódolhat kedvtelésének, amihez hasznos szakmai útmutatást kapott a telep művészeti vezetőjétől.

A nagyváradi reklámgrafikusnak, Czilli Évának szintén felüdülést jelent a festészet, hiszen erre egyébként kevés időt tud szentelni.

- Azt szoktam mondani a munkáimra, hogy mesés dolgok . Ugyanis legszívesebben mesékből kiemelt részleteket festek. A magam alkotta történetekkel is ezt teszem, a hétéves fiam nagy örömére. Az elmúlt hetet Bázakerettyén töltöttem, igen vendégszerető emberekkel találkoztam. Jó, nyugis hely az alkotótábor, nem kell mosogatni, főzni. Az ember azzal foglalkozhat, amivel szeret. Jó lenne jövőre is jönni - fogalmazta meg vágyát Éva.

És evvel nincs egyedül...

 

Éppen ezen a képen dolgozott Haszmann Júlia Réka. Erdélyből, Csernátonból érkezett kolléganőjével, Faluvégi Tündével, akivel Sepsiszentgyörgyön tanítanak.

- Az elmúlt hetet Borsfán töltöttük. Gyönyörű kilátás nyílt a dombtetőről, meg is ihletett a táj - lelkesedett Júlia. - Több művésztelepen is jártam, itt másodszor vagyok. Azért szeretem ezeket az alkalmakat, mert év közben a tanítás mellett nincs időm a festészetre. Ilyenkor átadom magam az alkotás örömének. Akrillal dolgozom, a munkáimba a magyar népművészet motívumait is beleviszem. A táborokban azt is nézem, mások hogyan dolgoznak, s ha valami megtetszik, azt részben átveszem. Ez lehet díszítőelem vagy éppen az adott kompozíció felfogása... A két hét alatt sok emberrel és más kultúrákkal is megismerkedtem. Mindig szép emlékekkel térünk haza, most is így lesz.

A művésztelep legfiatalabb résztvevője a 21 éves Karácsony Réka. A szlovákiai leány éppen az üveggel, citrommal beállított csendéletet vázolta a rajzlapra.

- Pozsonyban építészetet tanulok, szabadidőmben foglalkozom festészettel. Egyszer majd szeretnék ebből is megélni - vetítette előre. - A tábor kiváló lehetőség, főleg a kritika szempontjából. Eddig ugyanis nem nagyon mutogattam senkinek a munkáimat. Jó tudni, hogyan vélekednek mások a képeimről. Megfontolom a hallottakat.

S még egy építész... Ostrozánsky Gellért ugyancsak szlovákiai, s egy éve Budapesten dolgozik. Úgy érzi, a festészet és az építészet kiegészíti egymást. Tetszik neki, hogy kötelezettség nélkül, szabadon hódolhat kedvtelésének, amihez hasznos szakmai útmutatást kapott a telep művészeti vezetőjétől.

A nagyváradi reklámgrafikusnak, Czilli Évának szintén felüdülést jelent a festészet, hiszen erre egyébként kevés időt tud szentelni.

- Azt szoktam mondani a munkáimra, hogy mesés dolgok . Ugyanis legszívesebben mesékből kiemelt részleteket festek. A magam alkotta történetekkel is ezt teszem, a hétéves fiam nagy örömére. Az elmúlt hetet Bázakerettyén töltöttem, igen vendégszerető emberekkel találkoztam. Jó, nyugis hely az alkotótábor, nem kell mosogatni, főzni. Az ember azzal foglalkozhat, amivel szeret. Jó lenne jövőre is jönni - fogalmazta meg vágyát Éva.

És evvel nincs egyedül...

 

- Az elmúlt hetet Borsfán töltöttük. Gyönyörű kilátás nyílt a dombtetőről, meg is ihletett a táj - lelkesedett Júlia. - Több művésztelepen is jártam, itt másodszor vagyok. Azért szeretem ezeket az alkalmakat, mert év közben a tanítás mellett nincs időm a festészetre. Ilyenkor átadom magam az alkotás örömének. Akrillal dolgozom, a munkáimba a magyar népművészet motívumait is beleviszem. A táborokban azt is nézem, mások hogyan dolgoznak, s ha valami megtetszik, azt részben átveszem. Ez lehet díszítőelem vagy éppen az adott kompozíció felfogása... A két hét alatt sok emberrel és más kultúrákkal is megismerkedtem. Mindig szép emlékekkel térünk haza, most is így lesz.

