A magyar festészet csodái - reprezentatív kiállítás Lendván

Többek között ezek a gondolatok hangzottak el annak a lendvai kiállításnak a megnyitóján, amely a XIX. századi magyar festészet remekeit tárja az érdeklődő elé. A várban - azaz a Galéria és Múzeumban - a Kovács Gábor Gyűjtemény, vagyis az egyik legjelentősebb magyarországi magánkollekció tulajdonában lévő festményekből nyílt tárlat. A kor olyan meghatározó művészeinek alkotásai láthatóak, mint például Barabás Miklós, Csók István, Kisfaludy Károly, Lotz Károly, id. Markó Károly, Mednyánszky László, Munkácsy Mihály, Székely Bertalan, Szinyei Merse Pál, Than Mór vagy Vaszary János, hogy csak a legismertebbeket említsük. A reprezentatív tárlat egy nemzeti program keretében, azaz a Kovács Gábor Művészeti Alapítvány, illetve a magyar állam összefogása eredményeként jutott el Lendvára.

A tárlatot bemutató Fertőszögi Péter művészettörténész idősb Markó Károly Diana és Callisto című képe előtt
Fotó: Gyuricza Ferenc

A kiállítás mintegy száz festményt tár a látogatók elé, bemutatva a XIX. századi festészet valamennyi fontos irányzatát, a klasszicista kezdetektől a sajátosan közép-európai stílusnak számító biedermeieren és a század derekán vezető szerepet játszott romantikán át a századvégi realizmusig és naturalizmusig. Bemutatja továbbá a portré-, a táj- és életképfestészetet, külön szekciókra bontva a kollekciót.

- A XIX. század kezdetén professzionális magyar festészetről még nem beszélhetünk - mondta a tárlat megnyitóján Fertőszögi Péter művészettörténész. - A magyar festők ekkor még külföldön éltek s ott is dolgoztak. A reformkornak kellett eljönnie ahhoz, hogy a magyar nemesség olyan mértékben megerősödjön, hogy megbízásokat adjon a festőinknek, és ekkor születik meg a nemzeti arcképcsarnok, valamint idősb Markó Károly és tanítványai ekkor kezdenek hozzá a romantikus tájábrázolásokhoz.

Fertőszögi Péter hozzátette: a reformkor a magyar festészet történetének egyik legprosperálóbb időszaka volt. A forradalom és szabadságharc utáni évek, tehát a Bach-korszak azonban jelentős mértékű visszaeséssel járt együtt, a hazai művészképzés intézményrendszere gyakorlatilag a kiegyezést követően alakult ki. A század utolsó harmada megint rendkívüli fellendülést hozott, a professzionális magyar festészet ekkor éri utol a leghaladóbb párizsi tendenciákat.

Barabás Miklós: Forrás a hadritschi templom mellett

- A portréfestészet inkább klasszicista, a tájfestészet eleinte romantikus, majd realista és naturalista lett, később pedig megjelenik az életképfestészet is, mint önálló irányzat - magyarázta Fertőszögi Péter, hozzátéve, hogy a lendvai kiállításon ezeket a műfajokat igyekeztek egymástól elkülöníteni. Külön szekciót alkotnak a portrék, külön termet rendeztek be a realizmusnak, valamint önálló terembe került idősb Markó Károly 15 romantikus tájképe is.

Idősb Markó Károly képeinek Kovács Gábor magánkollekciójában kiemelt szerep jutott. Mint azt Bellák Gábor, a Magyar Nemzeti Galéria művészettörténésze a lendvai tárlathoz készített katalógus előszavában írja: az Itáliában élt mester munkássága határozza meg a gyűjtemény klasszikus profilját. Az 1793 és 1860 között élt Markó nemcsak azért volt hatással az utókorra, mert ő tekinthető az önálló magyar tájképfestészet megteremtőjének, hanem azért is, mert egyben ő volt az első magyar festő a XIX. században, aki európai elismertséggel bírt. Nem véletlen, hogy az elsők között kapott megbízatást a hazai arisztokratáktól.

Lotz Károly Fekvő akt című festménye is megtekinthető Lendván

- A gyűjteményem első darabját 1991-ben vásároltam meg - foglalta össze Kovács Gábor. - Nem befektetési szándékkal, egyszerűen megtetszettek. Nem kellett túl sok idő ahhoz, hogy ráébredjek: a XIX. és XX. századi magyar festészet hazai mesterei közt jó néhány akad, akinek képei számomra is elérhető áron kerülnek forgalomba, és csak ezt követően kezdtem felvásárolni a festményeket. Legfőbb rendező elvnek azonban továbbra is megmaradt a szubjektum, azokat a képeket vásárolom meg, amelyek megérintik a lelkemet.

A Kovács Gábor Gyűjtemény és a Kovács Gábor Művészeti Alapítvány tulajdonát képező kollekció mintegy két és félezer festményből áll. Az alapítvány a XX. századi és a kortárs képeket gyűjti össze, a XIX. századi művek a Kovács Gábor Gyűjtemény tulajdonában vannak. Utóbbiak egy jelentős részét külföldről vásárolta vissza tulajdonosuk, és ezzel teremtette meg a lehetőségét annak, hogy a történelmi magyar festészet ezen remekei a hazai nagyközönség számára is elérhetőek, megtekinthetőek legyenek.

A tárlat május 14-ig látható a lendvai Galéria és Múzeum kiállítótermeiben.