A jövő konyhája - Milánói világkiállítás 2015.

E lehangoló felütéssel kell kezdenem az expóról szóló beszámolót, a világméretű étlap ugyanis egy nekifutásra szinte fogyaszthatatlan.

Májustól október végéig Milánó ad otthont a legújabb világkiállításnak, amely több mint 1 millió négyzetméteren rendezkedett be, mintegy száz pavilont kínál, témája pedig: táplálni a világot, energiát adni az életnek. E szlogenbe sokminden belefér, a leghálásabb vonulat persze a gasztronómia. Élnek is e lehetőséggel az olasz házigazdák, s már a belépő látogatókat elhalmozzák édes barackkal, szilvával, ropogós körtével.

A díszletek grandiózusak. Négy lendületes ívű alumínium pillér adja a kaput, szemközt pedig égbe törő életfa áll, amely esténként varázslatos fény és vízijátékok helyszíne. A centrumból két irányba nyílik az expo széles főutcája, amit hatalmas árnyékvetőkkel fedtek le, de úgy, hogy a levegő is utat találjon közöttük.

Fotó: Magyar Hajnalka

Hiába érkezünk nyitásra, hamarosan avval kell szembesülnünk, hogy a frekventáltabb pavilonok előtt irgalmatlan sor kígyózik. A japánoknál bájos hölgy mutatja a táblát: várakozási idő 60 perc. vizit 50 perc... Az ember nem azért autózott ide Zalaegerszegről, hogy az idő felét sorbanállással töltse, marad tehát a külső szemlélődés és a kevésbé felkapott pavilonok meglátogatása. Ez is emberes feladat amúgy, tekintve, hogy hatalmas élet zajlik. Gyümölcsfigurák tartanak zenés felvonulást, főzési bemutatók hívogatnak, kávét, csokit lehet kóstolni, már ha kivárod a sort. A legnépszerűbb helyszín talán a japán, olasz, német, francia, kínai és a kazahsztáni pavilon, ezekbe nincs esély bejutni, de sikerrel járjuk be Szlovénia, Ausztria, Chile, Katar, Oman, Oroszország, az USA, Vietnam és persze Magyarország pavilonját. A legtöbb helyszínen hűs levegő, országimázs kiállítás és vetítés várja a közönséget, no meg különböző virtuális attrakciók. A legváltozatosabb fény és hanghatásokat vetik be a közönség lenyűgözésére. Mint utólag, a YouTube jóvoltából megtudjuk, a felkapott pavilonokban sincs ez másképp, csak mindent meg kell még szorozni kettővel. A látványt 360 fokban vetítik a nézőkre és azok köré, a betérő részévé válik a képnek, s ki nem fogynak az érintőképernyős interaktív csodákból. A japánok például bemutatják a jövő éttermét. Az asztal hatalmas monitorként működik, amelyen a kiválasztott ételre bökve (evőpálcikával) megelevenedik  annak készülte a folyóban úszkáló haltól a szervírozásig.

A magyar pavilonnál nincs tolongás. Emberléptékű az élmény, vetítések helyett kézművesek tartanak munkabemutatót, fa gyerekjátékok kínálkoznak kéz alá, zenészek muzsikálnak, táncosok ropják, s bárka alakú térben ott áll a Bogányi-féle zongora is. A galérián képzőművészeti és fotókiállítás, vízcseppek által megszólaltatott sámándob installáció, az égi kertben pedig gulyást mérnek. Igaz, nem itthoni áron.