A művésztelep legfiatalabb résztvevője a 21 éves Karácsony Réka. A szlovákiai leány éppen az üveggel, citrommal beállított csendéletet vázolta a rajzlapra.

- Pozsonyban építészetet tanulok, szabadidőmben foglalkozom festészettel. Egyszer majd szeretnék ebből is megélni - vetítette előre. - A tábor kiváló lehetőség, főleg a kritika szempontjából. Eddig ugyanis nem nagyon mutogattam senkinek a munkáimat. Jó tudni, hogyan vélekednek mások a képeimről. Megfontolom a hallottakat.

S még egy építész... Ostrozánsky Gellért ugyancsak szlovákiai, s egy éve Budapesten dolgozik. Úgy érzi, a festészet és az építészet kiegészíti egymást. Tetszik neki, hogy kötelezettség nélkül, szabadon hódolhat kedvtelésének, amihez hasznos szakmai útmutatást kapott a telep művészeti vezetőjétől.

A nagyváradi reklámgrafikusnak, Czilli Évának szintén felüdülést jelent a festészet, hiszen erre egyébként kevés időt tud szentelni.

- Azt szoktam mondani a munkáimra, hogy mesés dolgok . Ugyanis legszívesebben mesékből kiemelt részleteket festek. A magam alkotta történetekkel is ezt teszem, a hétéves fiam nagy örömére. Az elmúlt hetet Bázakerettyén töltöttem, igen vendégszerető emberekkel találkoztam. Jó, nyugis hely az alkotótábor, nem kell mosogatni, főzni. Az ember azzal foglalkozhat, amivel szeret. Jó lenne jövőre is jönni - fogalmazta meg vágyát Éva.

És evvel nincs egyedül...

 

- Az elmúlt hetet Borsfán töltöttük. Gyönyörű kilátás nyílt a dombtetőről, meg is ihletett a táj - lelkesedett Júlia. - Több művésztelepen is jártam, itt másodszor vagyok. Azért szeretem ezeket az alkalmakat, mert év közben a tanítás mellett nincs időm a festészetre. Ilyenkor átadom magam az alkotás örömének. Akrillal dolgozom, a munkáimba a magyar népművészet motívumait is beleviszem. A táborokban azt is nézem, mások hogyan dolgoznak, s ha valami megtetszik, azt részben átveszem. Ez lehet díszítőelem vagy éppen az adott kompozíció felfogása... A két hét alatt sok emberrel és más kultúrákkal is megismerkedtem. Mindig szép emlékekkel térünk haza, most is így lesz.

A művésztelep legfiatalabb résztvevője a 21 éves Karácsony Réka. A szlovákiai leány éppen az üveggel, citrommal beállított csendéletet vázolta a rajzlapra.

- Pozsonyban építészetet tanulok, szabadidőmben foglalkozom festészettel. Egyszer majd szeretnék ebből is megélni - vetítette előre. - A tábor kiváló lehetőség, főleg a kritika szempontjából. Eddig ugyanis nem nagyon mutogattam senkinek a munkáimat. Jó tudni, hogyan vélekednek mások a képeimről. Megfontolom a hallottakat.

S még egy építész... Ostrozánsky Gellért ugyancsak szlovákiai, s egy éve Budapesten dolgozik. Úgy érzi, a festészet és az építészet kiegészíti egymást. Tetszik neki, hogy kötelezettség nélkül, szabadon hódolhat kedvtelésének, amihez hasznos szakmai útmutatást kapott a telep művészeti vezetőjétől.

A nagyváradi reklámgrafikusnak, Czilli Évának szintén felüdülést jelent a festészet, hiszen erre egyébként kevés időt tud szentelni.

