Egy 80 éves szobrász rajzai

A szobrász szeret rajzolni. Alkotásaihoz az első ötlet, ami valójában maga az álom és a fantázia, általában egy vázlattal keletkezik, majd az alakul át az agyagba, a fába, a kőbe, a márványba vagy a bronzba. Így vagyok vele én is, rengeteget rajzolgattam, és rajzolok a mai napig is. Király Ferenc Munkácsy-díjas szobrászművész mondta mindezt annak a kiállításnak a kapcsán, amely az elmúlt hét végén, nyolcvanadik születésnapja alkalmából nyílt Lendván. A Rajzok című tárlat a művész 34 grafikai alkotását mutatja be.

A kiállítás 34 munkáját tárja az érdeklődők elé Fotó: Gyuricza Ferenc

- A rajz Király Ferenc alkotói munkásságának rendkívül fontos, konstruktív elemét képezi - mondta a tárlat kapcsán Franc Obal művészettörténész. - Erre épül művészete, amely jellemzően összeköti az emberi, a növényi és az állati világ lelki szintjeit. Király Ferenc személyében olyan szobrászművészről van szó, aki a természet elkötelezettje, különösen a természet alakzataihoz vonzódik, amiket összefűz saját szerves képzőművészeti kifejezésmódjába. A rajz a képzésében minden bizonnyal az egyik alapprogramot jelentette, hiszen a munkássága korai éveiben is ösztönös késztetést érzett az emberi test átformálására egy belsőleg megélt képzőművészeti forma megteremtésével.

Király Ferenc a ljubljanai iparművészeti iskolában végzett, ahol a rajzot a kor legismertebb délszláv festőművészeitől tanulta. Már ekkor kialakult az a sajátos világa, ami a lágy, ovális formákra épül. Ilyen volt az 1959-es, Tenger, sirályok, halak című diplomamunkája is - idézte fel Franc Obal.

A május 26-ig Lendván látogatható tárlat 34 grafikai alkotást tartalmaz. A többségük előtanulmányt jelentett a muravidéki magyar művész valamelyik később megvalósított, kidolgozott szobrához. A motívumviláguk ezért viszonylag homogén, többnyire a női test vonalait idézi. Király Ferenc művészetének ugyanis egyik kiemelt témája a férfi és a nő kapcsolata, ám szobrai, s így értelemszerűen a grafikái is, nem erotikus töltetűek, sokkal inkább születést és életet ábrázolnak, az élet születését ünneplik. Metamorfózisok, stilizált világok köszönnek vissza bennük. Király Ferenc már az egyetemi évei alatt elkezdett ezzel foglalkozni, ám kibontakozása mégis inkább a hetvenes-nyolcvanas évekre tehető, miután hazatért Egyesült Államokban tett egyéves tanulmányútjáról, ahol többek között Henry Moore munkássága gyakorolt rá nagy hatást.

A rajz tehát korábban sosem volt hangsúlyos Király Ferenc művészetében, a lendvai tárlatra ezért is érdemes rácsodálkozni. A 34 kiállított mű azt is megmutatja, hogy a szobrász az összes grafikai technikát nagyon magas szinten használja, hiszen ceruzával, tussal, krétával és szénnel készült műveket egyaránt láthatunk. Közös vonásuk, hogy markánsan sugározzák az erőteljes térbeliséget, amit Király Ferenc a szobraival valósított meg. A testek gömbölyűségét a rajzokon a vonalak sűrűségével fejezi ki. Ahogy ő maga fogalmazott: amikor rajzolt, akkor is mindig testben, három dimenzióban gondolkodott.

A tárlat anyagában Király Ferenc sok évtizedes munkásságának a legkülönbözőbb alkotói korszakai jelennek meg, mégis egységes a kép, amit művei sugároznak. Ebben bizonyára meghatározó szerepe volt a kiállítás képeit összeválogató Suzanne Király Moss-nak, Király Ferenc képzőművész feleségének is, hiszen senki nem ismerheti az alkotó elképzeléseit, gondolatait, vágyait olyan jól, mint ő.

Király Ferencnek mintegy nyolcszáz rajza, grafikája készült, ezeket azonban a nagyközönség még sosem láthatta. A mostani kiállítás tehát nemcsak azért különleges, mert a szobrász nyolcvanadik születésnapját ünneplik vele tisztelői, de igazi kuriózum jellege is van. A lendvai tárlat anyagát a tervek szerint júliusban egy budapesti galériában, augusztusban pedig egy tengermelléki szlovén kisvárosban, Izolában is bemutatják.