Fabergé tojások - Cárok húsvéti ajándéka

Az aranytojás összevissza volt karcolva – az egykori érdeklődők ily módon próbáltak megbizonyosodni arról, hogy valóban arany-e, ami olyan szépen fénylik. Továbbértékesíteni viszont nem tudta a régiségkereskedő az annak idején jó áron megszerzett portékát, évekig porosodott a konyhája egyik polcán. Már éppen elhatározta, hogy beolvasztatja, amikor kíváncsiságból elkezdett keresgélni a neten. Szinte hihetetlen tényekre derített fényt a googlizás: III. Sándor és fia, II. Miklós udvari ékszerészéhez, Carl Peter Fabergéhez vezettek a szálak. Fabergé 1885-től kezdődően egészen 1916-ig, a két utolsó orosz cár megbízásából, a legnagyobb pravoszláv ünnepre, húsvétra nemes anyagokból készült húsvéti tojásokat készített a cárnénak, III. Sándor halála után fia, II. Miklós folytatta apja kezdeményezését: drágakövekkel díszített tojást kapott hitvese és az anyacárnő is a feltámadás ünnepére. Két kikötésük volt a magas rangú megrendelőknek: az ajándéknak a húsvéthoz kellett kapcsolódnia és valamilyen meglepetést is kellett tartalmaznia.

1885 húsvétjára készült el az első tojás, vastag aranyfalú, fehér, vékony zománcréteggel bevont húsvéti meglepetés: kívülről nézve méretében és színében olyan volt, mint egy igazi tyúktojás – a kiegészítő dekorációt a méretébe nem beleszámítva. Belsejében az arany jelentette a tojássárgát, abban miniatűr méretű, drágakövekből kirakott színes tollazatú, rubint szemű tyúkocska rejtőzött, a cári korona gyémántokkal kirakott pirinyó másolatával. Az ajándéknak olyan nagy sikere volt, hogy III. Sándor aranyéremmel tüntette ki Fabergé-t, egyúttal kinevezte udvari ékszerésznek, az Ermitage ékszerrestaurátorának és rögtön megbízta avval, hogy a következő év húsvétjára is készítsen meglepetés-tojást.

Néhány a világhíres Fabergé tojások közül. A moszkvai Kreml múzeumában, a Fegyvertárban az aranyműves által a cári család számára készített ötven darabból ma tíz darab látható. A többi szétszóródott a világban. A legtöbb állítólag az egyik leggazdagabb orosz oligarcha, Viktor Vekszelberg tulajdonában van. Fotó: Faberge.com

A hugenotta eredetű, balti-német Fabergé család ötvösműhelye egy csapásra híressé vált. A szentpétervári műhely vezetését Carl Peter átvette édesapjától. Üzletet nyitottak Odesszában, Kijevben és Londonban is. Szentpétervári műhelyükben ötven aranyművest foglalkoztattak. A megrendeléseket nagy gonddal, maga Fabergé tervezte, majd szigorúan felügyelte a kivitelezést. A cári család számára 1916-ig 50 Fabergé tojás készült el – egyéb munkáiról, aranytárgyakról, csodálatos ékszereiről és magas rangú arisztokraták és milliomosok számára készített vagy 15 húsvéti tojásáról most nem is beszélve.

A divattal és a történelmi eseményekkel együtt változott a Fabergé tojások stílusa is: van az art nouveau szellemében készített tojás, a Napoleonic elnevezésű tojás empire stílusú, egyik húsvéti ajándék a moszkvai Kreml épület-együttesét ábrázolja, a tojásforma maga az egyik tornyot képezi és az egész egy kicsit az orosz népművészetre utal. Megörökíti Fabergé a nagy elődöket: Nagy Katalint például, amint a tojás belsejében minatűr gyaloghintón két szerecsen viszi éppen. Két húsvéti tojás is megemlékezik III. Sándor cárról. Megörökítette Fabergé a transzszibériai expressz 1908-as felavatását is. De fegyverek zajában Oroszországban is hallgattak a múzsák: az orosz-japán 1904-05-ös háború alatt, szolidaritásból, nem volt húsvéti meglepetés a cári család nőtagjai számára. Számomra a legszebb az a húsvéti tojás, amivel az 1909-es télnek még Oroszországban is szokatlan keménységét érezteti a művész a hegyikristályból kivájt tojásformával és a jégcsapokra emlékeztető tartószerkezettel. A tojás belsejében drágakövekkel kirakott virágcsokor a tavasz, a megújulás ígéretét hirdeti. 1916-ban és az I. világháború nehéz éveiben megváltozott a húsvéti tojások témája és anyaga is. Két munkát is szentelt Fabergé a Vöröskeresztnek – kifejezve evvel a cári család együttérzését a harctéren küzdőkkel, sebesültekkel, áldozatokkal. 1916-ban a cár megrendelésére készített húsvéti tojás anyaga acél és II. Miklós harctéri látogatását örökíti meg a tojás belsejébe rejtett miniatűr akvarell. A második 1916-os tojás karéliai nyírfából készült, ezüstlánccal és ezüst díszítéssel „patkolva." Az 1917-es húsvéti tojásoknak már csak a tervrajza készült el, a kivitelezésre nem jutott idő. Még a februári forradalom idején II. Miklós lemondott a trónról, Fabergé az április 25-én keltezett számláját már nem „Minden oroszok cárjának", hanem „Nyikoláj Allekszandrovics Romanov úrnak" címezte.

Az októberi forradalom idején Lenin kiadta a parancsot, hogy a Fabergé tojásokat a Kreml múzeumában, a Fegyvertárban kell kiállítani. Ma is itt látható a cári család számára készített ötven darab húsvéti tojásból tíz. A többi szétszóródott a világban. Amikor a szovjet államnak nagy szüksége volt devizára, áruba bocsájtottak néhány – a hozzá nem értők szemében „dekadens"– Fabergé remeket is. Érdekességként megjegyzendő, hogy állítólag a világon a legnagyobb Fabergé tojásgyűjtemény az egyik leggazdagabb orosz oligarcha, Viktor Vekszelberg tulajdona, aki mint nemzeti kincset vásárolta össze külföldi aukciókon a gyűjteményét, megőrzendő az utókornak.

De térjünk vissza az amerikai műkereskedőnkhöz! Elküldte a tojás fényképét a híres londoni orosz ékszerszak-értőnek, Wartskinak, aki rögtön tudta, hogy Fabergé műhelyéből származó ritka kincs került elő, ráadásul a mesternek egy igen különleges darabja. Beazonosította Fabergé húsvéti tojását: egy széria harmadik darabja lehet és valószínűleg 1887-ben készült a cári család számára. Repülőre ült és 24 millió euróra becsülte az eredeti Fabergé mű értékét, amit rögtön ki is fizetett a régiségkereskedőnek, így megvásárolva a kincset a kilétét titkoló megbízójának, aki kikötötte, hogy a karcolásokat nem szabad eltünteti a Fabergé műtárgyról, mert a műkincs viszontagságos útja is tanulságos és csak fokozza az értékét.