A megye evangélikus építésze, Hencz Antal

Tesszük ezt azért is, mert ilyen irányú kutatások eddig nem történtek. Elsőként egy neves evangélikus építészt mutatunk be, aki a megye három nagy városában, Nagykanizsán, Keszthelyen és Zalaegerszegen is jelentős épületeket hagyott az utókorra.Hencz Antal 1839. január 14-én született a Győr vármegyei Csikvándon. Édesapja evangélikus lelkész volt. Elemi iskoláit szülőfalujában végezte, majd a soproni Evangélikus Líceumba került. Tanulmányait a bécsi Műegyetemen folytatta. 1862-ben építészmérnöki diplomát szerzett, majd Győrben telepedett le, ahol építési társas céget alapított.

A kiskanizsai templom egy korabeli képeslapon Fotó: Zala Megyei Levéltár

Előbb önálló építészként, majd a Hencz-Bergh-Örömy társas cég tagjaként működött. A cég Örömy halála után Nagykanizsára, majd Keszthelyre költözött. Több lakóházat építettek Pesten, majd miután a Budától induló, Nagykanizsán áthaladó, Fiuméig meghosszabbított Délivasút megindulásával (1861) fellendült a balatoni fürdőélet, elsőként Hencz Antal épített Keszthelyen villákat. Az első, mely nagy feltűnést keltett a maga korában, 1861-ben épült a Balaton-Park utca sarkán, jelenleg a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal helyi irodája működik benne. Nem tudni pontosan, mikor került Nagykanizsára, de 1868-tól már rendszeresen jelentek meg cikkei a zalai-somogyi Közlönyben, építőipari cégét pedig 1876. november 6-án jegyezte be a megyei cégbíróság.

Kanizsai munkái közé tartozik többek között a Kapronczai utcai (Ady) bérház (1871-72), amit Bergh Károllyal közösen épített. A Deák tér burkolása szintén az ő nevéhez fűződik. Már 1871-ben szorgalmazta, hogy ne homokkal szórják fel a belváros útjait, hanem kőburkolattal vonják be, hiszen a homokból sár és por lesz.Az 1874-ben felszentelt kiskanizsai templom is valószínűleg az ő tervei alapján készült és építője is ő volt. Legendaként tartják számon, hogy az építtetők állítólag nem tudtak fizetni Hencznek, aki többször felszólította a várost. Végül Kiskanizsa pontosan ezért a fizetésképtelensége miatt tért vissza Nagykanizsához.1874-ben az Erzsébet tér 6. szám alatt épült fel Ney Béla és Hencz Antal tervei alapján, a brücksali börtönt alapul véve, a nagykanizsai fogház, ami aztán a tér meghatározó épülete lett. Évtizedekig mintabörtönnek számított: volt iskolája, kórterme, kápolnája, asztalosműhelye. Alagsorában főző- és mosókonyhát, fürdőszobát, a földszinten kórházi szobát, tantermet rendeztek be.

A Balaton-fürdő Keszthelyen – korabeli képeslap Fotó: Zala Megyei Levéltár

A börtönben külön helyezték el a férfi és a női rabokat, 1912-ben kis kápolnát létesítettek.Hencz Antal nevéhez fűződik az új városháza építésének kivitelezése (1871–72), a Polgári Egylet új székháza (1886), ő tervezte és építette a Nádor (ma: Szent Imre) utcai óvodát (Kisdedóvó, 1880), 1886-ban a 20. honvéd gyalogezred laktanyáját a Sugár úton.Hencz Antal neve összekapcsolódott Sallér Lajos építészével, akivel közösen építették a Polgári Egylet székházát, a városkép meghatározó lakóházait, emellett mindketten tevékenyen részt vettek a közügyekben is, a képviselő-testület és az Építészeti Bizottság munkájában. 1871-ben Hencz Antalt választották meg az Önkéntes Tűzoltótestület első parancsnokává, 1876-tól az Ipartársulat elnöke volt.

