Bencések és gyógynövényeik - A Pannonhalmi Főapátságban is eljött a levendulaszüret ideje

A főapátság a magyar kereszténység bölcsője, itt hozták létre az első kolostori iskolát hazánkban. Az apátságot 996-ban Géza fejedelem alapította, aki Szent Mártont választotta védőszentnek, majd Szent István király látta el kiváltságokkal. Pannonhalma 1001-ből származó privilegiális oklevelét a főapátság levéltárában őrzik. Ebben az áll, hogy a Géza fejedelem által megkezdett építkezést István király befejezte, és olvasható benne, hogy milyen kiváltságokkal ruházta fel az apátságot. A levéltár a rendkívül értékes kincsei miatt nem látogatható, a szerzetesi könyvtár azonban nyitva áll a vendégek, a tursiták előtt. A világ egyik legnagyobb szerzetesi könyvtára ez, ahol megtekinthető az pannonhalmi alapítólevél másolata, valamint a szintén Pannonhalmán őrzött tihanyi apátsági alapítólevel másolata is. Ez utóbbi a legrégebbi magyar nyelvemlékünk, 1055-ből származik.

Mielőtt azonban elmerülne a régmúlt emlékeiben a  Pannonhalmára látogató, a dombra felérve modern világba csöppen: a kortárs építészet alkotásai tárulnak lé, egy többszintes fogadóépület, valamint a 2010-ben megnyílt étterem, ahol a bencés gyógynövény- és fűszerkert terméseit is felhasználják. Az elmúlt két évtizedben nem csak ezekkel az épületekkel gazdagodott a Világörökség részét képező főapátság:  diákkápolna, zarándokközpont, borászat, biomassza-fűtőmű is létesült.

A Pannonhalmi Főapátság a település felett magasodik. Fotó: a szerző

A gyógynövénykertet rövid sétával érhetjük el  - akár az arborétumon keresztül -, a völgyben a bencés gyógyászati hagyományoknak megfelelő növényeket termesztenek. Embermagasságú édeskömény bokrok árasztják illtukat, kakukkfű növekszik az ültetvényeken, és a sok egyéb gyógy- és fűszernövény sorában virágzó levendulamező látványa tárul a nézelődő elé. A szerkezetesek amellett, hogy tanítanak, ellátják az apátság 15 plébániáját, a vendégeket és a zarándokokat, kulturális tevékenységet folytatnak és szociális intézményeket működtetnek,  a manufaktúrájukban a növények feldolgozásával is foglalkoznak. Gyógyteáikat és szörpjeiket a teaházban kóstolhattuk meg,  de borokból, likőrökből, szappanokból, fürdősókból is válogathat, aki szuvenírt szeretne hazavinni. A szerteágazó tevékenységet 2-300 munkatárs segíti.

A bazilika díszkapuja, amely a kerengő felől nyílik.

Nem titok, mit hogyan készítenek, szívesen megosztották velünk a levendulaszörp receptjét is. Ugyanúgy kell készíteni, mint a bodzaszörpöt: hideg vízbe áztatni a levendulavirágot a szárával együtt, citrom és cukor kell bele, s egy nap állás után le kell szűrni. Tartósítót is használhatunk, ha el akarjuk tenni későbbre.

A kőlapra festett kép Szent Mártont ábrázolja.

A felsorolt létesítményeket mind magába foglaló látogatóközpontot úgy alakították ki, hogy a vendégek ne zavarják a bencés szerzetes közösség mindennapjait. A szerzetesek  életébe ugyanakkor bekapcsolódhatunk turistaként is, minden nap 13 órakor a bazilikában, a közösség napi imádsága idején.

A teaházban megkóstolhatjuk a gyógynövénykert terméseiből készült italokat.

A bazilka építészeti szempontból is érdekes. A 2012-ben John Pawson angol építész tervei alapján befejeződött felújítása szintén a régmúlt és a modern kor találkozásáról szól, anélkül, hogy a végeredmény disszonáns lenne.