A déli Mária Út lehetőségei - Búcsúszentlászló legendája és a kegyhely mai valósága

A  monda szerint Szent László király rendelte el itt egy kápolna építését a Boldogságos Szent Szűz tiszteletére, mivel csodás módon menekült meg e tájon az üldözőitől. Később országos jelentőséggel bíró búcsújáró hely lett a falu, Zala legszebb Mária-kegyhelyét mondhatjuk magunkénak – mondja Molnár Gyula polgármester, turisztikai sorozatunk  házigazdája. Az országos hírnévről a falu népszerű szülötte, Bödőcs Tibor Karinthy-gyűrű díjas humorista is gondoskodik, aki rendre beleszövi az itt élők élettörténeteit az előadásaiba. Ismerkedjünk meg a történelmi  attrakciókkal, az egyházi látnivalókkal, mert a falu turisztikai jövőjét is erre szeretnék építeni.

- Közeleg a legfontosabb eseményünk, a fogolykiváltó búcsú, amire szeptember 25-én remélhetőleg ezrek jönnek majd el az idén is, ha jó lesz  az idő – fogad bennünk Ilyés Dénes plébános a barokk templom ajtajában.  – Szent László királyhoz köti a monda a kegyhely létrejöttét, de most már a kutatásokból tudjuk, hogy a barokk templomhoz kapcsolódó  kápolna ennél későbbi keletkezésű, az biztos, hogy a tatárjárást követően épült – mondja, majd megmutatja, hogy a kegykápolnába a barokk templom főoltára mögött lehet bejutni. Ehhez az ősi kápolnához évszázadokkal később építették a méreteiben is impozáns barokk templomot. A török pusztítás szerencsére megkímélte Búcsúszentlászlót, azért is, mert a Koránt ismerő muzulmánok tisztelettel viseltettek Jézus szülőanyja, Mária iránt. A kanizsai basáról maradt fenn az a történet, hogy 1690 előtt, a betegsége idején egyik keresztény túszát elküldte ide, hogy imádkozzon a gyógyulásáért. Amikor a rab ezt megtette, a török basa meggyógyult. Ekkor személyesen is eljött ide, megkeresztelkedett, s a díszes pajzsát itt hagyta a kápolnában, adományképpen. Ezt a pajzsot feljegyzései szerint, 1780 körül még látta az akkori ferences tartományfőnök.

A szerzetesek 1694-ben jöttek ide, Széchenyi Pál, a veszprémi püspök rájuk bízta az addigra már közismertté vált zarándokhelyet. „Számos csodát” említ a püspök is a megbízó levelében, mely csodák Szűz Mária közbenjárására történtek. A barokk templomot 1714-ben kezdték el építeni és 10 esztendő alatt készült el. A templom alatt kriptát is kialakítottak, s egészen 1811-ig ide helyezték végső nyugalomra az elhunyt szerzeteseket. Jellemző az akkori ferences barátok egyszerűségére, az Isten házának építésébe már akkor belefogtak, amikor saját maguknak még nem volt rendházuk, hanem családoknál, vagy egyszerű viskókban laktak. A rendházukat csak 1724-ben kezdték építeni és 1736-ra fejezték be. Ez jelenleg zárt pszichiátriai intézet.

- A templom belső berendezése nem sokat változott, a szobrok és az oltárok döntő többsége egyidős a templommal. A fa- és szobrászmunkák nagy részét a ferences szerzetesek végezték. A főoltárképen Szent László király látható, érdekesség, hogy a festmény alján megjelenik a török basa életéért imádkozó fogoly, s maga a basa is. A díszes miseasztal állítólag a Széchenyiek íróasztala volt – mondja az atya, s átkísér bennünk az egyszerű berendezésű kegytemplomba.

- Figyelmükbe ajánlom a mennyezet freskóját, amelyen a falu lakóit ábrázolta a  művész. Az oltár aljánál lévő két gyertyatartó angyalt az országhatáron vették el a tolvajoktól, ezeket a Kálvária-kápolnából lopták el, most ide, biztonságosabb helyre hoztuk be őket – meséli Ilyés Dénes atya.