- Azt szoktam mondani a munkáimra, hogy mesés dolgok . Ugyanis legszívesebben mesékből kiemelt részleteket festek. A magam alkotta történetekkel is ezt teszem, a hétéves fiam nagy örömére. Az elmúlt hetet Bázakerettyén töltöttem, igen vendégszerető emberekkel találkoztam. Jó, nyugis hely az alkotótábor, nem kell mosogatni, főzni. Az ember azzal foglalkozhat, amivel szeret. Jó lenne jövőre is jönni - fogalmazta meg vágyát Éva.

És evvel nincs egyedül...

 

A művésztelep legfiatalabb résztvevője a 21 éves Karácsony Réka. A szlovákiai leány éppen az üveggel, citrommal beállított csendéletet vázolta a rajzlapra.

- Pozsonyban építészetet tanulok, szabadidőmben foglalkozom festészettel. Egyszer majd szeretnék ebből is megélni - vetítette előre. - A tábor kiváló lehetőség, főleg a kritika szempontjából. Eddig ugyanis nem nagyon mutogattam senkinek a munkáimat. Jó tudni, hogyan vélekednek mások a képeimről. Megfontolom a hallottakat.

S még egy építész... Ostrozánsky Gellért ugyancsak szlovákiai, s egy éve Budapesten dolgozik. Úgy érzi, a festészet és az építészet kiegészíti egymást. Tetszik neki, hogy kötelezettség nélkül, szabadon hódolhat kedvtelésének, amihez hasznos szakmai útmutatást kapott a telep művészeti vezetőjétől.

A nagyváradi reklámgrafikusnak, Czilli Évának szintén felüdülést jelent a festészet, hiszen erre egyébként kevés időt tud szentelni.

- Azt szoktam mondani a munkáimra, hogy mesés dolgok . Ugyanis legszívesebben mesékből kiemelt részleteket festek. A magam alkotta történetekkel is ezt teszem, a hétéves fiam nagy örömére. Az elmúlt hetet Bázakerettyén töltöttem, igen vendégszerető emberekkel találkoztam. Jó, nyugis hely az alkotótábor, nem kell mosogatni, főzni. Az ember azzal foglalkozhat, amivel szeret. Jó lenne jövőre is jönni - fogalmazta meg vágyát Éva.

És evvel nincs egyedül...

 

A művésztelep legfiatalabb résztvevője a 21 éves Karácsony Réka. A szlovákiai leány éppen az üveggel, citrommal beállított csendéletet vázolta a rajzlapra.

- Pozsonyban építészetet tanulok, szabadidőmben foglalkozom festészettel. Egyszer majd szeretnék ebből is megélni - vetítette előre. - A tábor kiváló lehetőség, főleg a kritika szempontjából. Eddig ugyanis nem nagyon mutogattam senkinek a munkáimat. Jó tudni, hogyan vélekednek mások a képeimről. Megfontolom a hallottakat.

S még egy építész... Ostrozánsky Gellért ugyancsak szlovákiai, s egy éve Budapesten dolgozik. Úgy érzi, a festészet és az építészet kiegészíti egymást. Tetszik neki, hogy kötelezettség nélkül, szabadon hódolhat kedvtelésének, amihez hasznos szakmai útmutatást kapott a telep művészeti vezetőjétől.

A nagyváradi reklámgrafikusnak, Czilli Évának szintén felüdülést jelent a festészet, hiszen erre egyébként kevés időt tud szentelni.

- Azt szoktam mondani a munkáimra, hogy mesés dolgok . Ugyanis legszívesebben mesékből kiemelt részleteket festek. A magam alkotta történetekkel is ezt teszem, a hétéves fiam nagy örömére. Az elmúlt hetet Bázakerettyén töltöttem, igen vendégszerető emberekkel találkoztam. Jó, nyugis hely az alkotótábor, nem kell mosogatni, főzni. Az ember azzal foglalkozhat, amivel szeret. Jó lenne jövőre is jönni - fogalmazta meg vágyát Éva.

És evvel nincs egyedül...