Hencz nemcsak az építészeti bizottsági üléseken, hanem a helyi sajtó munkatársaként is érvényesítette szaktudását minden városrendezési és szépészeti kérdésben. A helyi lap mellett a Magyar Nyelvőrben, a Magyar Mérnök Egyesület Közlönyében is publikált. Valószínű, hogy esküvője után, 1886-87 körül Keszthelyre költözött, ahol újabb nagyobb építkezéseket vezényelt le. De nem szakadt el Nagykanizsától, továbbra is vállalt munkát, helyi meghatalmazottja Diénes Lajos mérnök lett. A megyeszerte ismert építész több zalaegerszegi építkezésre is pályázott. 1888-ban részt vett a megyeháza építésére kiírt pályázaton, sikertelenül. A levéltár őrzi a pályázatra beküldött, szép állapotban fennmaradt tervrajzait. Ezek mellett több rajza is fennmaradt. Ezeket ugyanis megbántottan, saját építészeti programját tartalmazó levél kíséretében küldte vissza a megrendelőhöz.

Hencz Antal tervrajza a megyeháza pályázatára Fotó: Zala Megyei Levéltár

Egy év múlva azonban tervei alapján épült fel a Takarékpénztár, a mai Göcseji Múzeum épülete.Keszthelyen is jeles közéleti személyiség lett, kiváló érdemeket szerzett a város fejlesztése terén. Az ő érdemének tartották Keszthely csatornázását, utcáinak rendezését, fásítását. 1864-ben felmérte a hévízi tavat, cége fejlesztéseket javasolt Festetics Tasziló grófnak, meghatározta a forráskráter helyét és metszeteket készített. Javaslatot tett egy jó minőségű út építésére, ami összekötné Hévízt és Keszthelyt. Fejlesztéseket javasolt építési telek vásárlására, erdőtelepítésre, lóvontatású vasútépítésre. Cége építette a takarékpénztár székházát, a Cséby-féle gyógyszertár épületét (1868-69).

Tervei alapján készült a második keszthelyi gőzhajókikötő (1892), a Festetics-kastély déli főkapuja (1893), a kastély előtti nagy szökőkút (1893). Megépítette id. Schadl János és Hever Antal tervei alapján a Gazdasági Tanintézet épületét (1897). Terveket készített az evangélikus templom építésére. Művezetőként dolgozott a Fő téri templom 1896-os nagy helyreállításánál. 1899-ben két tervet is készített a községi óvoda felépítésére (Rákóczi tér sarka), de ezek a tervek nem valósultak meg. Keszthelyen részvénytársaságot alapított, amely átvette az addig magánkézben működő strandfürdőt, felépítették a szigetfürdőt. 1895-ben elkészült a Balaton Szálló id. Schadl János tervei alapján. Cége Rómer Flóris régész Bakony című könyvéhez és előadásaihoz több felmérést is készített (Tátika várrom, a karmacsi középkori templom, somogyvári Várhegy, tátikai tumulusok, szalacskai sírhalmok, az uzsaszentléleki pálos kolostor és templom, zalavári ásatás).

1871-ben addig ismeretlen balatoni vízi növényeket küldött be a Természettudományi Közlönynek, melyek alapján Borbás Vince különböző hínárféleségeket határozott meg. Az 1880-as években a Balaton-szabályozás kérdése foglalkoztatta, elkészítette a tó első önműködő vízállásmérő műszerét. A földrengésről írt tanulmányában a Balaton jegének rianásáról is írt. 1875-ben a hajózás problémáiról készített tanulmányt. Sokat publikált országos és helyi lapokba, a Műemlékek Országos Bizottsága tagjául választotta. Részt vett Keszthely életében is: az iskolaszék tagja volt, városi tanácsos, a Keszthelyi Takarékpénztár Részvény-Társaság és a Keszthely-Balatonszentgyörgy Helyiérdekű Vasút Rt. igazgatósági tagjaként s a keszthelyi Szépítő-Egyesület jegyzőjeként, utóbbi minőségében ő kezdeményezte az addigi Fő tér Andrássy térré való elnevezését. Az 1898-ban megalakult Balatoni Múzeum Egyesület megalakításának egyik kezdeményezője és első alelnöke volt. Az egyesület könyvtárát az egy év múlva elhunyt Hencz Antal 209 kötetes könyvtárából alapították. 1900 körül utca viselte nevét Keszthelyen (ma: Móricz Zs. u.). Sírja a helyi temetőben van.