A szovjet légierő titkai a sármelléki repülőtéren

2009. november 28., 22:55 szerző: Magyar Hajnalka, Gyuricza Ferenc
Sármellékhez húsznál több baleset kapcsolódik, amiket katonai és ideológiai szempontok miatt titokban tartottak. Az első, amelyről az újságok is hírt adtak, 1987-ben történt, ám arra, hogy ez magyar területen következett be, csupán következtetni lehetett.
Tizennyolc éve kutatja a Magyarországon állomásozott szovjet légierő történetét Vándor Károly. A közelmúltban jelent meg a Légierő társbérletben című kötete. 

Hiánypótló kiadványnak számít a kötet, amelyben külön fejezetet kapott Sármellék. A könyv eleinte nem is a hazai piacra készült, Vándor Károly ugyanis 2000-ben angolul jelentetett meg egy tanulmányt, amelyet a nemzetközi piacra szánt. Annak kedvező fogadtatására döntött úgy, hogy további kutatásokat szentel a témának.

Sármellék, 1990. október5., a MIG 29-esek (jó sok volt belőlük) utoljára sorakoztak fel a sármelléki bázison. A megyénkbeli repteret 1961 óta birtokolta a szovjet vadászezred - ZH fotó: archív - Kiss Ferenc - A fotóra kattintva tekintse meg képgalériánkat!

 
- Kunmadarason laktam, ahol a legnagyobb magyarországi szovjet alakulat állomásozott - idézi fel a repüléssel kapcsolatos vonzódásának kezdeteit a szerző. - A családunk egyik barátja révén már gyermekként bejutottam a csak kevesek által látogathatott repülőtérre. Akkor határoztam el, hogy pilóta leszek. Ez sajnos nem valósult meg, helyette elkezdtem kutatni a repülés történetét. Először a Kunmadarashoz kapcsolódó adatokat gyűjtöttem, majd a kutatási területem kibővült a többi magyarországi szovjet reptérre.

A Légierő társbérletben című kötet szerzője hozzáteszi, a repüléskutatás speciális szakterülete a történelemnek, emiatt kevesen is foglalkoznak vele. Ő maga tagja a Magyar Repüléstörténeti Társaságnak, illetve rendszeresen publikál katonai szaklapokban. A most megjelent, közel 750 fényképet tartalmazó kötetben megemlíti az összes olyan település nevét, ahol valaha szovjet repülőgép szállt le.

Tizennyolc éve kutatja a Magyarországon állomásozott szovjet légierő történetét Vándor Károly - ZH fotó: Gyuricza Ferenc

 

- Sármellékhez nagyon sok érdekes történet fűződik - tért rá a zalai vonatkozásokra a repüléstörténész. - A repülőtér története az 1940-es évekig nyúlik vissza, a területet akkor tartalék füves leszállóként használták, majd 1951-től a magyar légierő alakulata szolgált itt. 1961 telén vette át a Herszonból érkezett szovjet vadászezred, amelynek nem a földi célpontok támadása volt a feladata, ennek ellenére egy speciális bombázószázadot is létrehoztak, így volt itt ideiglenes atomraktár is. Atombombát két helyen tároltak Magyarországon, Kunmadarason és Lacházán, ám a lehetősége fennállt annak, hogy egy harci cselekmény megindítása előtt Sármellékre is átszállítsanak atomtölteteket.

Vándor Károly azt is elmondta, Sármellékhez húsznál több baleset kapcsolódik, amiket katonai és ideológiai szempontok miatt titokban tartottak. Az első, amelyről az újságok is hírt adtak, 1987-ben történt, ám arra, hogy ez magyar területen következett be, csupán következtetni lehetett.

Az egyik legkomolyabb incidens 1956. januárjából való. Egy Canberra típusú angol repülőgép elfogására a pápai szovjet és a sármelléki magyar alakulattól is risztottak két-két vadászt. A felszálló pilóták azonban egymásra nyitottak tüzet. A szovjetek az egyik magyar gépet lőtték le, ennek pilótája, Magyar Sándor meg is halt, a másik magyar pilóta viszont az egyik szovjet gépet találta el, ez szintén lezuhant. Utóbbiról sikerült is fényképeket beszereznie a szerzőnek.



Magyar Hajnalka, Gyuricza Ferenc

Facebook