 

- Pozsonyban építészetet tanulok, szabadidőmben foglalkozom festészettel. Egyszer majd szeretnék ebből is megélni - vetítette előre. - A tábor kiváló lehetőség, főleg a kritika szempontjából. Eddig ugyanis nem nagyon mutogattam senkinek a munkáimat. Jó tudni, hogyan vélekednek mások a képeimről. Megfontolom a hallottakat.

S még egy építész... Ostrozánsky Gellért ugyancsak szlovákiai, s egy éve Budapesten dolgozik. Úgy érzi, a festészet és az építészet kiegészíti egymást. Tetszik neki, hogy kötelezettség nélkül, szabadon hódolhat kedvtelésének, amihez hasznos szakmai útmutatást kapott a telep művészeti vezetőjétől.

A nagyváradi reklámgrafikusnak, Czilli Évának szintén felüdülést jelent a festészet, hiszen erre egyébként kevés időt tud szentelni.

- Azt szoktam mondani a munkáimra, hogy mesés dolgok . Ugyanis legszívesebben mesékből kiemelt részleteket festek. A magam alkotta történetekkel is ezt teszem, a hétéves fiam nagy örömére. Az elmúlt hetet Bázakerettyén töltöttem, igen vendégszerető emberekkel találkoztam. Jó, nyugis hely az alkotótábor, nem kell mosogatni, főzni. Az ember azzal foglalkozhat, amivel szeret. Jó lenne jövőre is jönni - fogalmazta meg vágyát Éva.

És evvel nincs egyedül...

 

- Pozsonyban építészetet tanulok, szabadidőmben foglalkozom festészettel. Egyszer majd szeretnék ebből is megélni - vetítette előre. - A tábor kiváló lehetőség, főleg a kritika szempontjából. Eddig ugyanis nem nagyon mutogattam senkinek a munkáimat. Jó tudni, hogyan vélekednek mások a képeimről. Megfontolom a hallottakat.

S még egy építész... Ostrozánsky Gellért ugyancsak szlovákiai, s egy éve Budapesten dolgozik. Úgy érzi, a festészet és az építészet kiegészíti egymást. Tetszik neki, hogy kötelezettség nélkül, szabadon hódolhat kedvtelésének, amihez hasznos szakmai útmutatást kapott a telep művészeti vezetőjétől.

A nagyváradi reklámgrafikusnak, Czilli Évának szintén felüdülést jelent a festészet, hiszen erre egyébként kevés időt tud szentelni.

- Azt szoktam mondani a munkáimra, hogy mesés dolgok . Ugyanis legszívesebben mesékből kiemelt részleteket festek. A magam alkotta történetekkel is ezt teszem, a hétéves fiam nagy örömére. Az elmúlt hetet Bázakerettyén töltöttem, igen vendégszerető emberekkel találkoztam. Jó, nyugis hely az alkotótábor, nem kell mosogatni, főzni. Az ember azzal foglalkozhat, amivel szeret. Jó lenne jövőre is jönni - fogalmazta meg vágyát Éva.

És evvel nincs egyedül...

 

S még egy építész... Ostrozánsky Gellért ugyancsak szlovákiai, s egy éve Budapesten dolgozik. Úgy érzi, a festészet és az építészet kiegészíti egymást. Tetszik neki, hogy kötelezettség nélkül, szabadon hódolhat kedvtelésének, amihez hasznos szakmai útmutatást kapott a telep művészeti vezetőjétől.

A nagyváradi reklámgrafikusnak, Czilli Évának szintén felüdülést jelent a festészet, hiszen erre egyébként kevés időt tud szentelni.

- Azt szoktam mondani a munkáimra, hogy mesés dolgok . Ugyanis legszívesebben mesékből kiemelt részleteket festek. A magam alkotta történetekkel is ezt teszem, a hétéves fiam nagy örömére. Az elmúlt hetet Bázakerettyén töltöttem, igen vendégszerető emberekkel találkoztam. Jó, nyugis hely az alkotótábor, nem kell mosogatni, főzni. Az ember azzal foglalkozhat, amivel szeret. Jó lenne jövőre is jönni - fogalmazta meg vágyát Éva.