A Kálvária-domb  a templom és rendház együttese mellett, az út túloldalán magasodik. Hasonlóan a kegytemplom dombjához, ez is egy sziget volt abban az időben, amikor kilenc nemeshetési nemes a ferencesek tulajdonába adta a területet. Az 1718. augusztus 20-ával keltezett adománylevél megemlíti, hogy a sziget „Kálváriának neveztetik”. A domb tetején épült Kálvária-kápolna egyidős a barokk templomépülettel. A domb alatt fakadó forrást, 1852-ben fallal vették körül, s Szent László kútjának nevezték el. A Kálvária-domb körül 1914-ben épült a 14 keresztúti stáció, amelyek este sejtelmes világító ablakként fénylenek a sötétben.

- Azt szeretnénk, hogy ezt a csodálatos, őseink által ránk hagyott örökséget kitárhatnánk, megismertethetnénk  a mai világgal is. Ezért akarunk bekacsolódni a most szerveződő déli Mária Útba – mondja Molnár  Gyula, majd vázolja, hogy pontosan mit is jelent ez. A Mária Út egy kialakítás alatt lévő, Közép-Európán átívelő zarándok- és turistaút-hálózat, melynek kelet-nyugati tengelye az ausztriai Mariazelltől az erdélyi Csíksomlyóig vezet. A kelet-nyugati tengely mellett az észak-déli útvonal kiépítése is megkezdődött, Czestochowa-tól, a Lengyelország lelki fővárosaként emlegetett várostól a hercegovinai Medugorje-ig. Mindkét főág mintegy 1400 kilométer hosszú. Az úton járóknak számos alternatívát kínálnak a leágazások, melyek hálózatot alkotva különféle zarándokhelyeket, természeti-, épített-, és kulturális értékeket kapcsolnak be a látnivalók sorába. – Egy ilyen kapcsolódó útvonal lehetne a miénk, Kőszegtől indulva, Körmenden, Búcsúszentlászlón, illetve Zalaegerszegen át Medugorje-ig terjedhetne. Jelenleg van erre pályázati lehetőség. Mi  24 vendég számára alkalmas zarándok szállással szeretnénk pályázni. Jelenleg az épület terve már engedélyezési eljárás alatt van – mondja a polgármester.

A szálláskínálatra egyébként is nagy szükségük lenne. Legutóbb Bödőcs Tibor júniusi "Humor Woodstcok" előadásakor szembesültek azzal, hogy nem tudják elhelyezni éjszakára a vendégeiket.

- Tibor falunknak szóló előadását az ő kérésre nem hirdetjük, mert akkor a helyiek nem férnének be a faluházba. Nagyon szeretjük őt. A mi történeteinket ágyazza humorba, s ezért hálásak vagyunk – mondja Molnár Gyula, s elmegyünk a Szoboszlóhegyre, ahol megmutatja a humorban szereplő pincéket, s azt is, hol vendégelték meg Tibor fellépő társait, barátait.

A kegyhelyen túl említést érdemel: felújították, sőt, hófehér anyaggal konzerválták a falu homokkő keresztjeit, amelyek most szinte világítanak a tájban. Pályázati segítséggel megújították a temetőt, ahol négy 1848-49-es hősi halottjuk is nyugszik. Köztük Kerkápoly Mór, akit halálra ítéltek, de kegyelmet kapott, s a kiegyezés után a Zala megyei Honvédegylet elnöke volt, Szentlászlón temették el. Fontos érték a Kollarics-ház is, amely 1680 körül épült fogadónak és lovakat is lehetett itt váltani. Az épület magántulajdonban van, szépen felújították, s mivel nem látogatható, jó gyönyörködni a míves tornácos külsejében. A falu történetéhez hozzátartozik a vasút is, amely  1865-ben készült el, s a monarchia alatt erre volt a leggyorsabb összeköttetés Bécs és az Adria között. Az 1871-es menetrendben a falu még Szent László megállóként szerepelt. Az állomásáról egy képeslapon korabeli fényképet is találtunk az interneten. A vonal villamosítása most folyik, igaz, az utasok mára megfogyatkoztak, de ahogy a kegyhely a templomaival, a vasút is része Búcsúszentlászló történelmi értékeinek.