Hétvége

2016.07.22. 16:10

Együtt festett a MŰSZAK

Cserszegtomaj - Négy művész – egy kép. Közös alkotással, akciófestészettel készült el a MŰSZAK művészeti piknikjén a Károly Gyula festőművész ihlette festmény.

Keszey Ágnes

„Nemzetek különbözősége teszi érdekes értékké a művészetüket.” Az Egry Józseftől származó gondolat volt a mottója a MŰSZAK, azaz a Művészek Szabad Alkotóközössége idei művészeti piknikjének. A hagyományokat folytatva Egry, Derkovits, majd Mikus Gyula után idén is egy festőre: a keszthelyi születésű Károly Gyulára emlékeztek a művésztelepen.

– Kevésbé ismert festő, de munkássága sokrétű volt. Nagyon sok templomot festett és tájképei is jelentősek – idézte fel Takács Ferdinánd, a művésztelep szervezője.

Károly Gyula festőművészre emlékeznek - képünkön az alkotó önarcképe

Az alkotóhét nyitányaként Ibrahim Coban és Adnan Turan török festőművészek tárlatát Illésné Major Julianna ajánlotta az érdeklődők figyelmébe. A múlt hét végétől az otthonos, művészeti alkotásokat rejtő árnyas kertben alkottak a művészek.

– A tábor nemzetközi: Kárpátaljáról, Felvidéktől Erdélyből és Magyarországról érkeztek szobrászok, festők, grafikusok, keramikusok és irodalmárok – mesélte Takács Ferdinánd.

Szerdán irodalmi est is gazdagította az eseményt. A művészeti piknik egyik leglátványosabb része pedig a szerda esti akciófestés volt. Egy vászon, négy művész, és a feladat: alkossanak együtt, egy időben festve, egy képet, Károly Gyula szellemiségét idézve. A négy részre osztott fehér vászon minden egyes negyedén megszületett képrészlet a festők egyéniségét is tükrözve formálódott végül végül egységes egésszé.

– Károly Gyulához kapcsolódóan kicsit a Balatont, a tájat, a virágokat akartuk odavarázsolni: az enyém a tájrészlet lett – összegezte Illés né Major Julianna, aki a művészeti életben a nemzetek közt élénk kulturális együttműködést fenntartva és erősítve is ténykedik. A kulturális szakember régóta maga is alkot, erre a képre például pipacsmezőt álmodott:

– Egyik kedvenc virágom. és festeni remek érzés. Kicsit az idő rövid ilyenkor, ez a stíluson meg is látszik: laza, könnyed és kicsit elnagyolt változat került a képre.

Takács Ferdinánd, a MŰSZAK és a művészeti piknik vezetője

Az akciófestészet egy másik alkotója, a fiatal képzőművész Kubinyi Katalin először vett részt ilyen közös alkotómunkában.

– Nekem nagy élmény volt. Teljesen mások a körülmények, mint amikor műteremben fest az ember. Általában expresszíven festek és ez a képen is visszaköszönt.

A festőművésznek a kép jobb oldala jutott, melyre a táj ihlette művet festett:

– Károly Gyulának visszatérő motívuma volt a Balaton. Az emlékeimből merítkeztem. ötvöztem a hideg és a meleg színeket: a kontrasztokat nagyon szeretem.

Tirnován Kata a tábor rendszeres alkotója ám akciófestészetben ő is most először vett részt. Neki a bal felső negyed jutott, mely forma- és színvilágában némi hasonlóságot is mutat a mellette lévő képpel.

– Van ebben szándékosság is: lényeg, hogy a végén összeálljon a mű. Ha az alsó képek kicsit el is távolodnak egymástól, mégis együtt lélegzik az egész. A Balaton, mint téma nekem ideális: harsány, erőteljes színvilággal, vibráló tónusokkal szeretek dolgozni: ezért a víz és az égbolt is így jelenik meg. Úgy érzem, a ritmusok, színek játékával sikerült bekapcsolódnom a másik három alkotó munkájába.

Négy festő - egy kép (balról): Kubinyi Katalin, Takács-Szencz Lívia, Tirnován Kata és Illésné Major Julianna az akciófestés végén a művel

S a negyedik képrészlet – a jobb felső sarok – az akciófestészetben rendszeresen résztvevő Takács-Szenc Líviának jutott. Ő így beszélt:

– Előre nagyjából egyeztettük az elképzeléseinket, de menet közben azért mindig alakul, változik a kép. Nem mindig kiszámítható a festék folyása és hogy egyes színek hogyan olvadnak egymásba. Egy fő gondolat vezérelt minket: Károly Gyula festőművész, az ő szellemiségében próbáltunk a mi világunk által közvetítve festeni. Az én képrészletem inkább a hullámokra és az égboltra koncentrál. A hullám egyfajta jelkép is lehetne: erő, állandó mozgás. Elvégre egész világunk folyamatosan, állandó mozgásban van. Ez hol elsodor mindent, hol visszahoz valamit, de pusztító jelleggel, akár egy áradat is jelen van, ez a mai világunkkal eléggé jellemző. Hogy a hullám után mi marad, az a jövő kérdése.

A négy, eltérő egyéniségű és látásmódú festő által vászonra álmodott világ egységes képpé állt össze. Ezt az alkotást, és a művészeti pikniken született többi művet is megtekinthették az érdeklődők a pénteken este nyílt zárókiállításon, mely még vasárnap várja a közönséget. Az idei MŰSZAK véget ért, ám jövő nyáron újrakezdődik.

 

 

Emlékezés

Képek, versek, kerámiák formálódnak, művészi és baráti eszmecserék tarkítják a Művészek Szabad Alkotóközössége hagyományos nyári művészeti piknikjét. Az alkotótábornak Takács Ferdinánd és Takács-Szencz Lívia festőművész házaspár cserszegtomaji háza és kertje ad otthont: itt laknak, alkotnak a művészek, de a kultúrakedvelő érdeklődőket is évről évre várják a programokra. Mindig egy neves alkotó emléke előtt tisztelegnek, idén a keszthelyi születésű Károly Gyula emlékét, munkásságát idézték meg, s művészetéből kaptak ihlető forrást az alkotók. A festőművész néhány képét is kiállították, s a tárlaton (a Göcseji Múzeum által összeállított életrajzból) kiderült: Károly Gyula 1910-ben hatodik gyermekként született. Középiskolai tanulmányai után novíciusnak jelentkezett a premontrei, majd a karmelita rendbe, ám végül a művészi hivatás mellett döntött. Kandó László és Nagy Sándor voltak a mesterei a budapesti Képzőművészeti Főiskolán, melynek elvégzése után öt évig a fővárosban arcképfestésből élt. 1944-ben költözött vissza szülővárosába, Keszthelyre, s 1989-ben bekövetkezett halálig itt is élt. Nem csak díszített számos templomot fal- és oltárképekkel (Zalában például Garaboncon, Cserszegen, Zalamerenyén, Zalaváron, Zalakaroson és Zalaszántón) hanem restaurált is sok ilyen művet. Életében (a rendszerváltást megelőző időkben) művészetét mélyen ihletett vallásossága miatt erősen háttérbe szorították, és a hivatalos művészetkritika nem vett róla tudomást. Festészete a római iskola vallásos alapokra épülő, klasszicizáló és historizáló, tiszta formai és kompozíciós megoldásokra törekvő stílusához kapcsolódik. Portrékat, táj- és zsánerképeket is festett.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!