És evvel nincs egyedül...

 

S még egy építész... Ostrozánsky Gellért ugyancsak szlovákiai, s egy éve Budapesten dolgozik. Úgy érzi, a festészet és az építészet kiegészíti egymást. Tetszik neki, hogy kötelezettség nélkül, szabadon hódolhat kedvtelésének, amihez hasznos szakmai útmutatást kapott a telep művészeti vezetőjétől.

A nagyváradi reklámgrafikusnak, Czilli Évának szintén felüdülést jelent a festészet, hiszen erre egyébként kevés időt tud szentelni.

- Azt szoktam mondani a munkáimra, hogy mesés dolgok . Ugyanis legszívesebben mesékből kiemelt részleteket festek. A magam alkotta történetekkel is ezt teszem, a hétéves fiam nagy örömére. Az elmúlt hetet Bázakerettyén töltöttem, igen vendégszerető emberekkel találkoztam. Jó, nyugis hely az alkotótábor, nem kell mosogatni, főzni. Az ember azzal foglalkozhat, amivel szeret. Jó lenne jövőre is jönni - fogalmazta meg vágyát Éva.

És evvel nincs egyedül...

 

A nagyváradi reklámgrafikusnak, Czilli Évának szintén felüdülést jelent a festészet, hiszen erre egyébként kevés időt tud szentelni.

- Azt szoktam mondani a munkáimra, hogy mesés dolgok . Ugyanis legszívesebben mesékből kiemelt részleteket festek. A magam alkotta történetekkel is ezt teszem, a hétéves fiam nagy örömére. Az elmúlt hetet Bázakerettyén töltöttem, igen vendégszerető emberekkel találkoztam. Jó, nyugis hely az alkotótábor, nem kell mosogatni, főzni. Az ember azzal foglalkozhat, amivel szeret. Jó lenne jövőre is jönni - fogalmazta meg vágyát Éva.

És evvel nincs egyedül...

 

A nagyváradi reklámgrafikusnak, Czilli Évának szintén felüdülést jelent a festészet, hiszen erre egyébként kevés időt tud szentelni.

- Azt szoktam mondani a munkáimra, hogy mesés dolgok . Ugyanis legszívesebben mesékből kiemelt részleteket festek. A magam alkotta történetekkel is ezt teszem, a hétéves fiam nagy örömére. Az elmúlt hetet Bázakerettyén töltöttem, igen vendégszerető emberekkel találkoztam. Jó, nyugis hely az alkotótábor, nem kell mosogatni, főzni. Az ember azzal foglalkozhat, amivel szeret. Jó lenne jövőre is jönni - fogalmazta meg vágyát Éva.

És evvel nincs egyedül...

 

- Azt szoktam mondani a munkáimra, hogy mesés dolgok . Ugyanis legszívesebben mesékből kiemelt részleteket festek. A magam alkotta történetekkel is ezt teszem, a hétéves fiam nagy örömére. Az elmúlt hetet Bázakerettyén töltöttem, igen vendégszerető emberekkel találkoztam. Jó, nyugis hely az alkotótábor, nem kell mosogatni, főzni. Az ember azzal foglalkozhat, amivel szeret. Jó lenne jövőre is jönni - fogalmazta meg vágyát Éva.

És evvel nincs egyedül...

 

- Azt szoktam mondani a munkáimra, hogy mesés dolgok . Ugyanis legszívesebben mesékből kiemelt részleteket festek. A magam alkotta történetekkel is ezt teszem, a hétéves fiam nagy örömére. Az elmúlt hetet Bázakerettyén töltöttem, igen vendégszerető emberekkel találkoztam. Jó, nyugis hely az alkotótábor, nem kell mosogatni, főzni. Az ember azzal foglalkozhat, amivel szeret. Jó lenne jövőre is jönni - fogalmazta meg vágyát Éva.

És evvel nincs egyedül...

 

És evvel nincs egyedül...

 

És evvel nincs egyedül...

 

 

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!